Országút, 1935 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1935 / 3. szám - A Carnegie-alapitvány és magyar kapcsolatai 2. [r.]

.4 karácsony egyformán ünnepe szegénynek és gazdagnak, müveit embernek éppúgy, mint a naiv lelkű népnek. Talán ez az, ami olyan igazán széppé teszi. És mivel a naiv lelek megnyilatkozása mindig közvetlenebb, eredetibb a kiműveltebb lelkű ember megnyilatkozásánál, ha igazi magyar karácsonyt akarunk látni, ve keressük azt a lelkeket lassan uniformizáló városokban, hanem menjünk el az ország különböző vidékein fekvő falvakba és nézzük meg, hogy Ünnpelik ott a Megváltó eljövetelét. Amint közeledik a karácsony, megindulnak a betlehemesek és házról-házra járva eléneklik és részben eljátszák a karácsonyi eseményeket. Bár ezt a betlehem-já/rást nem lehet speciálisan magyarnak mondani, mert hiszen Itáliából kiindulva, Európa legtöbb országában el van terjedve, mint leszármazottja a középkorban olyan híres és művészi tökélyre vitt marionet színházaknak, mégis magyarrá teszi azt az évszázadokon keresztül rátapadt magya/r máz, amelyben itt-ott — be kell látnunk —, még a pogány korra emlékeztető motívumokra is akadnak, bizonyságáid annak, hogy a magyar betlehemjárás már régen, a középkor elején szokásban volt a nép között, amikor még apáról-fiúra szállva, egyes pogány eredetű szokások is fennállottak és a keresztény misztériummal összekeveredve feltűnnek a betlehemes énekekben és szokásokban. A Betlehem talajdonképpen Krisztus születési helyét a betlehemi istállót ábrázoló, rendszerint fából, esetleg más anyagból készített hordozható szerkezet, melynek kívülről leginkább ház vagy templom alakja van. Belsejében ott találjuk a gyermek Jézust jászolban fekve, Máriát, Józsefet, gyakran a kis Jézus imádására siető pásztorokat, a három királyt és vidékenként ezeken felül más figurákat. Ezek a betlehemek, persze, nem olyan komplikált szerkezetűek, mint a bábtáncoltató marionet színházak. Az alakok nem a kifeszített fonálon mozognál:, hanem egy a betlehem aljában vágott nyíláson kézzel tologatják odébb a nyeles bábokat, vagy ami ma méír megszokottabb, az alakok egészen szoborrá merevednek és a mozgást csak a betlehemet kísérő élő alakok adják a játékhoz. Érdekes bábtáncoltató betlehemet találtak Szatmárcsekév, mely a Déri múzeum birokéba került. Ez körülbelül egy méter magas, két oldalán fogantyúval ellátott láda. Teteje templomszerű kiképzéssel és kereszttel ellátva, középső részén a. magyar címerrel díszítve és félkörben „Dicsértessék a Jézus" felirattal. A betlehem első lapja legnagyobbrészben papírral van bevonva, csak legalul a kis színpad marad szabadon. Ennek a kis színpadnak előrészén van szabad tér a bábok táncoltatására. E mögött találjuk a jászolban fekvő kis Jézust, körülötte Máriát, Józsefet és más bibliai alakokat. Az előlapnak papír borítása a pásztoréletből vett transzparens-szerű díszítésekkel van ellátva ami csak a gyertyák meggyújtásakor tűnik ki. Ez a felső részen napot, holdat, csillagot ábrázol, középütt egy templom kontúrján tűnnek fel, jobb- és baloldalon pedig egy-egy nyájat legeltető pásztor alakja látszik. Lássuk most már a bábokat. Ez a csoport két pásztort, két bojtárt, két angyalt, Heródest, egy az ördögöt, egy a halált és egy az ú. n. „Kismiklóst" megszemélyesítő figurából áll. A betlehemet kísérő legények között van egy, angyalnak öltözött, fehér ingben-gatyában, kezében pirosra festett