Országút, 1935 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1935 / 2. szám - A lakbérolló és az egyke Budapest életében

MitteleuropaBibliographie Amerikai hang a szankciókról Amerikából jöit lapunk szerkesztőségének egyik tagjához ez a levél, amelynek egyes részeit érdemesnek tartjuk a nyilvánossággal közölni: October lOth, 1935 13 Vick Park, Roehester, New-York U. S. A. Kedves barátom, ,,... Érdeklődéssel olvastam, hogy Magyarország és Ausztria a szankciók megtagadása mellett volt. Jóllehet, én ebben a kérdésben szigorúan az angolszász állásponton vagyok, ki kell jelentenem, hogy országaitok genfi magatartása nagyon szép, nagyon nemes volt. Ezt a lépést senki a ti szemetekre nem vetheti, mert gentleman-módra, becsületesen cselekedtetek. Olaszország népetek igaz barátja és az embernek (Eine Übersicht des Schrífttums der Jahre 1919 bis 1934) Szép kiállítású és nagy érdeklődést érdemlő könyv hagyta el a napokban a sajtót: Közép-Európa Bibliográfiája. A bibliográfia német nyelven, Bécsben jelent meg, szerzői azonban magyarok: dr. Korek Valéria és dr. S t ar k János. A bibliográfia az agrárkérdést, kereskedelmi politikát és az együttműködésre irányuló törekvéseket tárgyaló *munkákat állította össze, 1919-től egészen 1934-ig. Valójában azonban több is egyszerű bibliográfiai felsorolásnál, mert rendszerezésével, csoportosításával már önmagában is áttekintő kélhet ad a fentemlített kérdések alakulásáról a különböző dunai államokban. Fokozott útmutatásának céljai szolgálja, hogy mindazoknak a müveknek, amelyek különösebben kimagasló állásfoglalást tartalmaznak a dunai kérdések megoldása terén, — a rövid tartalmi kivonatát ts közli. Az idevágó általános vonatkozású művek után Német ország, Ausztria, Magyarország, Jugoszlávia, Kománia, C s< hsztovukia és Lengyelország agrár- és kereskedelempolitikai irodalmai állította össze — a négy uiobbi országnál, főleg a uyugaieuropai nyelveken, Hozzáférhető muveic könyvészeti adatait közölvén. Az anyagot minden országon oe.ul rendszeres csoportosításban tataljuk. Az egyes csoporton címei a következők: A mezőgazdaság helyzete az diiauinos uuigazaasagban, Mezőgazdasági politika, A mezogazaasag és a btiso, illetve a kutso fogyasztópiacok helyzete, t< ouineraés és földreformok, A földműves és paraszttarsaaalom kérdései, A lutzoguzaaság szervezése és vezetése. E problémakörön belül azután a megjelenés időbeli sorrendjében csoportosítva vannak a munkák, ilyraódon is segítve, hogy a világháború utáni idők agrár és kereskedelmi politikájának egymásután felöltő problémáiról összefüggő képet alkothassunk. Korunknak egyik jellemzője az áttekintésre, összefoglalásra való törekvés. A gazdasági és társadalmi tudományok terén ennek egyik eszköze a statisztika. Ilyen alapon megítélve a bibliográf iákat is a statisztikákhoz hasoruítjuk, mert adatszerű áttekintő képet nyújtanak egy-egy tát gy kör irodalmáról. (A kérdésre visszatérünk. A szerk.J A KözépEurópai Bibliográfia, mint nagy alapossággal és a csoportosítások alapját képező kérdések beható imeretében összeállított bibliográfia ezt a feladatát be is tölti. A szeizők, — kiknek kitűzött célja a Duna-medence államainak együttműködéséhez való hozzájárulás volt, el is érték céljukat, mert olyan kézikönyvet adtak minden komoly érdeklődőnek a kezébe, amely a rendszeres és tudományos munka egyik kiindulópontja lehet. A Középeurópa Bibliográfia nemcsak azoknak szolgálhat útmutatóul, akik a dunamedencei összefogás kérdését tartják szemük előtt, mert emellett még különösen az utódállamok nálunk általában oly sajnálatosan kevés figyelemre méltatott irodalmára vonatkozólag is útbaigazítást ad. Éppen napjainkban, mikor egyre öntudatosabban fordul a fiar tálság figyelme az utódállamok viszonyainak alapos és rendszeres megismerése felé, — ilyirányú használhatósága miatt is örömmel kell üdvözölnünk az újonnan megjelent Középenrópa Bibliográfiát. (F—ó M—e dr.) mindig oda kell állnia a barátai mellé . . . Legutóbb Huey Lángról írtál. Mire leveled megjött, Long már halott volt. Beigazolódott rajta az az amerikai mondás, hogy aki a szél sebességével halad, azt elkapja a forgószél. Long szülőállamában, Lousianában diktátor volt; megpróbálta halaimat erősíteni, állandósítani, de elbukott. Eszméi közt igen sok jó volt, de eszközei nem voltak amerikaiak: bukása természetszerű volt. Hogy megvilágítsam, mennyire idegen az amerikai mentalitástól a Long-féle elgondolás, rámutatok egy statisztikára, amely szerint, ha Long vagyonés jövedelemelosztási tervét megvalósíthatta volna, úgy a) az 1929-ben az Egyesült Államok területén a magánosok kezén lévő vagyont elosztva, minden egyes családnak 15.000 dollár jutna, ö) az 1929-ben az egyesek kezére jutott összes jövedelmet szétosztva, fejenként 625 dollár, családonként pedig 2.5G0 dollár jutna. Ez azt jelentené, hogy elvennék a munkás, a farmer, a fixfizetéses állami tisztviselő, a kamat és osztalékkapó pénzének tekintélyes részét. A kommunisták kivételével soha senki sem gondolt olyan nagyarányú vagyon- és jövedelemelosztásra, mint amilyenről Long szenátor álmodozott. Ha pedig az ö tervét megvalósítanák, eredménye sem megfelelő, sem kielégítő nem lenne, még a kellő életstandardot sem tudná biztosítani. Érdekes betekintésein volt a nyár folyamán a magyar politika életébe, amidőn a tervezett nemzeti Jamhoreera idejött magyar cserkésztisztekkel beszélgettem. Lelkemben felújul ama délelőtt képe, amikor a királyi palotában voltunk együtt és megnéztük nagy királyotoknak, Szent Istvánnak Jobbját. Remélem, hogy 1937-ben, amikor ismét Európába érkezem a Hollandiában megtartandó világ jámbor eera — hosszabb időt lesz alkalmam a Duna Királynőjének méltán nevezett fővárosotokban tölteni. írj minél előbb, mert nagyon szeretnék ismét hírt kapni szép Magyarországról..," Őszinte barátod John E. Williams