Országút, 1935 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1935 / 1. szám - Egy történelmi késésről...

X, Egy iőríénelmi késésről... A szociális tájékozódásnak a legutóbbi évtized új irányát szabta meg. Föld és nép viszonya megbomlott, terület és népesség évszázados kapcsolatai megrendültek s míg azelőtt a tudomány az érdeklődését gazdasági és társadalmi tekintetben csakis az ipari munkásság kérdései irányában határolta el, most számbelileg s lelkileg rázkódott népeket kell új egyensúlyba állítania Ez a néprajzi és statisztikai szolgálat nálunk is és az utódállamokban is megindult. Mintaszerűen épültek ki intézményeink, hogy a rettentő csapást: a tiszta s kevert területeink elvesztését kielemezhessük, okait keressük s megmaradt területeink népi problémáit megismerjük. Egyetemeinken, intézeteinkben, az országos egészségügyi hálózat községenkénti kiépítésekor s egyetemi ifjaink nyaraltatásuk során végzett kiszállásaikkor módszeres szociográfiai és demográfiai vizsgálatokat végeztek. E munkálatok, amelyek a megszállt területekre vonatkozólag az ottani hivatalos adatok, idehaza viszont a közvetlen észleletek alapján készültek, igen alaposak s tudományos értékükben még az utódállamok legkiválóbb ilyirányú munkásságát, a román monografisták falukutatói tevékenységét is messze felülmúlják. E munkaprogram, e néprajzi, kulturális, társadalmi s gazdasági elemzés szellemi és tárgyi eredményeinek elismerésekor ki kell mondanunk azonban azt is, hogy az ifjúság bizonyos vonatkozásban mégis elkésett. Nem az egyetemek ifjúsága, mert az ifjúság e késését nem lehet átmeneti állapotok s foglalkozások szerint megokolni, de történelmi késésbe esett az utóbbi tizenöt esztendő egész ifjúsága. Késése az egész generáció késése. A korszak két nagy élményével ugyanis az ifjúsáíg nem tudott mit kezieni. E két nagy élmény: az önálló állami lét és a revízió gondolata. Az a döntő érzékenység, amely az ifjúságnak mindenkor megkülönböztető jele a társadalomban, mintha nem reagált volna e két élményre. Az ifjúság kihagyta, hogy módszeresen kutassa az új állami lét adottságait, lehetőségeit... S mintha érdeklődésének ez az önkéntes visszaszorítása most bosszulná meg magát, a kellőleg elő nem készített s meg nem fontolt törvényalkotásokban. Az ifjúi léleknek ez a demarkációja nehezen érthető. Megszakadását jelenti a tanításoknak, melyekben iskoláiban részesült s jelenti, hogy az új generáció közéletének s tudományos életének startjában eldobta ezt a gondolatot, mely 1867-től 1918-ig- a nemzeti életet jelentette. Azt a legmagasabb célkitűzést, amelyre a közvélemény közjogi s történeti kultúrája, lelkesedése, igénye s befolyása irányult: az önálló Magyarországot a Monarchia keretein belül. Azt, amiért Apponyi Albert harminc évig nem vállalt miniszteri tárcát, mert a kiegyezésben ezirányban lefektetett elveket nem látta végrehajtva. Az önálló állami lét tartalmával, az alkotmányAz Országos Magyar Gazdasági Egyesület kérdőívet bocsátott ki tagjaihoz, s a beérkezett válaszokból ú. n. számtartási statisztikát állított össze. Megállapításai az 1932. és 1033., már lezárt gazdasági esztendők alapján: egy katasztrális hold tökeértéke 1932. évben: 832 pengő; 1933. joggal az ifjúság csak naturalista módon, a napi politika keretén belül foglalkozott. Tudományosságában s érdeklődésében nem jutott kifejezésre tizenöt év óta, hogy Magyarország alkotmányjoga intézményeiben s biztosítékaiban kiépítendő volna. Csak a politikai szereplés esetlegességei szerint került kapcsolatba e kérdéssel, főleg a választójogi kívánalmak révén, de akkor sem úgy, hogy kijegecesedett volna tisztult véleménye, — felderengett volna előtte az új magyar alkotmányjog. Csak kormányzati intézkedések bírálata vagy dicsérete során került érintkezésbe egyes alkotmányjogi kérdésekkel, de e<z sem ébresztette fel komolyabban érdeklődését. A magyar fiatalságnak második történelmi késése a revízió gondolatkörében történt. A revízió kétségen kívül megihlette az ifjúságot s jóllehet bizonyos mértékig rendelkezésre bocsájtotta erőit, de a gondolat kialakításában építőleg nem vett részt. Revíziós gondolatkörének egyszínüségét, mely pusztán fogadalomtétel volt, élő programmal nem telítette. A revízió, ez a kozmikus, egyedülvaló nagy magyar élmény, nem kapott az ifjúságtól színeket, hangokat, nem kapta új gondolatok mozgósítását: a fogadalomtétel egyszínű spektrálját nem bontották meg új rianó színek, sem mentési módozatok a, kisebbségi ifjúság jövőjéért. Nemzeti igényeit kielégítette már-' cius 15. és október 6. megemlékezésiben, de fizikai teljesítéseit nem keverte, frissítette fel szellemi energiái _ nak a határokon is átütő szikráival. Pedig megszállt területeinken mindenütt élnek nemzeti mozgalmaink. Erdély ifjúsága megteremtette a transzilvanizmust, a Felvidéken is élnek a magyar kultúregyesületek s ha a revíziós gondolatot határzár is fogja körül, a magyar nyelv és szellem termékei megtalálják az önálló lét érvényesülési feltételeit. Tragikus meghasadása a magyar jelennek, hogy éppen abban az időben, mikor a tudományban s a lelkületekben egy idealizáló irányzat, a szellemtörténet uralkodik, az ifjúság elvesztette kapcsolatát e két szenemformáló irányban. Önként lemondott vezető szerepéről s működése az események kivárásában, regisztrálásában s aláhúzásában nyilvánult. Exekutív tényezővé szegődött a hatalmasok mellé s a nagy magyar reformkorszak irattan szabályait egyesületi 'alapszabályok írott szövegévé szorította. Magyarországon 2777 tisztára ifjúsági egyesület van. Ez a túlzott szervezkedés elnyomja az egyént, még ha van is benne érzék a köz problémái iránt s az inkább az egyesületi pepecselés és a ífolyó munkának szenteli erejét, mint a nagy gondolatoknak. Történeti késésére itt kell magyarázatot keresni, mert az egyesületi ranglétra és a tisztikari tagságok ambicionálása megölői minden magasabb törekvésnek és idealizmusnak, ellenben táplálói az összeköttetés, az érvényesülés utáni törtetésnek. Riegler Imre dr. évben: 812 pengő. Nyershozam holdanként: 1932-ben: 142 pengő, 1933: 118 pengő. Munkaköltségek: 1932: 64 pengő, 1933: 54- pengő. Ebből munkabér pénzben, 31 pengő. A munkaköltség egyéb részei: termény, lakás, föld, állattartás, fűtőanyag stb. Gazdaságok közterhei: 1932-ben 9.80 pengő, 1933ban 10.80 pengő katasztrális holdanként.