Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője, 1915 (6. évfolyam, 42. szám)

1915 / 42. szám - A Pp. és a járásbíróságok. - Irta: dr. Degré Miklós curiai biró, a budapesti központi kir. járásbiróság vezetője - Az új polgári perrendtartás és felsőbíróságaink. Írta: dr. Kovács Marczell, budapesti kir. itélőtáblai bíró

327 Ugyancsak a tagok és kezelő-személyzet a hivatali járandóságaik terhére a hadikölcsönre összesen 6600 koronát jeayezlek. 2. Egyesületünk beszterczebányai osztálya a beszlerczebánvai ügyvédi kar közreműködésével az új polgári perrendtartás és büntetőjog köréből a következő felolvasásokat és előadásokai tarlo'ta illetőleg tartja: Dr. Hépászky Béla: Eljárás a törvényszék előtt. — Dr. Kelemen József: Hatáskör és illetékesség. — Zachár István: Eljárás a járásbíróság előtt. — Kiszely Kornél: Bizonyítás: Tanuk, okiratok, szemle, szakértők, felek esküalalti kilial'gatása. Fekete István: Perfeleli pertársak, meghatalmazottak, szegénységi jog, p rbiztosílék. Dr. Hennel Gyula: Bírói határozatok, perköltség', mulasztás, igazolás, ellenmondás, félbeszakítás, felfüggesztés. — Dr. Tandlich Károly: Perorvoslatok, felehbezés szóbeli tárgyalás és nyilvános előadás esetén. - Dr. Szuchy Boldizsár: Felfolyamodás perújítás. — Székely János: Eljárás házassági ügyeiben. — Gregor Kálmán: Bec>ület és halóságok védelme. — Dr. Némethy Andor: Sajtójog. Perselyrjyűjtcs és adományok internátus un U javára. Legutóbb közzélelt kimulalás óta internálusunk részére a marosilyei takarékpénztár r.-t. 50 koronát adományozóit. Az 1914 dtezember lió M én bizottságilag felnyitott perselyekben a következő összegek lalálialiak: 5-31 19 26 üres 560 3523 41-85 —•60 4- Ofi 22-23 566 12-10 1-99 üres 15-20 12-90 12;42 42 16 1- 38 25-30 48-44 5- 60 16 06 3 22 3- 80 4- — 1— J 16-37 1*7*21+0 pfennig 2- 55 11 -5 \ 2-74 —•10 Nem volt kinyitható. 316 1- 58 18-— 8-64 34-80 7-30 386'2 5- 6:; 15 07 221-89 59-57 üres 13 50 111 2-02 üres 1006 1. Máranwosszigeti járásbíróság™ 2. Selmeczbányai járásbíróság.. 3. Sárkányi járásbíróság... 4. Buziásfürdői járásbíróság 5. Marosvásárhelvi Ítélőtábla 6. Temesvári járásbíróság 7. Gzeglédi járásbíróság 8. Újpesti járásbíróság 9. Abaujszántói járásbíróság 10. Ujegy házai járásbíróság 11. Nagykőrösi járásbíróság 12. Huszli járásbíróság 13. Orsovai járásbíróság _ .._ 14. Karánsebesi törvényszék 15. Kecskeméti járásbíróság 16. Élesdi járásbíróság 17. Técsői járásbíróság 18. Lippai járásbíróság (persely nincs) 19. Berettyóújfalui járásbíróság 20. Sz^psi járásbíróság . 21. Brassói törvényszék _ _ _ 22. Zernesli járásbíróság 23. Teregovai járásbíróság ... ... 24. Szászsebesi járásbíróság 25. Szászkabányai járásbíróság ... _ 26. Brassói járásbíróság 27. Monori járásbíróság _ _ 28. Máramarosszigeti törvénys/.ék 29. Bozovicsi járásbíróság 30. Nagjszapori járásbíróság 31. Tekéi járásbíróság 32. Szerdahelyi járásbíróság 33. Pestvidéki járásbíróság - _ 34. Sásdi járásbíróság .... 35. Karánsebesi járásbíróság 36. Szeghalmi járásbíróság... ... 