Országút, 1935 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1935 / 2. szám - Tartós államterületek Kelet-Közép-európában. Magyarország és Lengyelország geopolitikai helyzete

az alkotmányhűség azoknak, akik számukra a parancsokat osztogatják. Nem kenyerünk a polémia, lehetőié"' kerüljük is, úgy gondoltuk azonban, mégis válaszolnunk ke'l annak a „kíváncsi alkotmányvédőnek", aki a. B. H. nov. 13-iki számában Intézett bizonyos kérdéseket hozzánk. Válaszunk, mely a 8 órai Újságban jelent meg először, a következő volt: A „kíváncsi alkotmányvédő" aziránt érdeklődik, hogy a Deák Ferenc Társaságnak vannak-e hatóságilag jóváhagyott alapszabályai? Megnyugtathatjuk: nincsenek. Nincsenek és nem is lesznek, meri erre semmi szükség nincs. A Deák Ferenc Társaság ugyanis nem egyesület, annyira nem az. hogy sem megválasztott tisztikara, sem önálló helyisége nincs, egyáltaban nem rendelkezik tehát azokkal az ismérvekkel, amelyek olyan egyesületekre jellemzőek, amelyek csak alapszabályszerű működést fejthetnek ki. A Deák Ferenc Társaság egy eszmei közösség, amely külső megnyilvánulásaiban a Deák Ferenc nevével jelentkezik. Ebben az eszmei közöségben helyet foglal a magvar fiatalságnak az a. része, amely tör/utétlenül ragaszkodik a magyar alkotmányosságnak nemcsak ősi tradícióihoz, hanem annak történeti fejlődi s menetéhez is és amennyiben ebbeli lelki elkötelezettségét az „alkotmányiul" kifejezéssel jelöli meg, ezáltal természetesen nem óhajtja senki másnak alkotmánytiszteletét kétségbevonni, aki egyébként nem tartozik ehhez a körhöz. Ezzel be is fejezhetnők a „kíváncsi alkotmányvédőnek" adott választ, ha nem tolakodnék e'ibénk két másik kérdés, amelyre viszont tőle várunk feleletet: *?, 1. Vájjon a „Reformnemzedék" címen működő egyesületnek vannak belügyminiszterileg jóváhagyott alapszabályai? 2. Miért utasította el a miniszterelnökség az ,,0rszágút" című folyóiratnak abbeli kérelmét, hogy mint időszaki sajtótermék jelenhessék meg? Talán a gondolat- és sajtószabadság azon magara I>1) elveitől vezéreltetve, amelyeket éppen Deák Ferenc hirdetett és képviselt? Megállapíthatjuk, hogy a válasz az első kérdésre teljes beismerés volt. A másodikra — hallgatás. De mit is lehetett volna erre válaszolni? X Tariós államierűleiek Kelei=Kőzép= európában Magyarország és Lengyelország geopolitikai helyzete Különböző területű, népességű és szervezetű államok élnek egymás mellett, vagy állanak egymással szemben. Sorsukat természetes helyzetük és adottságaik irányítják, de nem utolsó sorban a népességből kitermelt vezetőréteg, melyet a szervezkedés lépcsőzete a csúcsra tolt. Ha ez a felső réteg a társadalmi emelkedéssel arányban növelte tehetségét, képzettségét és felelősségérzetét, akkor a népek és államok sorsa a jólét felé halad. Ez a jólét általános csak akkor lenne, ha a- széles látókör és helyes ítélőképesség egyképpen tulajdona lenne minden állami szervezet vezetőrétegének. Ma ettől az állapottól igen messze állunk. Néhány kivételtől eltekintve, az államférfiak messze ke rültek az anyaföldtől és a természetes (a természetadta adottságokkal egybehangzó, azokhoz simuló) életet élő tömegektől. E hiányosság kiküszöbölése a földrajz és különösen az abból kinőtt politikai földrajz legfontosabb feladata. Meg kell ismertetnie a földtől és néptől elszakadt társadalmi rétegeket a területtel és annak tulajdonságaival, a természeti viszonyokban rejlő éh'tparancsokkal. a népesség erejével, alapcéljaival, életével. Meg kell építenie azokat a kockaköveket, melyek a szellemet úgy emelik fel a tudás, látókör és hatalom piramisára, hogy onnan átfogóan lássa a való élet talajában gyökerező népi célokat és feladatokat. A földrajz-tudományból a politikai földrajzon át már kinőtt az ilyen feladatok megoldására hivatott geopolitika, bár még tétován és a kezdetlegesség sok bajával. Még a neve sem állapodott meg. K j e 11 é n „geopolitikáját" átvették a németek, de a franciák és angolok ezt a megjelölést nem nagyon használják, noha írásaik nem ritkán inkább geopolitikainak, mint az ennek beharangozott német munkák. A geopolitika még a fejlődés elején álló tudomány s különösen két irányban kell nehézségekkel megküzdenie. Az egyik nehézséget a kontárok okozzák. Rengeteg, tisztán politikai és tisztán propaganda jellegű munka igyekszik magára ölteni a geopolitika tudományos köntösét. Ezek természetszerűen magukra vonják a komoly tudósok ítéletét és innen adódik a második nehézség. A kontármunkák miatt magát a tudományt támadják s különösen földrajztudósok részéről hangzik el sokszor éles visszautasítás a földrajztudománynak politikai célokba állítása ellen.1 Ha politika alatt civakodó napipolitikát értünk, a kritika teljesen jogosult. De meg lehet-e tagadni bármelyik komoly tudománytól azt a jogot, hogy az emberi életet előre vigye? Rossz néven lehet-e venni egy tudománytól, ha a népek sorsának alakulására a természeti viszonyokban magyarázatot keres és nem áll meg az elméleti eredményeknél, hanem a jövő élet számára lehetőségekre tanít vagy nehézségekre mutat? Hiszen a tudomány igazi feladata az, hogy az emberiség életét magasabb, szebb, igazabb világba kormányozza! Különösen Közép-Európa szerencsétlen, összezavarodott népei, akik immár annyi szent jelszó és hagyományos eszménykép elvesztése nyomán minden hitből kifgytak és kiéheztek, áhítoznak vissza az egyetlen anyaföld ős igazságaihoz s azt kívánják. 23