Országút, 1935 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1935 / 1. szám - Hárommillió pengő. Számok és feladatok belső idegenforgalmunkban

ben látná a nyaralási lehetőségek fokozását. Maga az akció vezetősége, gróf Széchényi Károly lelkes és SZÍVÓS, nagy hozzáértéssel és ügybuzgúlommal végzett irányítása alatt gazdag munkaprogramot dolgozott ki: községfejlesztési bizottságokat készülnek felállítani minden nyaralásra alkalmas helyen, megoldásra vár a porfellegekben fulladozó utak portalanítása, a fizető vendéglátás megszervezése, a helyenként tapasztalható idegenkedés megszüntetése a lakosság körében, kellő felvilágosító és oktatópropaganda útján, higiénikus berendezések, melegfürdők, strandok, társalgó és szórakozóhelyek létesítése, a kurtaksa-kérdés szabályozása, a községek virágdíszítése, a nyaralási és utazási kedvezmények rendszerének teljes kiépítése a külföldön bevált példák figyelembe vételével, aW>könnyités szerzése a lakásadó gazdák számára, a bérbeadott szobák bútorzatának kiegészítése s mindezeken keresztül a város és a vidék közötti, gyakran mesterségesen emelt válaszfalának lebontása, ami mindez végredményben azzal jár, hogy a városi nyaraló megtalál ja saját hazájában minden megszokott igényének ki elé <fi lését olcsó pénzen, a vidéki vendéglátó pedig keresethez jut, községének kultúrája emelkedik s kifejlődik a magyar ridke/i is a vendégforgalmi ipar, átmegy a vérbe a vendéglátási lelkiség, akárcsak azokban az országokban, amelyek ezen a térni évtizedekkel megelőztek ugyan, de amelyeknek az eredményeit kitartó munkával mi is elérhetjük. A vendégforgalom témaköre készen kínálja a könnyen meg valósít ható reformok egész sorozatát s ha ezen a téren találkozunk jövőre megfelelő kormányhatósági támogatással, úgy az régre valóban olyan reform lesz, amelyet egyhangú lelkesedés fog üdvözölni országszerte. (Kr.) Jó lenni „vadnak, barbárnak", magyarnak! Irta : Szőke Sándor Le kell számolni ezzel egyszer végleg, — ha fáj is még s mint szégyenbélyeg éget — s nem festegetni gyáva ábrándképet. Nincs itt hiba s nem terhel senkit rétek. Te ilyen vagy. Mert ilyennek születtél. Nyugtalan vágyú, kóbor fajta lettél. Hímes köntöst tnagadra nem vehettél, mert sorsod felett sokszor fútt hideg szél. Vannak, akik lágy sziromnak születtek. Vannak, akik csillámló villám lettek. Vannak, akiket dísznek teremtettek. Téged fából ácsoltak és keresztnek. Hiába futnál, messzebb sosem, érnél. A vér sem tud tovább futni az érnél. Akár/tol lennél: többet úgy sem érnél. Nincs nagyobb törvény az örvénylő vérnél. Le kell számolnod azzal is, hogy álom Nyugatra nézni friss csodákra várón. Lelket nem adnak olcsó földi áron. Vámosok várnak mindenik határon. Talán jók hozzád, szolgálatra készek, de belül mindig idegennek néznek. S ha szeretnek is, hívnak és becéznek, más melege van az otthoni kéznek ... Éjjel, volt s én Salzburgban kóboroltam. Aludt a város csöndességbe holtan. S akkor magamhoz ily szavakkal szóltam. Mert szólnom ke/lett, oly egyedül voltam. S a gyónó szavak lágyan betakarnak ... Eltűnik árnya víznek, várnak, partnak ... S érzem, míg könnyeim folyni akarnak, jó lenni „vadnak", „barbárnak", magyarnak! Könnyű zene és népzene Mindenfajta humanista tudományossá"' még a mult században szerzett gyermekbetegségeként hordozza magában a kriptogám hajlamokat. Érdeklődése rejtett dolgok felé vonzza és igaz gyönyörűsége olyan adatok és kapcsolatok föltárásában telik, amelyeknek ismeretlensége meghaladja fontosságukat. így a zenetudomány művelői is bizonyos megvetéssel fordulnak el a mindennapok nagyon is leplezetlen problémáitól és ha fülüket talán nem is tömik be és elismerik, hogy a könynyű zene problémája manapság a levegőben van, csak azért teszik, hogy ezzel az egész problémát csak annál könnyebben átutalhassák a meteorológia tárgykörébe. Éppen ezért nagyon örvendetes, hogy a társadalmi változások botcsinálta időjósai után most Molnár Antal személyében végre muzsikus is hozzászól a könnyű zenének már-már dialektikává váló ügyéhez. (Molnár Antal: A könnyű zene és társadalmi szerepe. Budapest. 1935.) Molnár Antal a pszichológia nézőpontja felől igyekszik a könnyű zene lényegéhez eljutni. A könnyű zene pszichológiai kritériuma: a szórakoztatás, „a népmulatsághoz tartozó olyan ökonómiai vállalkozás, amelynek hallgatásmódja a szórakozó emberé." A hallgatásmódot körülíró meghatározás azonban nem fogja meg a zene lényegét. Hasonlóképpen csak funkciót, nem lényeget fog meg a szociológiai körülírás is, amely szerint könnyű zene az a muzsika, amely „föltétlenül igen széleskörű és szellemileg igen vegyes összetételű közönséggel rendelkezik". Mind az ilyen funkció-körülíró mghatározások jók is, meg rosszak is. Hiszen bizonyos, hogy aki a madarat le akarja lőni, a pályájába kell belecéloznia. De ha a pályába beletalált is. még nem biztos, hogy lelőtte a madarat. Kétségtelen, hogy a könnyűzene mibenlétét csakis annak, tudományos elemzése világíthatja meg. Egy tudományos stílustörténeti elemzés pedig igen egyszerűen végez a könnyű zenével. Ugy, ahogy ezt Molnár Antal is tudja és tudta már 1928-ban megjelent „Bevezetés a zenekultúrába" című kitűnő könyvében is: ... „formája sablon, amely részben a népzene, részben a magasabb zene közkeletű és mindenki által érthető sablonjaiból táplálkozik". A könnyű zene lényege: a konvenciók fokozottabb fölhasználása, beépítése a formálás épületébe. Molnár Antal ezt a „kijárt ideg28