Országút, 1935 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1935 / 2. szám - Tartós államterületek Kelet-Közép-európában. Magyarország és Lengyelország geopolitikai helyzete

A lengyel birodalmon három szövetséges hata« lom osztozkodott: az orosz, porosz és osztrák, de a lengyel terület mindegyiknek kényes pontja maradt. Egy háromfelé szakadt nagy nemzet ellenállásával kellett állandóan számolniok, amely nemzet országaiknak legveszélyeztetettebb határain élt. Egy hazátlanná tett nép ereje igyekezett itt széthullott földjét visszaszerezni. Érdekes ellentéte e sors a magyar állam sorsának a török kiűzése után. A török pusztítástól megritkult magyar nemzetnek egy ideális ál lamterület népi erővel való kitöltése volt a nehéz problémája; a számbelileg erős lengyel népnek a mostoha és széttagozódó államterületet kellett puszta népi erejevei újra összefoglalnia. A világháború után a lengyel né)) törekvése eredménnyel járt. Az újonnan megalakult lengyel birodalom (a térképen vonatozással jelölve) messze van kiterjedésre a néhai nagy lengyel-litván birodalomtól, de túlhaladja a kezdeti Lengyelország magterületét. Viszont a történelmi állandóságéi magyar nemzet a tragikus végű világháborúban nagy sebet kapott. A .Magyar Medencét szétszaggatták s a magyar népnek egy a Magyar Alföld körülnyirbált ölében fekvő életképtelen területet hagytak. A megcsonkított Magyar Alföld még így is erős vonzást gyakorol a tőle elszakított, de a szerveden hozzá tartozó területekre. Ennek kiküszöbölésére a Medencébe betolakodott államok minden emberileg tehetőt megtettek. Olyan mesterséges határzárral vették körül a megmaradt Magyarországot, amilyenre példa alig van. Az áruforgalmat igen magas vámokkal, a személyforgalmat állandó zaklatásokkal tették nehézzé, a szellemi termékek forgalmát (könyvek, folyóiratok, újságok) szinte teljesen megszüntetni igyekeztek. A politikai és katonai körülzárást legutóbb gazdasági téren is kiépítették, azonban távolról sem azzal az eredménnyel, melyet ez erőfeszítésektől vártak, mert a természetes kapcsolások szétszakításával gazdasági sorvadás lett az elszakított területek népeinek a sorsa, akiknek vélt érdekeiért a Magyar Medencét Trianonban szétdara1 oltók Opreanu Sabin, a kolozsvári kereskedelmi akadémia román földrajz tanára5 elrettentő képet fest pl. az Erdély nyugati hegyeiben lakó román mócok nyomorúságáról, akiknek boldogulását az Alföldtől való elszakítás lehetetlenné tette. A felvidéki gyáripar, s különösen a faipar tönkremenetelét, mely utóbbinak az Uföld az egyetlen lehetséges piaca, legjobban a tót nép vi zetői panaszolják. A Rutén-föld nyomora pedig már külföldi szenzációszámba megy. Közép-Európa mai helyzete a tiszta erőszakon alapszik s ezért tarthatatlan. Az elkövetkezendő újjárendezésnél a terület adottságairól s a természeti viszonyoknak az emberi életre parancsoló kihatásairól megfeledkezni nem lehet. Ezért szükséges e teriilel múltjának minél alaposabb felkutatása, hogy az évszázadokim át megfigyelhető erőhatásokkal és a te rület tulajdonságaiban rejlő törvényekkel tiszta ha jöj jünk és azoknak tanulságait mások előtt is kinnitat hassuk. Rónai András dr. Jegyzet: 1. Lásd C'liolnoky Jenőnek igtu emelkedett szellemű is haláéra bírálatit a Magyar Földrajzi Társaiig 1934. évi közgyűlésének megnyitójában. Földr. Közi. 1034. 2. 