Országút, 1935 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1935 / 3. szám - A magyar külpolitikai közvélemény műhelyei. Nemzetközi jogi oktatás Magyarországon

Nagy súlyt, helyez az új európai államrendszerek ismertetésére. Ezt a célt szolgálta az Intézet által 1934 tavaszán rendezett magyar-olasz fasiszta tanulmányi ankét, melynek folyamán kiváló olasz tudósok és államférfiak (Anselmi, Volpicelli, Carli) és a budapesti olasz kii. követség, míg magyar részről szintén a. legkiválóbb jogi és gazdaságpolitikai szaktekintélyek működtek közre. Igazolja az Intézet külföldi hírnevét, hogy eddig öt szemeszteren keresztül folytattak német cserediákok államközi jogi tanulmányokat munka-keretében. Közülük az egyik dr. Rudolf Meyer Eicklingen, Herbert Krauss göttingai professzor asszisztense, Faluhelyi professzorral együtt összegyűjtötte a magyar kisebbségi jogra vonatkozó teljes joganyagot. Ezon, a magyar emelkedett jogi gondolkodást és nemzetiségi kérdésekben való mélységes megértést külföldiül igazolni hivatott munka az Intézet kiadványsorozatában a közeljövőben fog megjelenni. Általában a kisebbségi kérdés egyik legjelentősebb pontja az Intézet munkatervének. A Magyar Kisebbségi Intézet gondolata először innen indult ki, mert ennek érdekében az Intézet már 1928-ban tudományos ankétet rendezett s a pécsi egyetemmel kapcsolatos Kisebbségi Intézet már másfél éve megkezdette működését és azóta igen jelentős anyagot gyűjtött, különösen az utódállamok hírlapirodalmának szakszerű feldolgozásával, valamint szakkérdéseknek megvitatásával és bibliográfiai feldolgozásával. A tudományos kapcsolatokat az Intézet nemcsak írásban, de személyes érintkezéssel is keresi. Faluhelyi professzor 1934 nyarán résztvett a lwowí nemzetközi jogá intézet ankétjén, melyen a nemzetközi jog tanításának kérdésével foglalkoztak a legkiválóbb nemzetközi jogi szaktekintélyek. Az 1936-37. tanévben pedig a német kormány és a göttingai egyetem meghívására a göttingai egyetemen egy szemeszteren keresztül fogja az államközi jogot előadni. Intézeti munkatársai eddig Párisban, Genfben, Rómában, Wienben folytattak tanulmányokat. A tanszék jövendő tervei elsősorban az Intézet előre kidolgozott munkatervének pontos végrehajtására irányulnak. Különös súlyt fektetünk a Kisebbségi Intézet kifejlesztésére, valamint ezzel kapcsolatban a középeurópai népesedési kérdésnek tudományos kutatására. Folytatni fogja az Intézet a város nagyközönsége részére eddig rendezett kisebbségi előadássorozatát. A mai világalakulás tendenciáit felismerve fokozottan óhajt munkálkodni az államközi gazdaság jog tudományos és gyakorlati kiépítésén. Mindezekből látható, hogy egyetemünkön az államközi jognak méltó hely jutott. Felismerése ez annak, hogy lefegyverzett nemzetünk feltámadása csak a jog és Igazság jegyében várható. Munkánkkal ezt a célt óhajtjuk szolgálni. Schneider Béla dr. X Ferencz József tudományegyetem, (Szeged) Egyetlen tanszék professzora sem elégedhetik meg csupán azzal, hogy tantárgyát hallgatóinak előadja. Az előadás mellett szaktárgya ugyanis megköveteli minden professzortól, hogy abban elmélyedjen és a tudományos kutatás módszerével azt előbbre vigye. Szaktudománya színvonalának emelése egyf elől, a jövő generáció iskolázott nevelése, másfelől állítja hivatásának magaslatára az egyetemi professzort. Különös jelentóséget nyer ez a hivatás a nemzetközi jogi tanszékek vezetőinél. A jogtudományok ezen területén ugyanis ma még nem állunk szemben olyan megállapodott elvekkel, mint a jog egyéb ágaiban. A nemzetek között felmerült viszályok nap-nap után teremtenek új helyzeteket, vetnek föl új problémákat, amelyek helyes megoldást csakis kitűnően megalapozott objektív, tudományos szemléleten keresztül nyerhetnek. De egy más szempontból is szüksége van minden nemzetnek a nemzetközi jog minél intenzívebb oktatására. A diplomáciának, a külszolgálatnak megerősítése, színvonalának emelése érdekében már az. egyetem padjaiban fel kell ébreszteni az erre hivatott hallgató szunynyadó tehetségét nemzetközi jogi problémák megoldására, ami bizony a praelegáló oktatás mellett nem mindig sikerül még a legjobb előadó professzornak sem. Ezért van szükség a szemináriumi előadásokra, ahol időszerű tudományos kérdéseket a hallgatók a profeszszer irányítása mellett dolgozhatnak ki, vitathatnak meg, amivel a professzor viszont alapos tájékozódást szerezhet tanítványainak képességeiről és tudományos hajlamairól. A nemzetközi jognak ezen három irányú oktatására természetesen a mindenkori vezető professzor egyénisége nyomja rá a maga egyéni bélyegét. Egyetemünkön mindhárom irányú oktatás Buza László professzorunknak azon az elgondolásán épült és épül is fel, hogy a nemzetközi jognak főként azokkal a problémáival kell foglalkoznunk, amelyeknek magyar vonatozásuk van. 1. Professzorunk tudományos munkássága is elsősorban ebben az irányban halad. Ezért írta meg öt évvel ezelőtt a Magyar Tudományos Akadémia pályadíját elnyert és a M. T. A. kiadásában megjelent „a magyarság szempontjából annyira fontos kisebbségi kérdést" tárgyaló müvét: „A kisebbségek jogi helyzete a békeszerződések és más nemzetközi egyezmények értelmében". (Budapest, 1930. XX + 432 1. M. T. A. Jogtudományi Bizottságának kiadványsorozata 1. sz.) Majd egy évvel később nemkevésbbé időszerű problémát tárgyal: „A Nemzetek Szövetségének szerepe az alkalmazhatatlanná vált nemzetközi jogszabályok revíziójánál s a rebus sic stantibus klauzula". (Szeged, 1931. 113 1.) című művében, amelyben az. Egyességokmány 19. szakasza, alapján a Nemzetek Szövetségének a nemzetközi jogiszabályok békés revideálásánál követendő eljárását teszi tüzetes vizsgálódás tárgyává. Hasonló témát ölel fel: „A revízió nemzetközi jogi alapjai". (Budapest, 1933. 27. 1.) című munkája is, mely a revízió alapjait szigorú jogi módszerrel tárja fel. Készülőben lévő munkájának: „A joggal való visszaélés a nemzetközi jogban" iniciativáját ugyancsak a közelmúltban lejátszódott s Magyarországot érintő esemény, a jugoszláviai kiutasítások adták meg. //. Nemcsak tudományos munkáiban dolgozza fel professzorunk elsősorban a nemzetközi jognak időszerű magyar vonatkozású problémáit, hanem előadásaiban is tág teret nyit ezeknek. Valahányszor felmerül egy-egy nemzetközi viszály, nem mulasztja el az alkalmat, hogy annak jogi alapjait tanítványai előtt ne ismertesse. Hogy pedig hallgatósága, kellőképpen tájékozódva lehessen a tételes nemzetközi jog anyagáról és ne legyen kénytelen esetleges hibás jegyzetekhez fordulni, bocsájtotta közre tankönyvét, amely nemcsak a hallga9