Országút, 1935 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1935 / 3. szám - A magyar külpolitikai közvélemény műhelyei. Nemzetközi jogi oktatás Magyarországon

bírói eldöntéséről. A nemzetközi jogi felelősségről. A Nemzetei; Szövetsége Tanácsának jogköre nemzetközi viszályok békés elintézése körül. Ismertették Pernot, Pezet, Dunán, Bastid, Aurnbeimer és Perreux francia és osztrák professzorok .JJAafriché dans la Cadre Ewopéenne" c. munkáját, továbbá egy fiatal magyar kutatónak, dr. Éles Györgynek Parisban megjelent könyvét: Le Principe de UÜnantmité dans la Societé (les Nations et les Exceptions a ce Principe. Az előadásokon kívül a következő folyóiratok ismertetése történt meg: V'Esprit International, Foreign Affairs, Ricista di diritto internazionale, Revtfe de droit International, Nation und Staat, Minorité, Slanoische Rundschau. Slavonic Tteviéw, Zeitschrift far Ostieuropa und Osteuropaisches Recht, Niemeyers ZeitschHft für iinlcrnationalcs Boriit, Yale Review, Eeview of Eeviews, The Manchúrian Month, Contemvorary Japán, Young Asia, Volkerbund und Vötkerfecht, Zeitschrift für Völkerrecht, Zeitschrift für öffentliches Recht, Europáische Revue. Manchester Guardin. Összeírta a szeminárium a fővárosban meghapható összes nemzetközi jogi, külpolitikai kérdésekkel foglalkozó folyóiratokat s e folyóiratok fokozatosan ismertetésre fognak a II. félévben kerülni. A szeminárium jövendő terceiben célul tűzte ki az előkészítését bizonyos nemzetközi joigí kutató munkának, amellyel — a Harvard egyetem jogi iskolájának mintájára.— a Nemzetek Szövetsége kodifikációs munkájába belekapcsolódhatik. Ezzel egyidőben Tanácsadó Testület alakulna a legkiválóbb magyar nemzetközi jogászokból és bevonatnának a munkába a vidéki szemináriumok is. Mindezek Ienetővé tennék a már említett Magyar Nemzetközi Intézetnek felállítását. Ez azonban még a távol jövő terve. Azok a gondolatok, amelyeknek megvcAósulését a szeminárium igazgatója már a közeljövőre várja a következők: 1. A szemináriumi könyvtár kibővítése. 2. A magyar és külföldi nemzetközi jogi kérdésekkel foglalkozó lapokban a szeminárium részére állandó rovat szervezése. 3. International Eelatáous Club felállítása. 4. A felállított Kisebbségi Intézettel való szerves egvüttműködés. A szemináriumnak eddig is volt mintewv 200—250 kötetből álló könyvtára, ezt azonban megfelelő anyagi fedezet és — ami különösen hátráltatta a szeminárium feilődését — helviség hiányában bővíteni nem tudta. Most azonban, hogv a Jog- és Allamtudománvi Kar fervbevette a szeminárium részére helviség rendelkezésre bnesátását — a könvvtá'r fejlesztése is na<»v erővel indul me<r. Napv mértékben járult már eddi<>- is hozzá a könyvtár fejlesztéséhez a Mnsrvar Revíziós Liga. a Külügvi Társaság és a Magvar Nemzeti Fzövotsé<r. A második félévben nagvobb könyvküldemény várható a Carnegie-alapítyánytól. A nemzet-közi iogi laookbnn rovat felállítására azért van szükség, hogv a szeminárium munkáia nvilvápnssáo-ra bozatalának ténve bizonyos együttműködő tevékenvséo-pt fejlesszen ki a budapesti és vidéki intézetek között. A rovatban foglalnának helvét az érdemes könwek ismertetései, az elhangzott előadások vázlata., valamint kiegészítené keresztmetszetes folyóiratszemle. Az International Relntions Club-öt a Carnegie alapítvánv állítaná fel a közeljövőben, amidőn a Clubok "lyi'döre bessftntétett alapítása ismét kezdetét veszi. A Kisebbségi Intézet munkájába való belekapcsoló dá.s gyakorlatilag azt jelentené, hogy amíg a Kisebbségi Intézet feladata a kisebbségi kérdéseknek politikai, gazdasági statisztikai és kulturális oldalakról való megvilágítása lenne, addig a Nemzetközi Jogi Szeminárium a kérdések jogi oldalával, foglalkoznék. A szemináriumban referensei lennének a különböző utódállamokban élő magyar kisebbségekkel kapcsolatos jogi kérdéseknek. így biztositható az egész munkásság rendszeres, áttekinthető volta. Minden oldalról igyekeztünk bemutatni a Pázmány Péter Tudományegyetemen folyó nemzetközi jogi munkát, amelynek sokrétű, szincs és igen-igen hasznos tevékenységébe mind több és több hallgató kapcsolódik bele. Herczeg László r. Tisza István Tudományegyetem (Debrecen) Egyetemünk alapításakor, 1914-ben a nemzetközi jog számára nem létesült külön tanszék, hanem a jogbölcselet katedrájával egyesítették. A tanszéket dr. Thegze Gyula egy. ny. r. tanárral töltötték be, ki jelenleg is e két tárgy professzora. A jogi oktatást szabályozó 1911. okt. 5-én kelt 128.000 számú miniszteri rendelet a nemzetközi jogi órák számát a jogi főiskolákon egész évre heti három órában állapította meg. Ennek ellenére egyetemünkön a tanév mindkét félévében voltak nemzetközi jogi előadások: mégpedig az első félévben „Bevezetés a nemzetközi jogba" címen heti 2—3 órás kollégiumban, a második félévben pedig a főkollégiumot heti 4—5 ólában tartották. Azonkívül módjukban állott a hallgatóknak speciál-kolléginm felvétele „A háború joga", „A nemzetközi viszályok elintézése" stb. címmel. Mindezeken kívül minden évben folyt a munka a „Nemzetközi Jogi Szemináriumban" is. A tárgy előadása a rendes hallgatók számára ilyen körülmények között történik jelenleg is. Vannak azután a hallgatók között, akik egy-egy kérdéssel mélyrehatóbban szeretnének megismerkedni. Különösen a világháború befejezése után, közelebbről: az önálló nemzeti életet élni kezdő magyarság magára eszmélése után indult meg az érdeklődés a nemzetközi jog iránt. Természetes folyománya ez a jelenség annak a ténynek, hogy Ausztriától elszakadva, a magyarságnak saját magának kell kezébe venni sorsa irányítását. Űj generáció kinevelése válik szükségessé, amely tisztában van azzal, hogy sorsunkat kizárólag nekünk kell intéznünk, nincs mögöttünk senki, aki nagyhatalmi súlyát latba vetné érdekeink mellett. A máisik tény, mely a nemzetközi jog felé terelte a figyelmet, a trianoni békeszerződés folytán kisebbségi sorsba jutott, mintegy Mrom és fél milliónyi magyar testvérünkért való aggódás és sorsakkal való törődés. Azonkívül a Nemzetek Szövetségének létrejötte és az államok életének intézésében való nagy befolyása, mind olyan momentumok, melyek világosan bizonyítják a nemzetközi jog iránti érdeklődésnek szükségességét és nélkülözhetetlenségét. Szemináriumunk munkatervének ezek a gondolatok voltak irányítói az utóbbi évek folyamán. Feldolgozás alá került első nagy önálló külpolitikai sikerünk, az olasz-magyar barátsági szerződés. Majd beható tanulmány foglalkozott a, magyarság számára ma még szinte 6