Országút, 1935 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1935 / 3. szám - A magyar külpolitikai közvélemény műhelyei. Nemzetközi jogi oktatás Magyarországon

tóságnak, hanem a nagyközönségnek ís alapos tájéko­zódást nyújt a nemzetközi jog mai állásáról: „A nem­zetközi jog tankönyve". (Budapest, L935. XI. 427 1.) ///. Az előadási órák rövidsége nem engedi meg min­denkor az aktuális problémákban oly kívánatos cl mé­lyedést. Ezt van hivatva pótolni a szemináriumi műkö­dés. A professzor adta kérdést egy-egy hallgató előze­tesen kidolgozza, a szemináriumban előadja és tanára vezetése és irányítása mellett társaival megvitatja. Az ilyen szemináriumi előadások nem egyszer nagyon szép eredményekre vezettek. Egyetemünk Jog- és Államtu­dományi intézetének eddig megjelent négy kiadványa mind nemzetközi jogi tárgyú és mind a négy a nem­zetközi jogi szemináriumban bemutatóil dolgozat: 1. Szabó József dr.: Danzig nemzetközi jogi helyzete. Szeged, 1934. 80 1. (8 old. német kivonattal). 2. vitéz Csiky János: Az általános jogelrek, mint a nemzetközi jog forrása. Szeged, 1934. 49 1. (G old. fran­cia kivonattal.) 3. ifj. Bibó István dr.: A szankciók kérdése a nemzet­közi jogban. Szeged, 1934. 51 1. (9 old. német kivonat­tal.) 4. vitéz Csiky János dr.: Az állandó Nemzetközi Bí­róság véleményező íiatásköre. Szeged, 1.935. 171 1. (IS old. francia kivonattal). E munkák Egyetemünk Barátai Egyesületének tá­mogatásával jelenhettek meg, értéküket azok a kriti­kák igazolják, amelyek a hazai és külföldi szakfolyóira­tokban róluk megjelentek. A szemináriumi munkálkodásban professzorunk se­gítségére voltak az állástalan diplomások elhelyezésű kapcsán egyetemünkhöz beosztott gyakornokok. Az első gyakornok vitéz Csiky János dr. volt, majd Szabó József dr.. Miután mindketten más állásba kerültek, jelenleg gyakornok nélkül áll a nemzetközi jogi tan­szék. IV. Az előadásokhoz és szemináriumi munkálkodás­hoz szorosan kapcsolódik a szokásos évi pályatételek kidolgozása. A hallgatóság fokozott érdeklődéséről tesz tanúságot az a körülmény, hogy az elmúlt évben kitű­zött nemzetközi jogi pályatételek egyetlen egy ízben sem maradtak meddöek, sőt volt idő, mikor több pá­lyázó is nyújtott be pályamunkát. Az utolsó hét év pályatételei a következők voltak: 1029/30. tanévben: A Duna nemzetközi jogi helyzete; nyertese Szabó Mihály IV. é. joghallgató. — 1930/31. tanévben: Az állami szuverenitás nemzetközi jogi fo­galma; nyertese Szabó József jogiszigorló. — 1931/32. tanévben: Az állami szuverénitás nemzetközi jogi fo­galma a nemzetközi jogban; nyertese Winkler Miklós II. é. joghallgató. — 1932/33. tanévben: Az ú. n. állami szolgalom fogalma és jogi természete; nyertese vitéz Csiky János III. é. joghallgató. — 1933/34. tanévben: Az állandó Nemzetközi Bíróság véleményező hatás­köre; nyertese vitéz Csiky János jogszigorló. — 1934/ 35. tanévben: A Nemzetek Szövetségének szerepe a kisebbségi jogok nemzetközi védelmében; nyertese: Török Béla III. é. joghallgató. — 1935/36. tanévben: A Nemzetek Szövetségének szerepe Magyarország pénz­ügyeinek rendezésénél. Ha végigtekintünk egyetemünk nemzetközi jogi ok­tatásán, megállapíthatjuk, hogy súlyos anyagi helyze­tünk ellenére, vidéki könyvtáraink szegénysége és a forrásmunkák nehezebb beszerzése mellett is szép eredményeket mutat. Pacsi Jenő. Magyarország kormányzójának ünneplése a Deák Ferenc Társaságban Bensőséges ünnep keretében emlékezett meg a „Deák Ferenc Társaság" a Kormányzó Ür Őfőméltósága név­napjáról. Az ünnepi beszédet oroszi Marton Cyörgy dr. tartotta. A beszéd végeztével, melyet a jelenlévők állva hall­gattak végig, elhatározták, hogy a következő hódoló feliratot terjesztik a Kormányzó ür Őfőméltósága ele: „A Deák Ferenc Társaságban tömörült alkotmány­hű fiatalság hódolattal köszönti Főméltóságodat név­ünnepe alkalmával. Társaságunk Főméltóságodban nemcsak a magyar fajta katonai erényeinek ragyogó megszemélyesítőjét, hanem ősi alkotmányunk törvény szerint is leghivatottabb és legfőbb őrizőjét tiszteli. Főméltóságod a legmélyebb történeti megalázottságá­ból emelte fel nemzetünket azáltal, hogy az összeom­lás és a forradalmak után visszavezette Hazánk éle­tét a történelmi alkotmányosság útjára. Társaságunk­nak szerény munkája ezt az utat, ezt a nagy histó­riai eredményt óhajtja megőrizni, megvédeni és a kor­szerű nemzeti politika követelményei szerint fejlesz­teni. Hódolattal köszöntve Főméltóságodat, Isten bő ál­dását kérjük életére és tevékenységére, amellyel ősi szabadságjogaink csorbíttatlan fenntartásán, törté­nelmi jogainknak érvényesítésén és nagy nemzeti ér­dekeinknek megvalósításán munkálkodik. Mély tisztelettel kérjük Főméltóságodat, méltóztas­sék kegyesen elfogadni a Deák Ferenc Társaság mély­séges hódolatát és hű ragaszkodásának kifejezését." A Kormányzó Ür — kabinetirodája útján — a hó­dolatért köszönetét fejezte ki. Elsorvasztó ff, megcsúfolt autonómia, mely csupán a felülről jövő paran­csok teljesítésében élheti ki magát, íróasztalához láncolt, az egész vonalon mellőzött jegyző, aki — sajnos — már nem egyéb mint a község által fizetett állami adóvégrehajtó, adó­összeíró é"s adókivető „közeg", — termő és nem termő gyü­mölcsfákat, galambokat és házinyulakat számláló statisz­tikus: ilyen állapotok mellett mi sem természetesebb, mint az, hogy a falu társadalmát nem az arra hivatott jegyző, hanem az útszéli kocsmákban és lebujokban politizáló demagógia irányítja. Ez a falu mai helyzetképe. Nem sokat, mindössze csak két dolgot kérünk: a falu önrendelkezési jogának visszaadását és az állami adóvégre­hajtónak kisajátított jegyző tehermentesítését, visszaadását falujának. (Felszólalás a Községi Jegyzők Országos Egyesü­letének közgyűlésén.) tioraíius születésének kétezredik évfordulóját ünnepli a művelt világ. A költő hatásának legelső nyomát azonban, épp ehhez viszo­nyítva, eléggé későn találjuk irodalmunkban. Tusnádi Péternek „Postumushoz" címzett ódája, amely a bártfai énekeskönijrbcn 1593. évben jelent meg, a legkorábbi nyom, (Irodalomtört. Km. 1935. 191 l.) 10

Next

/
Thumbnails
Contents