Országút, 1935 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1935 / 3. szám - A magyar külpolitikai közvélemény műhelyei. Nemzetközi jogi oktatás Magyarországon

kiszámíthatatlan nagy lehetőségeket ma íjában rejtő kultúrdiplomáciával, megállapítva ezen új diplomáciai tevékenység sajátos tulajdonságait s párhuzamba állítva, azokat a politikai diplomácia karakterisztikus vonásaival. A kultúrdiplomáciával való intenzív foglalkozásra, kétségtelen ösztönzést adott az immár külföldön is megbecsülésnek örvendő Hankiss dános profeszszor tevékenykedése egyetemünkön, aki elsőnek adta a magyar irodalomban a kultúrdiplomácia tudományos alapvetését a Külügyi Társaság egyik ülésén tartotl előadásában (Külügyi Szemle, XI. évf. 2. sz.). Az fí agüitása, létesített? az ország első Nyári Egyetemét, melynek mind nagyobb sikere hozza magával, hogj Debrecenben különösen nagy jelentőségre tett szert a kulturális diplomácia méltatása. A francia rádiónak kuitúrdiplomáciai szerei)éröl jelent meg egy kisebli cikk szemináriumunk egyi tagjának toll'hói a,.Le, Temps" 1984. dec. 29-i számában.' Az utódállamokban kisebbségi, sorsban élő magyarság helyzetét is feldolgoztuk. Hasonlókép tanulmány tárgyát képezte a Nemzetek Szövetsége alapokmányának 19. cikke álapján a békeszerződése/: revíziója; az alapokmány reformjának szükségessége; a népek önrendelkezési jogának kérdése; a wilsoni elvek hatása a párisi békeszerződésekre; a háborút megelőző cseh és román propaganda hatása a békeszerződésre. A terület nemzetközi jogállása; nemzetközi folyamok: a Duna jogállása: a levegő joga. Azután a háborút megelőző és befejező népszavazások; a népszavazás jogbölcseleti kritikája: a saarvidéki plebiscitum; a magyar népszavazási kérelmeik jogi indokolása. A világpolitika legutóbbi eseményei aktuálissá tették a nagyhatalmak háborúutáni gyarmatpolitikájának boncolását: a Demont-féle világbéketerv kritikáját. A szemináriumi munkában kizárólag 111. és IV éves hallgatók vehetnek részt. Számuk 10—16 között váltakozik. A (hallgatók tetszésük szerint választhatnak témát. ha azonban nem élnek e jogukkal, a vezető professzor jelöli ki a tárgyat. Általában félévenként egy do'yozat Kötelező, kivételes esetekben, ha. a, munka igen terjedelmes, e kötelezettség alól felmentés kérhető. A téma kiválasztása mán párhetes irodalmi tájékozódás következik, mikor is hallgatók beszámolnak forrásmunka-gyűjtésük eredményéről. A dolgozat vázlatának elkészítése után — melyben szaktanári véleményre némi módosítások válnak természetesen szükségessé — mindenki hozzálát a részletes kidolgozáshoz. A kész dolgozatok a professzor kezébe adandók át ,ki azt átolvassa. Majd a szeminárium többi tagjai is sorban megkapják, elolvassák, és észleleteiket, esetleges megjegyzéseiket maguknak feljegyzik. Ezek megtörténtével következik a dolgozat nyilvános ismertetése több szemináriumi órán keresztül, amikor a szerző a kevésbé lényeges részeket vázlatszerűen, a fontosakat, újabb konstatálásokat pedig szószerint — felolvasva — adja elő a plénum előtt. Az ismertetés után először a hallgatók mondják el megjegyzéseiket, amit a szaktanár véleménye követ egyrészt a dolgozatról, másrészt a (hallgatók megjegyzéseiről, kifogásairól, így módjában áll a professzornak kipuhatolni a hallgatók táravismeretét, helves judidumajkotásra, tárgyilagos kritikára való készségét. Ha a kritika gyakorlásakor valószínűnek látszik valamely forrásmű helytelen értelmezése, úgy a kérdéses