6z. — 2. KolstkdzépeurOpa határainak életrajza. Határtörténeti és politikai földraj -.i tanulmány. (Sajtó alatt.) — 3. Keletközépeurópa alatt értem az Alpoktól és Visztula kornyékétől az orosz puszta mélyéig nyúló területet és a Iialkánt. — 4. Lehmanji Ottó: Zur liisto riisch-politischen Geographien von üstorroich u. Ungarn. Mitt. d. Geogr. Ocsellsehaft in Wien. 1919. No. 4. — 5. Opreanu Sabin: Problémea de L'iojr'apliip écoüomi'iue daiu les Montigws de l'Om»»t. QbservatoruJ Socialfcconomic. Cluj. 1932, 3—4, sz. ViUu,<U<zki lá&srf Iríák : nemes Erdős László, m- kir. százados és lipcsei Steiner Mihály, a lengyel hadsereg századosa. (A Magyar Miczki evicz Társaság kiadása, Budavesf, 1935. 63 oldal.) Pilsudski Józsefről, a lengyel nemzet legnagyobb fiúról és az újabbkori történelem egyik kimagasló alakjáról, halála után sorra jelennek meg az életrajzok, jellemképek, a világnak majd minden nyelvén. Magyarul is már nem egy munka került ki a sajtó alól, aminek hazánkban a lengyelmagyar barátságra való tekintettel, különös jelentősége van. Méltóképpen sorakozik a fenti cím alatt megjelent munka azoknak sorába, melyek hirdetik a két nemzet testvériségét. A Magyar Mickiewicz Társaság, melynek kiadásában a mű iiicgjelent, egymásután három munka kiadásával vitte át az életbe a, kulturális egyezményben lefektetett elveket és bebizonyította, hogy anyagi támogatás nélkül is lehet proli lammokat megvalósítani. Nemes Erdős László százados munkájának előszavában iázol ja Pilsudski egyéniségét és öt tartja a jelenkor egyik ii f/nagyobb történelemreformáló alakjának. Pilsudski a lengyel katonai gondolat és honvédelmi akarat életrehívója és megszemélyesítője volt. Nem nevelték katonának mert hiszen az orosz elnyomatásban felnőtt ifjúnak erre alkalma sem volt, önszorgalmából végzett katonai tanulmányokat és a világháborúban szerzett haditapasztalataival sikerült kivívni 1920-ban a győzelmes varsói csatát, mellyel az újkor első hadvezérei sorába emelkedett. Azonban nemcsak a háborúban, hanem a béke éveiben is mint államférfiúnak, alkotási vágyával és szervező képességével sikerült megteremteni a hatalmas és egységes 33 milliós Lengyelországot. Az európai közvélemény diktátornak tekintette, pedig1 sohasem volt az; nem törekedett hatalomra és egyéni uralomra, pedig lett rolna rá alkalma. KéUzben is visszautasította a köztársasági i Inöki tisztét. Hatalma nem törvényeken nyugodott, hanem a lengyel nép rajongó szeretetén. Szépen fejezi ki Erdős százados, hogy mégis diktátor volt Pilsudszki, — a lengyel idkeknek és szíveknek diktátora. Ravatala előtt méltán ntotidltatta a köztársaság elnöke: fejét nem díszíti korona, kezében nem tart jogart, de mégis szívünk királya és akaratunk ura volt... A szerzők elsősorban mint katonát jellemzik Pilsudskit és ehhez forrásul felhasználták a. tábornagy emlékiratait és dr. Pomaranski István lengyel vezérkari őrnagy munkáját. A müvet XII. fejezetre osztották, melyben végigvonul a tábornagy élete gyermekkorától egészen haláláig. Érdekesen írják le a különböző hadjáratokat és azok kimenetelét, amelyeket illusztrációk tesznek szemléltetővé. Az ilyen müvek kiadása még azért is hasznos, mert két baráti népet még közlebebb hoz egymáshoz. (K. J. dr.) A nyersfémek behozatala az 1935. év első felében így alakult: Réz 40.740, cink 23.268, ólom 30.075, ón '.244, alumínium 1.715, nikkel 1.080 métermázsa. Számok, amelyek beszélnek. A gépiparban az ipartelepek száma 1931-ben 158, a munkáslétszám 32.335, az ipertelepek száma 1934-ben 153, a munkáslétszám 26.953. Az építőipar részére szállított szénmennyiség 1931-ben: 4.349.300 q, 1934-ben 3.324.500 q, felhasznált tégla, cserép, pala 1931ben 526.563 tonna, 1934-ben 322.084 torma. Az Államvasutak utaslétszáma 1931-ben 69.842.000, 1934-ben 60.167.00 sze mély, 27