Országút, 1935 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1935 / 1. szám - Elmerülnek-e a magyar kisebbségek?

egyéb berendezések terén mutatkozó, a higiénikus szokások ellen való felvilágosító és útmutató munka e téren értékes és mindenki által igénybevehető ered­ményeket érhet el. A kivándorlás olyan folyamat, amelybe csak ha­talmi szóval, vagy mélyenszántó gazdaságpolitikai és munkásszervezési intézkedéssel lehet belenyúlni. E té­ren azonban az utóbbi években a tengerentúli álla­mok elzárkózása következtében, nem állhat elő jelen­tős veszteség. A hibás statisztikai felvételek ellen küzdeni le­het és kell, bár az eredmény kétséges. Ehhez az esz­közhöz mindig hozzá fognak nyúlni azok az államok, melyeknek ez politikai szempontból érdekében áll, míg a nemzetiségi kérdésből a politikum kiküszöbölve nem lesz, míg az egyes nemzetiségi kérdésből a poli­tikum kiküszöbölve nem lesz, míg az egyes állampol­gárok jogai nemzetiségi arányszámokhoz lesznek kötve s míg ezeket a jogokat a központi hatalom vagy a többségi nép magára nézve károsaknak fogja ítélni. Különösen olyan államok, melyeknek a helyes statisztikai adatgyűjtések valódi értékét megismerni és méltányolni még nem állott elég hosszú ideje mód­jukban, fognak ehhez a mindenképen elítélendő és káros eszközökhöz folyamodni. A névleges és tényleges beolvadás ellen véde­kezni szintén lehet. Természetesen itt igen fontos — mint említettem — az, hogy vájjon egy kisebbség kompakt tömegekben él-e valamely területen, vagy szórványokban, elhintve a többségi vagy más kisebb­ségi nép között. Fontos azonkívül a belső népvándor­lások intenzitása és iránya is. így például Ausztriá­ban és Magyarországon a nemzetiségek beolvadása bizonyos mértékig feltartózhatatlan. A kisebbségek ez országokban igen alacsony számarányt képviselnek és aránylag apró csoportokban élnek. Az országok központja felé irányuló erős belső vándorlások is elő­segítik a többségi nép térszerzését. Érdekes például, hogy a fent ismertetett 5 állam közül Ausztriában a legerősebb arányú a kisebbségi nemzetiségek fogyása (10 év alatt 32.8%, Magyarországon ez 1920—1930 közt 17.5% -os. A két ország közül egyiknek sem külö­nös érdeke a kisebbségi nemzetiségek erőszakos, vagy csalárd apasztása; hiszen az általuk képviselt szám­arány, de a kisebbségek magatartása sem jelent ko­moly nehézséget vagy éppen veszedelmet az ország­nak" Itt tehát a természetes szaporodás és a kiván­dorlásnál mutatkozó különbségek mellett valószínűleg a természetes beolvadásnak van szerepe a kisebbsé­gek erővesztesége terén. Azokban az államokban, ahol a kisebbségek na­gyobb kompakt tömegekben élnek, a beolvadás ellen védekezni lehet. A sajátos kultúra művelése és meg­becsültetése, a nemzeti tulajdonságok és adottságok helyes kiművelése és érvényre juttatása mind a kultu­rális, mind a társadalmi és gazdasági életben, de kü­lönösen a szociális gondozásnak népi alapon való megszervezése lehetnek azok a főútvonalak, melye­ken keresztül egy-egy népcsoport nemzetiségi jellege, tradícióinak, sajátos tehetségének, készségeinek, kul­túrájának kincse megvédelmezhető. A magyar kisebbségek nagy része egységes tö­megekben lakik, számuk megfogyatkozását leginkább a tendenciózus felvételekkel lehet magyarázni, bár szaporodási arányszámuk nem a legkedvezőbb és a kivándorlásoknál is jelentős veszteségek érték. Az a hatalmas számbeli visszaesés azonban, amelyet az utódállamok népszámlálásai kimutatnak, jórészt csak papíron van meg. Ez azonban egyáltalán nem ok arra, koyy sorsunra hagyjuk őket, sőt minden eszköz­zel arra kell törekednünk, hogy azt az ellenséges lég­kört, mely nemcsak számbeli erejüket, hanem egyéb javaikat is állandó csonkítással fenyegeti és sújtja, ellensúlyozzuk. Természetesen a kisebbségi népcso­portok legfőbb feladata, hogy a maguk szellemi és anyagi javainak megoltalmazására saját maguk épít­séK lú a legmegfelelőbb védőbástyákat, de ebben a nép védő munkában a kisebbségeknek szükségük van mindazoknak erejére és közreműködésére, akik mint többségi nép élnek az anyaországban. A közreműkö­dés azonban nem lehet csupán érzelmi, nem merülhet ki pasztán sajnálkozás, részvét, fájdalom vagy egyutt-örülésben, de nem elegendő az elnyomó kor­mányok vagy népek szidalmazása, szóbeli fenyege­tése, vagy más nemzetek előtti panaszkodás sem. A támogatásnak és közreműködésnek aktívnak és po­zitívnak kell lennie s ez a támogatása többségi sor­ban éiö közösségekre és egyénekre kötelező. Kezdeni kell magának a népesség atlagának és a népi erő fejlődési iehetöségeinek biztosításával, majd folytatni a kisebbségi anyagi és kulturális vagyont ért veszte­ségek enyhítésével és a még megmaradt rész megvé­delmezésével. Csakhogy ezt a támogatási munkát a kérdések és viszonyok alapos és komoly tanulmányozásának kell megelőznie és állandóan irányítania. Wem kell üang­súlyoznunk, hogy ez a támogatás nem irányul az illető többségi állam ellen, minthogy a kisebbségek önfenntartási vágya sem összeférhetetlen korrekt ál­lampolgári mivoltukkal. Sőt ez a vágy olyan jog, amelynek tiszteletben tartása a többségi államok for­mailag is elvállalt kötelessége. R. Szeben András A protekciónak és a segélyezésnek minden formája teher, amit valakinek vi­selni kell és természetesen új államsegélyek iránt kéréseket provokál más érdekek részéről; amelyek magukat hátrányba helyezettnek látják, mint azok, akiket előbb protezsáltak. (Cassel Gusztáv.) Dr. Szabados Mihály : Földbérlőszövetkezeti mozgalom és a munkáskérdés Olaszországban A Földmunkásszövetkezetek Könyvtárának 6. száma a fenti cím alatt közli az olaszországi földmunkásszövetkezetek működésének ismertetését. A munkához Schandl Károly ny. államtitkár íqt előszót, amelyben figyelmébe ajánlja a mun­kát mindazoknak, akik a magyar mezőgazdaság és földmun­kásnép hivatott és önzetlen barátai. A szerző jó szolgálatot tett, mikor közreadta mindazt, amit az olaszországi földbérlő­szövetkezetekről tapasztalt olaszországi útja alkalmából. Mű­vét három főcsoportra osztotta: háború előtti, utáni és végül a fascista szövetkezeti mozgalomra. Négy statisztikai tabel­lával teszi szemléltetővé fejtegetéseit. A táblázatok feltün­tetik a szövetkezeti tagok számát, a földbirtokok állatállomá­nyát, gépeket és gazdasági felszereléseket, ezek értékét, a felvett kölcsönök összegeit, a megművelt földek nagyságát, termelési rendszereket, bérelt és tulajdonban levő földeket és azok ér|tékeit. A munka alapos és komoíy tanulmány. (Dr. K. J.) 9

Next

/
Thumbnails
Contents