Országút, 1935 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1935 / 3. szám - A magyar külpolitikai közvélemény műhelyei. Nemzetközi jogi oktatás Magyarországon

A magyar külpolitikai közvélemény műhelyei X (Nemzetkőzi jogi oktatás Magyarországon) A magyar egyetemeken, mind a fővárosban, mind a vidéken, igen széleskörű nemzetközi jogi oktatás és tudományos munka folyik. A vidéki munka jellemzésére elég ha rámutatunk a Faluhelyi Ferenc vezetése alatt működő pécsi kisebbségi és nemzetközi jogi intézet munkájának és kiadványainak jelentőségére, amelyet Európaszerte ismernek és elismernek, vagy megvizsgáljuk Buza László szegedi intézetének működését és Thegze Gyula debreceni szemináriumának értékes eredményeit. Mindezekből örömmel tapasz)alhatjuk, hogy az ..új nemzetközi jog" — ahogy Irk Albert a háború utáni nemzetközi jogot nevezi — ápolásának jelentőségét nagyhírű vidéki professzoraink is felismerték. Annál nagyobb örömmel közöljük mindezeket, mert látjuk, hogy az ország első egyetemén, a 300 esztendős Pázmány Téter Tudományegyetemen milyen nagy mértékben bontakozik ki a nemzetközi jo? tudományos és gyakorlati művelése, így mindjobban közeledik már az az időpont, amidőn lehetővé válik a Magyar Nemzetközi Jogi Intézetnek Buda pesten való felállításával még hathatósabb és jelentősebb eredmények elérhetése céljából: a nemzetközi jogi oktatás és tudományos munka egységessé tétele az egész országban. Ez azonban a jövő feladata. A következőkben igyekszünk rámutatni, hogyan áll a nemzetközi jogi oktatás jelenleg egyetemeinken, milyen tudományos és gyakorlati munka folyik az egyes intézetekben és szemináriumokban, s mik e szemináriumok, illetve intézetek jövendő tervei. Pázmány Péíer Tudományegyetem A Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karán a nemzetközi jog tanára Márffy-Mantuano Rezső ny. megh. miniszter, rendkívüli követ, aki heti öt órában mindenre kiterjedően, részletesen tárgyalja a nemzetközi köz- és magánjogot. A nemzetközi jog cenzora a szigorlaton vitéz Moór Gyula, a jogbölcselet tanára, a jogi kar ezidei dékánja. A nemzetközi magánjog kérdéseit heti 4 órás kollégiumban Szászy István magántanár, törvényszéki bíró ismerteti. Az egyház és állam közötti viszony problematikájával Lutter János, a kisebbségi kérdésekkel Ottlik László, a kiadatási joggal Szondy Viktor, a szuverenitás nemzetközi jogi vonatkozásaival, továbbá a nemzetközi bíráskodással Váli Ferenc magántanárok foglalkoznak heti 2—2 órás speciálkollégiumaikban. Ezen szorosan vett nemzetközi jogi előadásokon kívül még sok olyan tanára van az egyetemnek, aki előadásának tárgyát a nemzetközi joggal kapcsolatos problémakörből meríti. (Diplomáciai történelem, külpolitika, világgazdaságtan, politikai földrajz stb.) A Nemzetközi Jogi Szeminárium igazgatója MárffyMantuano Rezső. Itt a szemináriumban folyik le tulajdonképpen a tudományos és gyakorlati munka, amelyre soraink bevezetőjében céloztunk, itt ismerkednek meg az egyetem hallgatói a külpolitikai események helyes meglátásának módszereivel, itt alakul ki a nem:• tnek majdan gerincét alkotó jogászifjúság önálló külpolitikai gondolkozása, amelyre annyi szükség lett rolnii a múltban és annyira szükség lesz a jövőben is. A szeminárium munkája kettős irányú, egyrészt a tiszta, tételes nemzetközi joggal való foglalkozás, másrészt a nemzetközi jog tudományos megalapozottsága segítségével a világpolitika eseményeinek állandó figyelemmel kísérése, azaz annak tárgyilagos megvizsgálása mennyiben alkalmaztatik a gyakorlatban a nemzetközi jog, mennyit ér a nemzetközi jog? Az első célt szolgálja bibliográfia összeállítása, amely magában foglalja a bel- és külföldön megjelent és megjelenő nemzetközi jogi munkákat. A munkák legjelentősebbjei — amennyiben a szeminárium hozzájuthat azokhoz — kritikai ismertetés alá kerülnek. Ily módon a szemináriumi tasrok állandóan megfigyelhetik a nemzetközi jog tudományának fejlődését; az együttműködő tevékenység révén munkák oly tömegébe nyerhetnek betekintést, amelyet maguk különben nem lennének képesek elolvasni. A szeminárium azon tagjai, akik a nemzetközi jog egész rendszerét már alaposan áttanulmányozták, önálló feladatokat, speciális kérdéseket dolgoznak ki. Munkáik sokszor komoly értekezésekké növekednek. Ami a szemináriumi munka második részét illeti, kutatni való anyag itt is bőven van. A szeminárium egyik előadója — a külügyminisztériumi sajtószemle, a londoni Bulletin ot International Events, valamint a Fortnightly Summary of International Events figyelembevételével és segítségével — szemmel kíséri a nemzetközi külpolitika eseményeit és azokat kéthetenként rövid összefoglalásban előadja, A külpolitikai kérdések helyes meglátását célozza a .folyóiratismertetések rendszeres bevezetése, ami lehetővé teszi, hogy a külpolitikai események megvilágítása egyszerre több oldalról történjék, s így a tagok helyes tájékozódó képességet szerezzenek ai világpolitika útvesztőiben. (Természetesen az ismertetésekkel kapcsolatban vita is fejlődik ki, amelynek hatása mindig értékes és termékeny. A vitának általában nagy szerep jut a szemináriumi életben.) Természetesen nemcsak külpolitikai, hanem nemzetközi jogi folyóiratok is ismertetés alá kerülnek. Ennek közvetlen haszna az, hogy ismeretessé válik a különböző szerzők felfogása az időszerű nemzetközi jogi kérdésekről. A Nemzetközi Jogi Szemináriumban a lefolyt egyetemi félévben a következő előadások hangzottak el: A kisebbségek jogi helyzetéről. A kisebbségi szerződések ismertetése. A Szentszék és a lateráni szerződés. A szankciók tanának elmélete és gyakorlata. Az osztrák külpolitika útja 1935-ben. Nemzetközi viszályok 5