Országút, 1935 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1935 / 2. szám - A lakbérolló és az egyke Budapest életében

latin és görög kultúrának a magyarral való együtthatása alakította ki kiváló jellemét, és tudását is ebből a kettős forrásból merítette. Egyik életrajzírója szerint annak köszöiu hette azt a biztosságot és könnyűséget, mellyel a legnehezebb jogreformok között mozgott, és az a tiszta ítéletet, mellyel a külföldi mintákat kezelte, hogy „előbb hazáját is merte meg egészen és csak azután kopogtatott be a tudás külföldi kincsesházaiba". Ma legtöbben megfordítva px-óbálják. „A hazai jogot és a nemzet jólismert szükségeit sem a tudósok változó elméleteinek, sem az idegen törvények csábító tökéletességeinek alárendelni soha nemi engedte.'' Deák teljesen önzetlen volt. Puritánsága szinte egyedülálló. Állást, rangot, kitüntetést soha nem fogadott el. Az üimepeltetést nem szerette, ahol csak lehetett, elkerülte. Az érintkezésben közvetlen volt, nem ismerte a pózt és a nagyképűséget. Nem szerette a bombasztokat és az üres jelszavakat. Mindig az igazat mondotta és kijelentéseit mindig komolyan vette, ő is, meg az egész ország. Céljai világosak voltak és megnyilatkozásai könnyen érthetők; nem találunk bennük ellentmondásokat. Véleményét mindenkinek őszintén megmondotta, kijelentéseit soha nem vontá vissza. Szavát mindig megtartotta és álláspontját nem változgatta. Gyűlölte és megvetette az erőszakot és maradandóbbnak tartotta az erkölcsi erővel kivívott eredményt. Ezeknek a tulajdonságainak köszönhette osztatlan tekintélyét és népszerűségét, mely minden hivatal nélkül is a nemzet vezérévé tette. Ma a keresztény és nemzeti politika hangoztatásának koréiban megállapíthatjuk, hogy ma sem hirdethetünk keresztényibb gondolatot az Igazságosságra törekvésnél és nem leltet nemzetibb pro grammunk a Szent korona országainak és intézményeinek helyreállításéinál. Amikor Deák szellemében indidunk útnak a magyar közéletben, tesszük ezt azzal a szent elszántsággal, hogy ha kell, mi is mindig újra meg újra kezdjük a harcot és minden látszólagos reménytelenség ellenére is teljes erővel fogunk küzdeni, mert tudjuk és érezzük, hogy mellettünk az Igazság és a Törvény, és hogy amit Icövetelünk, az igazságos és törvényes. Ferdinandy László dr. X A iakbérolló és az egyke Budapest életében Budapestet évenként átlag egyszer felfedezik: amikor a székesfóvárosi statisztikai hivatal évkönyvét kiadja. Feltárulnak ekkor dimenziói: kulturális, emberanyagbeli. vagyoni erői és tárta ékai; még azok is., akik e várost szelleme és mozgékony élniakarasa miatt támadják, a statisztika pozitív megállapításai előtt, kell, hogy meghajoljanak. De feltárulnak sebei és hiányai is. A város, me'y külsejében es lakosainak élete után nyugati értelemben urbánusnak mondható, belső mivoltában még telítésre szorul. Valami, amit a gyors fejlődés néhány évtizede a'att meg nem emészthetett, valami hiányzik, amit szociális megérettségnek lehet nevezni. Ami azt jelenti, hogy a polgár necsak a külső iránt bírjon érzékkel, hanem életmódjának a nem kifelé irányított oldalait is elsőrendű fontosságúnak érezze ... Budapesl még nem érett meg teljesen s már most, mikor még nem is kész, — érdekes, hogy a Közmunkatanács új elnöke részéről hangzik el programmként Nagy-Budapest elgondolása, vagyis szószerint. ..feladatom a fővárosnak az azt övező városokkal és községekkel való szerves összekapcsolása." És él a közvélemény egy részében is az új, még nagyobb város, Nagy-Budapest fogalma. Azok, akik ezt óhaj tandónak tartják s még egy félmillió embert akarnak Budapest egymidió lakosához csatolni, — a világváros szót használják érvül, annak pathetikus jelentésében, de nem ismerik azokat az okokat, melyek Nagy-Budapest ellen szólnak. És az akadályokat sem mórlegelik, akik Budapest kulturális és szociális miszsziójával keresnek indokot — centralisztikus elgondolásaik támogatásara.... A közmunkatanács egy régibb tagja írja: .,. .. Budapest meg ma sem ismeri egészében geológiai és hydrologiai adottságait, bár legújabban ezirányban bizonyos munkálatok megindultak. A főváros fe'mérése elavult, magassági felvételek csak alkalmilag készültek, ezért megfelelő térképeink sincsenek. A törvényhatóságnak még elképze'ése sincs arra, mikép illeszkedjék be a. főváros környezetébe.'' — Néhány sorral odébb folytatja: „városfejlesztési program hiányában nincs a fővárosnak szerves közmű — útépítési, csatornázási, vízvezetéki, világítási és közúti vasúti —• programja sem..." Tehát akkor, amikor Budapestnek sem tudományos táj beírása, sem gyakorlati felmérése nincs meg, korúi és délibábos Nagy-Budapest elgondolása. S nem időszeni akkor sem, ha nemcsak ezen elvont szempontokat, hanem azokat a pusztán gyakorlati kívánalmakat nézzük, amelyek Budapest lakosságát nem a jövőben, de a jelenben is a legégetőbben érintik. Lakbérolló Érv volna, ha csak azokat a fogyatékosságokat is vennénk sorra, amelyek Budapest épületeinek belső építészeti viszonyaiban kívánnak orvoslást. A lakások számbelileg,mennyiségi szempontból (1930-ban 244.807) kielégítők, de minőségi szempontból már nem azok. Csak tájékoztatásul említjük meg, hogy e közel egynegyedmilliót kitevő szám mellett, a higiénia és ké17