munkát, okmányt, szerződést a szakprofesszor vezetésével közösen tanulmányozzák,, .aminek didaktikai értéke felbecsülhetetlen. Ez a munkarendszer a vezető Teghzc professzor évtizedes tapasztalataira támaszkodik és biztosítéka annak, hogy a hallgató helyes irányban haladhat tovább, fáradozását siker koronázza. Sajnos, a mai nehéz gazdasági viszonyok lehetetlenné teszik a tanulmányok kinyomtatását, jóllehet közülük nem egy iga zán megérdemelné a nyilvánosságot. Meg kell még jegyezni, hogy a tanszék kizárólag a nemzetközi közjogé, s így a nemzetközi magánjog csak annyiban kerül tárgyalásra, amennyiben az idevágó kérdések az államok közt szerződésileg vannak szabályozva. A nemzetközi magánjogot egyébként más (magánjogi, kereskedelmi jogi stb.) tanszékekkel kapcsolatosan tárgyalják. Azonban nemcsak a szemináriumi munka iránt tanúsított érdeklődés bizonyítja a tárgy kedvelt voltát, de a doktori disszertációk egyre növekvő száma is. A háború után különösen erős lendületet vett munkálkodást nagy mértékben gátolja az immár öt esztendő óta tartó gazdasági válság, amely lehetetlenné teszi a külföldi irodalom legújabb és legkiválóbb termékeinek oly mérvű beszerzését, mint ahogy az kívánatos volna. Elég talán csak rámutatnunk a szeminárium szeréin (legutóbbi tanévben 550 P.) dotációjára. Könyvtárunk állománya 653 kötet. Folyóiratok közű! jár a Külügyi Szemle, Magvar Külpolitika. Revue Générale de droit International Public, La Documentation Internationale. A többi folyóirat az egyetemi könyvtárban olvashat'), amelyeknek járatását a könyvtár vállalta: American Journal cf International Lav. Journal du Droit International, Journal Officiel de la Soeiété des Nations, Coopération Intellectuelle, Esprit Intei'natfional, Magyar Kisebbség, Résumé Mensuel des Travaux de la Soeiété des Nations, stb. Ezenkívül más szemináriumokba járó g nemzetközi jogi témákat tárgyaló folyóiratok is rendelkezésére állnak a szemináriumi tagoknak. Minden rossznak van jó oldala is. így az anyagi eszközök megcsappanása szorosabb együttmunkálkodásra kényszerítette egyetemünk más intézeteit és szemináriumait. Ennek folytán segítségünkre jön a Francia Intézet (napilapok külpolitikai rovatának figyelemmel kísérése vált így lehetővé, folyóiratok), a Német és Olasz Intézetek hasonló lehetőséget nyújtanak; a Történeti Szeminárium (diplomáciai történelmi munkák), a Közgazdasági, Kereskedelmi, Büntetőjogi. Közjogi Szemindriicmpk pedig ezen tudományágaknak a. nemzetközi joggal való határkérdések tanulmányozásánál támogatnak könyvtáraikkal. Szemináriumi könyvtárunk szerves kiegészítője az ősi Kollégium híres kön gr táró. alnd különösen a nemzetközi jog régebbi, mondhatni, hőskorából való műveket találunk szép számmal. Ily — tagadhatatlanul nehéz — viszonyok között is nagy szorgalommá] és tárgyszeretette] látogatják szemináriumunk olvasótermét a hallgatók és végzik Teghze Gyula professzor szakavatott vezetése alatt komoly tanulmányaikat. Sok szó esik napjainkban a kisebbségi intézetek felállításáról. Egyetemünkön már régóta hallgathatók Karács Andor és Baranya] Béla professzorok előadásában heti egy két órás speciálkollégiumokban az ..Elcsatolt területek jogviszonyai", „Az ú. n, utódállamok jogtörténete", stb. A kisebbségi kérdés nemzetközi jogi vonatkozású részét szemináriumunkban is tárgyaljuk és egy Kisebbségi Intézet felállítása esetén nemzetközi jogi művek' elég szép számmal lennének. 'Addl a azonban, amíg legalább a román nyelv lektorátusát meg 7