Országút, 1935 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1935 / 2. szám - Zengővárkony baranyai község szociográfiája

Baranya megye, pécsváradi járásában, a Zengő tövében fekszik, hegyes, erdős vidéken. E sűrűn lakott vidék községei igen közel állanak egymáshoz, így Várkony legközelebbi szomszédai Pécsvárad 2, Lovászhetény 5 és fél, Nagypall 4, Pusztakisfalu 5 km távolságra vannak. Zengővárkony a legrégibb magyar községek közé tartozik. Lakói a pécsváradi magyarokkal és tolnamegyei sárköziekkel azonos eredetűek, amit a teljesen egyforma népviselet, szokások és az a körülmény is igazol, hogy e községek lakói csak egymással házasodnak, tehát a régi rokonság még élénken él emlékezetükben. Tírause szerint a község Várkon honfoglaló vezértől kapta nevét, de a lakosság egészen más körülményből vezeti le faluja elnevezését. Villa Varkunt, Warkont Szt. István király adományozta az 1000 körül alapított pécsváradi bencés apátságnak, s lakóit e konvent nemes jobbágyaivá tette. Az apátság hatalma az Árpádok alatt mindinkább növekedett s birtokai is békésen fejlődhettek. A vegyes házból származó királyok alatt lassan hanyatlásnak indul az apátság. Mátyás király 1462-ben birtokait is a pécsi püspöknek kívánja juttatni, amit a pápánál keresztül is visz. Ekkor került Várkony az apátság többi birtokaival együtt a pécsi püspök birtokába. I. Ferdinánd és János közötti harcokban hol a János-pártiak, hol pedig a Ferdinándpártiak birtokában találjuk, míg a török el nem foglalta az egész pécsváradi uradalmat. Az 1554. évi török kincstári defterek a pécsváradi nahiében sorolják fel Várkatont 6 portával (megfelel kb. 120 lakosnak). Ettől kezdve kétfelé adózik a község lakossága, egyfelől a töröknek, magyar rész ről pedig minden erejükkel Szigetvár megsegítésére voltak rendelve. Bartók pécsváradi apát 1655 körül felveszi a harcot az apátság birtokainak visszaszerzéséért a pécsi püspökkel és ennek eredményeképpen Várkony visszakerül az apátság birtokába, ahol ekkor már több malom meglehetősen szép iövedelmet hozott a földesúrnak. A török megszállás alatt a lakosság számbelileg megfő gyott. Az 1715. évi összeírás szerint 12 magyar jobbágycsalád lakta (kb. 72 lakos), akik 222 köblös szántót. 30 kaszás rétet, 37 kapás szőlőt műveltek. Egy földesúri malom volt a községben, 50 forint jövedelminél. 1720 és 1750 között telepedett a községbe egy pár német család, ami azonban a község magyar jellegét nem változtatta meg. 1778-ban Mária Terézia a Tanulmányalaphoz csatolta a pécsváradi apátság birtokait és így került Várkony is az Alap birtokába, mHy még ma is a legnagyobb birtokos a községben. Ha 150 évre visszamenőleg figyelemmel kísérjük a népesség fejlődésének menetét, meglehetősen aggodalmas kép tárul elénk, egy lassan kihalásra ítélt baranyamegyei község képe. összesen* 1785-ben 467 ref. magy. és 125 rom. kath. német lakta 588 1828-ban 569 ref. magy. és 151 róm. kath. német lakta 720 1851-ben 650 ref. magy. és 180 róm. kath. német lakta 830 1869-ben 589 ref. magy. és 139 róm. kath. német lakta 731 1880-ban 613 ref. magy. és 123 róm. kath. német lakta 736 1900-ban 562 ref. magy. és 141 róm. kath. német lakta 703 1920-ban 490 ref. magy. és 138 róm. kath. német