karddal,_:dere.káji fekete övvel és fején kereszttel díszített hengeres papiros-aisakkaJ. Két énekes, akik u betlehemet viszik, ugyancsak feliér öltözetben, de már fekete mellénnyel, kezükben zörgős bottal, fejükön szintén hengeres formájú papírsüveggel haladnak, a menetben. A két bojtár öltözete nagyobbára ugyanilyen, fényes gombos mellényt viselnek és minden esetben pörge kalapot. Bajuszuk, szakálluk festett vagy kenderkócból ragasztott. Kezükben nagy kampós bot van. Szerepel még egy öreg juhász is, hosszú fekete gubában, nagy fehér báránybőr sapkával, hosszú ősz ragasztott szakállal, szintén nagy kampós bottal. Ez visz magával egy kis ládát a pénz összegyűjtésére. Itt kell még megemlíteni a bábokat táncoltatót, aki 8—10 é-»es gyermek szokott lenni. Ez nincs jelmezben. A játék úgy kezdődik, hogy az angyal belép a házba s evgedelmet kér a gazdától, szabad-e bejönni? Ha megengedik, kiszól az ajtón, mire a két énekes bejön a betlehemmel. Ezután az angyal pár soros bevezető verse után a ^Menyből aÁ angyal, lejött hozzátok ..' kezdetű szokásos karácsonyi énekbe kezdenek. Az énekléssel egyidejűleg a bábok táncoltatása megkezdődik. A béibtáncoltató fiú előbb a két juhászt ábrázoló bábot, majd pedig a két angyalt táncoltatja. Az ének végén felhangzó csengetésre bejönnek sorjában előbb az egyik, majd a másik bojtár, végül az öreg juhász. Beszélgetnek egymással, mint más estéken kint a pusztán, azután végigheverednek a földön, mintha aludni térnének. Pár pillanat múlva az énekesek költögetik az alvó pásztorokat. Az angyal glória szózatára lassacskán ébredezni kezdenek. Ez persze nem megy mmden tréfa nélkül, egy közülök rendesen lustának telteti magát és társai még a tettlegességtől sem riadnak vissza, hogy felköltsék. Ezeknek a részeknek nagy sikere szokott lenni a hatigatóság között. Végre az angyal verses szózatára mindhárman talpra ugranak, hogy Betlehembe menjenek. E közben a bábtáncoltató a juhászokat, meg a bojtárokat felváltva táncoltatja a színen s közel viszi őket a kis jászolhoz, ott hajlongtatja a bábokat, a hódolat jeléül. A felébredt pásztorok ettől kezdve az énekesekkel együtt odatérdelnek a Betlehem elé és most már együtt éneklik az allelujázó karácsonyi énekeket. A bábok közül most a Heródest ábrázoló báb jön be, kérkedik nagy gazdagságával s azzal, hogy ő még a haláltól sem fél. Erre másik oldalról bejövő Halál drótkaszájával leüti Heródes fejét. A bábtáncoltató az ördögöt jelenteti meg, aki a gyermekek nagy örömére a halállal párbajozik. Utolsónak a •Jiismiklós'i-t ábrázoló figura tűnik elő. Ennek oldalára tarisznya van akasztva, amibe a táncoltató gyerek kér vékony hangon Kismiklós részére ,,gyertyára valót". A betlehemes játék után vagy egy adományt kérő énekel vagy úri házaknál inkább a „Mennyből az angyal" kezdetű énekkel távoznak a betlehemesek, megköszönve az ajándékot. (Ethnográfia 117—ISO. oldalig, 1933. évf.) A Dunántúlon, Somogyban is szokásos még az ilyen bábtáncoltató betlehem. Ezek közül érdekes a Lengyeltótiból való. Ez is természetesen istállót ábrázol, mohával kibélelve. A berendezés azonos az előbbivel. A bábok között, melyek száma itt nyolc, új figurát is találunk, az ú. n. „Dékány"-t. Ez gyűjti össze a pénzt. Elnevezése onnan ered, hogy Somogyban a sekrestyést hívják dékánynak, aki a templomban - ae Istentisztelet- alatt a pénzt összegyűjti. Uj alak itt még a kéwjényseprő; aM szinten csak a dunÁntuLiaktiál fordul elő