Országút, 1935 (1. évfolyam, 1-3. szám)
1935 / 3. szám - Kormányzati felelősség és cselekvőképesség
Kormányzati felelősség és cselekvőképesség Alii;- lehel tagadni, hogy hazánkban is tapasztalhatók olyan áramlatok, amelyek nyíltan vagy burkoltan a diktatúra mellett törnek lándzsát. Ezek az áramlatok idegen példákból és tanításokból merítik propagatív erejüket. ./ diktatúra jellemzői a felelőtlenség és a: ebből következő korlátlan akcióképesség. De nyilvánvaló, hogy a nyomorúságból kiemelkedni vágyó nép nem azl áhítja, hogy felelőtlenül uralkodjanak rajta, hanem gazdasági és szociális akcióképességet sürgel a kormányzat résziéről. És a leghatározottabban vissza Íveli utasítani azt a föltevést, mintha egy felelős kormányzat nem lehetne gazdasági és szociális szempontból akcióképes. A legjobb példái szolgáltatja erre Anglia., ahol a kormány a le,g!tisztább parlamentarizmus elvei szerint működik és a parlamenti felelőség a legkevésbé sem akadályozta meg, hogy az utóbbi években — míg Európa többi államai még mindig nem tudtak fölocsudni a világválság csapásaiból — Angliában valóságos konjunktúra keletkezett; az építési tevékenység szinte soha nem látott méreteket öltött, az adókát csökkentették, a leszállított tfstetviselői fizetéseketvisszaállították. S hogy ezek a kedvező eredmények nagy mértékben az angol kormány helyes és célszerű intézkedéseinek voltak a következményei, azt kitűnően demonstrálja az angol postaügyi miniszter működése, aki naayszerű üzleti szellemmel, okos tarifamérséklésekkel megtöbbszörözte a szigetország postai forgalmát. Fejtegetéseinktől a napi politikát távol tartjuk. Mégis szóvá kell itt tennünk azt a kijelentést, amelylyel a magvar kormányelnök válaszoll a gazdasági és szociális reformokat sürgető kívánságokra: ..Az a tempó, amelyet tőlem követelnek, a diktatúra tempóia volna." Az angol példa világosan mutálja, hogy a felelős kormányzat is milyen gyors lendülettel képes szolgálni a gazdasági és szociális haladást. De egy rövid gondolatmenet általánosságban is meggyőzhet arról, hegy a felelős kormányzat sokszorosan előnyösebb a gazdasági és szociális cselekvőképesség szempontjából is, mint a diktatúra. Hiszen elképzelhető, hogy a diktatórikus hatalom kénviselői egyáltalában nem rendelkeznek azokkal a szellemi képességeiket és azzal a gazdasáqi tudással, amelyek egy gazdaságpolitikai knnrenció felállításéihoz és végrehajtásához szükségesek. S mivel a diktatúra nem felelős senkinek és ígv semmiféle lehetőség nem áll fenn arra. hogy a feladatuk betöltésére képtelen kormányzati tényezők eltávolíttassanak, világos, hogy még a qazdasági és szociális haladás számára is az alkotmányos kormányzás teremt előnyösebb feltételeket, hiszen az alkotmányos kormányzatnál a felelősséd elve biztosítja az ügyvitelre alkalmas vezetők érvényesülését és az alkalmatlanok eltávolítását. Nem lehet elhanyagolni azt a körülményt sem, hogy alkotmányos kormányzatban ráskód tatásmentesen történik a kormányzati tényezők kiválasztása vagy kicserélése, mivel le vannak fektetve azok a közjogi formák, amelyek szerint a felelősség gyakoroltaik. Ezzel szemben a diktatórikus kormányzat változásai csak rézkódtatásokkal, sőt polgárháborúval lehetségesek. Így, ha komolyan mérlegeljük népünk jövőjét, már azért is vissza kell utasítanunk a diktatúrát, mert még ha találnánk is egy olyan kiváló személyiséget, aki a diktatúrát kívánók várakozásainak megfelelne, e kiváló személyiség mögött a jövő méhe a legsötétebb bizonytalanságot rejtené a magyar nemzet számára. Egyébként is ez a feltételezett férfiú épú'jy működhetnék egy alkotmányos kormány élén is, hiszen ha a népakarat hamisítatlanul megnyilatkozhat az alkotmány áltál adotl tonnák között, akkor ezt a férfiút is csak akkor fogják a kormány éléről eltávolítani, ha működése károssá vagy fölöslegessé válik. A hamisítatlan népakarat érvényesülése ellen azzal szoktak nálunk érvelni, hogy népünk még nem képes alkotmányos jogaival megfelelően élni. Érdekes, hogy ez az indokolás mindig fölmerült, amikor az önkényuralom érveket kereset/ a népakarat megnyilatkozása ellen. Angliában is érveltek így hajdan egyes udvaroncok s Macaalay. a nagy angol történetíró így bírálja a diktatúra híveinek ezeket a rövidlátó őseit: „Azt kérdezni, fog-e a nép jogaival élni tudni, éppen olyan kérdés, mintha azt kívánnók, hogy valaki úszni tudjon, akit még soha nem engedtek vízbe." Valóban, a nép felelőssége az alkotmányos jogok gyakorlása közben érik meg s ez a széles tömegekben élő felelősségérzet a legbiztosabb bástyája egy nemzet jövendőjének. Ezért fontos, hogy hazánkban önkormányzati tevékenység lehetőségét nyújtsuk a tömegeknek, különösen a falusi lakosságnak, amely tevékenység közben alkotmányos érzékük és gyakorlatuk, felelősségérzetük kifejlődhet. S természetes, hogy ez a nagyjelentőséqií fejlődés is csak egy felelős kormányzat alkotmányos gestiója alatt mehet végbe, de elsorvad a diktatúra, vagy a látszatalkot?ná?iyosság nyomása alatt. Tudjuk, hogy az erősebb kormányzati beavatkozás követelését a gazdasági élet jelenségei váltották ki. Az ipari kartellirozás és a monopolisztikus hitelszervezet ellenőrzést kíván, másik oldalról a munkásvédelern és a széles tömegek életszínvonalára kiható mezőgazdasági áraknak a védelme vált ma már elengedhetetlen kormányzati feladattá. De mindez nem tartalmazza politikai diktatúra követelését. Az a kormány, amely alkotmányos úton felelősséggel tartozik a népnek, éppen olyan gyorsasággal és eréllyel gyakorolhatia a közérdekű beavatkozást, sőt ha valóban a közérdeket képviseli, akkor még súlyt nyer a népakarat alkotmányos megnyilvánulásai által. Érdekes, hogy Varqa István dr. vizsgálatai szerint a fasizmus gazdaságpolitikája a legnagyobb mértékben teret nyújt az egyéni kezdeményezésnek és az egyén gazdasági felelősségét is teljesen fenntartja. Tehát a faseizmus gazdasági és szociális vívmányai sem a diktatúra specifikus eredményei, hanem Mussolini alkotózsenije és energiaia az olasz nép szerencséjére megtalálta a helyes eszközeit a kormányzat gazdasági és szociális cselekvőképességének. De azoknak a nemzeteknek, akiknek a Gondviselés nem küldött ilyen átfogó kévesséqű férfiút, érmen a kormányzati felelősséq szelektív ereiét kell fölhasználniuk arra. hogy meatalálhnssák azokat a korm.ányférfiakat, akik qazdasárrí és szociális téren is jobb fövő felé vezethetik nemzetüket. Lipták László dr. 22