Országút, 1935 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1935 / 2. szám - A lakbérolló és az egyke Budapest életében

nyalná szempontok kritikáját meglepően kis számú lakás állja meg. Konyha a lakásoknak körülbelül 10 százalékában (23.099), fürdőszoba 163.738 lakásban nincs. Budapest 1.006.184 lakosa közül csak 323.731 lakik oly lakásban, ahol fürdőszoba van, 682.453, tehát a lakosság kétharmada, nélkülözi a fürdőszobát. Vízvezeték 56.874, villany 50.076 lakásban nincs. Deszka- és kőpad!ó van 154.431, tehát a lakásoknak majd kétharmadában. Ez adatok azonban még nem azok, amelyek NagyBudapest ellen szólnának, bár ezek is oly hiányok, melyek egy jelentős építésrendészeti programmot kívánnának. Ellenben rendezni kell előbb egy oly kérdést, mely a lakosságra nézve mindennél fontosabb, s ez a lakbér kérdése. A lakbéreket az utóbbi néhány év meglehetősen lefaragta, úgyhogy a háztulajdon jövedelmezősége ma már meglehetősen megcsappant, — mégis Budapest lakosságának legnagyobb részét kitevő személyek fizetése és jövedelme még erősebb mértékben összezsugorodott. Időszerűnek látszik a „szociális lakbér" gondolatának felvetése. Az agrárolló mintájára mondhatjuk, hogy u. n. lakbérolló keletkezett a lakosság jövedelme és a házbérek között, ami valamilyen orvoslást kíván. A lakbérekről való részletes tájékoztatás hijján, a köztudomású adatokatr) összevethetjük a leginkább városlakó u. n. középosztály tagjairól szóló statisztikai kimutatásokkal, ami világosan megmutatja a lakbérolló létezését. A szabadfoglalkozásúak és tisztviselők (keresők) száma 231.727: a köztisztviselők nagyrészének fizetése, lakpénzzel együtt havi 170— 320, a magántisztviselőké 135—340 pengő.2) A szabadfoglalkozásúak jövedelme már nem állapítható meg ily pontossággal, egy csoportjukra, a kereskedőkre közelebbi adatot találunk: ugyanis a 11.333 főbérlő kereskedőből 8.048 lakik egy- és kétszobás lakásban. Amennyiben tehát a 231.727 középosztálybeli keresőhöz —• legkevesebb — csak egy-egy családtagot számítunk, akkor bebizonyosodik, hogy a főváros lakosságának nvajd a fele nem lakhatik értelmiségének megfelelő lakásbon. (Tisztviselőknél a havi jövedelmet összevetettük a szokásos lakbérekkel, — a kereskedőknél már pontos adatot ad a statisztika.) Ha a lakosság más rétegét nézzük: a 16.447 főbérlő iparosból 12.456 lakik egy és kétszobás lakásban. Nagy-Budapest pártolóinak ez tulajdonképpen élvként szerepelhetne, mert tán arra hivatkozhatnának, hogy így olcsóbbak lesznek a lakások, leszállana a lakbérek általános nívója, mert egyrészt a kínálat növekszik, másrészt a pestkörnyéki lakások tényleg olcsóbbak. Az élet azonban számtalanszor rácáfolt erre az okoskodásra, mert sohasem a magasabb ár igazodott az alacsonyabbhoz, hanem mindig az alacsonyabb keresett korrekciót a magasabb ár irányában. Egyáltalán a lakosság szegénységére mutat a lakások minőségi eloszlásának aránytalansága: az egyszoba-konyhás lakások száma 127.187, a kétszobásaké 63.715. A főváros összlakásaiból (244.807) tehát 190.902 tipikus proletárlakás, vagy legjobb esetben kispolgári életmódot nyújt. Nagyvárosi egyke Nagy-Budapest pártolói — mint már mondottuk — a másfélmilliós szám csillogásától elkápráztatva, a világváros ismérvéi elsősorban a számokban látják. E szempontból kiábrándítólag kell, 'hogy hasson az a rövid egybevetés, ami azt is megmutatja, hogy a számol; varázsának némelykor milyen pusztító hatása van. Mennyire nem érdeke a trianoni, megcsonkított magyarságnak, hogy tetszetős tervekkel is sorvasszák legdrágább elemét... A keresők és eltartottak száma Budapesten és az 5 megyei vá ros és 17 községben (röviden 22 község): Megnevezés I. Őstermelés Budapest 22 község II. Ipar Budapest 22 község III. Kereskedelem Budapest 22 község IV. Közszolgálat Budapest 22 község V. szabadfogl., nyugd., egyéb Budapest 22 község VT. Házi cselédek Budapest 22 község összesen Budapest 22 község Keresők Eltartottak Együtt 15.745 11.882 27.027 10.085 11.711 22.690 235.243 176.333 411.576 116.238 116.858 233.096 90.973 75.058 166.931 19.149 20.347 39.490 100.244 07.542 197.786 27.205 44.955 72.160 67.662 69.540 137.202 18.697 21.834 40.531 03.294 1.768 65.062 ti.758 476 7.234 573.161 433.023 1.006.184 109.032 216.181 415.213 Kiemeljük-.Buda pesten majd minden foglalkozási ágban kisebb az eltartottak (családtagok) száma a keresőknél, a 22 községben pedig épp homlokegyenest ellenkezően, mindenütt nagyobb az eltartottak szánni a keresőknél.3) Ezek a számok kiáltó bizonyítékai annak a veszélynek, ami Nagy-Budapest megvalósításával fenyegetne. Ez az egyke, mely nemcsak az Ormánságban pusztít, de itt közvetlen közelünkben is szedi adóját. A nagyvárosi egyke, amely a születendő gyermekek számának (105.000 főbérlő gyermektelen, 63.000 egygyermekes) mindinkábbi zsugorodásról beszél, itt kiált: Budapesten 573.161 keresőre 433.023 eltartott esik, a 22 községben 190.032 keresőre 216.181 eltartott. Budapesten 140.138-cal kevesebb, vidéken fele oly számú lakosság mellett, 17.149-cel több a családtag. Az abszolút számok ereje kellt hogy ezt a belső Trianont megakadályozza. Nem a természeti törvény diktálja, hogy a hozzácsatolást mechanikusan követi a születések számának csökkenése, hanem az, hogy miután a főváros súlypontja mindenkor a régi Budapest marad, ennek az építési s közmü-viszonyait szigorúbban szabályozó rendeletek hatálya a környékre is ki fog terjedni, amiáltal az ottani lakhelyek tagoltsága és nagyobb tere megszűnne s terjeszkedési lehetőség hijján, nem is lassan, — a környék is zsúfolttá, új proletariátus szűk és egészségtelen lakhelyévé válna. De fékezően hatna a gyermekáldásra már azért is az összekapcsolás, mert most e községekben ugyanazon életszínvonal költségei sokkal alacsonyabbak, mint Budapesten s az egyesítés, mint a lakásoknál, minden más vonatkozásban is az árak emelkedését vonná maga után. 18