lakta 634 1930-ban 485 ref. magy. és 129 róm. kath. német lakta 615 * Az összeadásnál fennmaradó szám az egyéb vallásúakat, illetve nemzetiségűeket adja. Hogy mily arányú javulást vagy fogyást remélhetünk, arra az 1930—34 évek közötti születések és halálozások öszszehasonlításából következtethetünk: 1930- ban született 1931- ben született 1932- ben született 1933- ban született 1934- ben született 16 egyén 10 egyén 11 egyén 7 egyén 9 egyén meghalt 19 meghalt 14 meghalt 10 meghalt 18 meghalt 15 Közegészségügyi viszonyai nem a legkedvezőtlenebbek a magyar alföldi községekhez képest. Erdős hegyek közé ékelt, szóltöl védett völgyben fekszik, a Zengőről a legjobb, pormentes levegőt kapja. Ivóvizét kitűnő hegyi források adják. Orvos, gyógyszertár ugyan nincs a helységben, de a 2 km-re fekvő Pécsváradon van. 1 bába lakik helyben s a csecsemővédelmet a Stefánia Szövetség pécsváradi intézete látja el. A lakosság főfoglalkozása a mezőgazdaság. A 615 főnyi lakosból 512-en élnek ösfoglalkozásból (ebből 290 kereső és 222 eltartott). 31-en iparból (40 eltartott) és 2-en kereskedelemből. Az iparosok leginkább kovácsok, szabók, cipészek, legnagyobb számmal a molnárok (11) szerepelnek. A község területe 2914 kat. hold, ebből 1204 hold szántó, 58 rét, 33 szőlő, 324 legelő. 1073 erdő és 102 terméketlen terület. Ezen 2914 hold 263 kézben van. Igen nagy a szalagbirtokok és a törpegazdaságok száma, tehát azoké, amelyek jövedelméből alig tud megélni a kisgazda. így 1 holdnál kisebb birtokkal rendelkező gazda van 75. 1— 2 holdnyi birtokkal rendelkező 36 2— 3 holdnyi birtokkal rendelkező 26 3— 6 holdnyi birtokkal rendelkező 22 Elég erős a kisgazdaságok száma: 5—10 holdas gazda van 45 10—20 holdas gazda van 48 20—50 holdas gazda van 8 50—100 holdas gazda van 1 200—500 hholdas gazda van 1 Legnagyobb birtokos a Tanulmányalap, melynek 953 kat. holdas erdő van a tulajdonában. Csaknem kizárólag gabonát termelnek, búzát, rozsot, árpát. Azonkívül állataik eltartására tengerit, répát és zöld takarmányt. Állattenyésztése közepes. Leginkább vöröstarka, bonyhádi tájfajta szarvasmarhát nevelnek, állományuk 1930-ban 299; lóállományuk 119; sertésállományuk 478. A tejet helybeli szövetkezet útján értékesítik. A lakosság, mint fentebb említettük, a tolnamegyei sárköziekkel azonos származású nép. Viseletük teljesen egyezik a sárközivel. A nők öltözete drága, nagyvirágú selyemből készül. A szoknya valamivel térden alul ér, erre két soron még széles selyempántlikát varrnak. 7—8 alsószoknyát viselnek alatta, amiáltal járásközben ide-oda vetődik a szoknya. A rékli testhezálló, a nyaknál gyöngykaláris fejezi be. A lányok színes pártát viselnek, az asszonyok bekötött fővel járnak, s a kendő alatt az ú. n. parittya-főkötöt viselik, ami ma már kezd kimenni a divatból. Kontyuk nincsen, hajukat elől a halántéknál fonják be és úgy tűzik fel. Az egész öltözéket a vállra borított, hátul csomóra kötött drága, r.agyrojtú színes selyemkendő fejezi be. A férfiak viselete általában megegyezik a magyar parasztviselettel. Zsinóros szűk nadrág és zsínórozott kabát sötét posztóból. A statisztikai adatokból azt olvashatók, hogy nem sok fejlődési lehetősége van a községnek. Határa kicsiny, nagy 13