37. Deltái járásbíróság - 38. Szelestyei járásbíróság 39. Nagymihályi járásbíróság 40. Facsádi járásbíróság 41. Nagyszebeni járásbíróság 42. Nagyszebeni törvényszék 43 Fogarasi járásbíróság 44. Csáki járásbíróság 45. Vingni járásbíróság 46. Ujaradi járásbíróság 47. Rétsági járásbíróság _ 48. Kiskunfélegyházai járásbíróság 49. Beszterczebányai járásbíróság 50. Kunszenlmik'ósi járásbíróság 51. Kolozsvári városi járásbíróság Ezúton újból felkérjük azon bírósagokat es osztályokat a melyek a náluk künn lévő perselyeket meg nem küldöttek be hogy azokat lehetőleg mielőbb központunkhoz szállítsak be. Tová bbképző tanfolyamunk. Milteliiianii Nándor áll. felsőkireskt-dilmi iskolai ez. igazgató, a m. kir. keleti kereskedelmi akadémián a könwvileltan és kereskedelmi számlán előa tója előadása: A mérleg gazdasági, |ogl és könyvviteli vonatkozásaiban. (Vége.)* h) a részvén) tőkén kívül az évi nyereségek egy részéből a'akított tartalékalap összege is a passzívák oldalán tüntetendő lel, mert hiszen ez stm egyéb, mint a lársaság tőkéjének egy része, csakhogy míg az egjém vállalat tulajdonosa az évi nyereség megtakarított részét az előző év tiszta vaginához csatolva, azt azzal együtt, egy összegben lünteti föl, addig a részvénytársaság — és a korlátolt felelősséggel alakult társaságok is — az eredetileg megállapított alap, illetőleg löizstőkét, mint a társaság felelősségének mértékét változatlan összegben lart0znak (eltüntetni, ennek — larlalékok alakításával elért — szap or/iását pedig külön összegben tüntetik (el. i) A részvénytársaságok mérlegeinek legtöbbjében olt találjuk a passzívák oldalán a Xyagd s-alap tőkéjét, a melyet rendszerint az évi nyereségből dotált kisebb-nagyobb összeggel szaporítják. Erre nézve vagy az a szokás, hogy a tár aság e/t a lökét külön czimen kezeli, a nélkül, hogy ennek megfelelően valamely aktivál lekötne, viszont más társaságoknál a nyugdíjalap összegéért értékpapírokat, ingatlanakat vásárolnak, a melyeket az aktívák között mini a N yugdíjalap értékpapírjait, ingatlanait a tüntetik fel, egy harmadik kezelési mód pedig az., hogy a részvénytársaság a nyugdíjalapot lelje«en elkülöníii a vagyonkezelésből, az ennek juttatott évi összegeket a nyugdíjalapot kecelő külön bizottságnak kiszolgáltatja, mely utóbbi esetben ez a tétel a Mérlegben egyáltalán nem szerepel. E szerint az a körülmény, hogy a Mérlegben a Nyugdíjalap nem szerepel, még nem jelenti azt, hogy az intézetnek ily alapja nincsen. j) a fel nem vett osztalékba passzívák oldalán azt az összeget lünteti fel, a melyet a részvényesek rgynémelyike bizonyos idén belül lel nem vett. A (el nem \ell osztalékot a láisaság e-ak néhány — az alapszabályokban e czélból meghatározott — é\en keresztül tartja nyilván, illetve tartja az illető részvényesek rendelkezésére, ezen idő leteltével a fel nem veti osztalékol rendszerint a laitalékalaphoz csatolják. Az előbbiekben vázlatosan leiemlíteti reális énekeken khül néhány SZÓNnI kell megemlékezi ünk az ú. n. ideális értékekről. Ezekhez számítjuk az üzletet, vállalatot illető oly értékeket, a melyek nem anyagban, hanem inkább erkölcsi tulajdonságokban rejlenek, ilyen pl a ezég tekintélye, a főnök kiváló szaktudása előkelő vevőkör, az üzlet kedvező lekvése sih. Ezeket, habár értékesek, a mérlegbe beállítani nem szabad. Ellenben valamely üzlet, vállalat megszerzése alkalmával a vevők átvételével, szabadalmak, a gyártási módozat lakának megszerzésével járó lényleges kiadásuk a mérlegbe \alók, mely e-etben gondoskodni kell, hogy az ilv értékek leírások utján lehetőleg rövid időn belül törlesztessenek. Megállapíthatjuk, hogj a Mérleg felállításának végső czélja ugyan a vállalatban működő tiszta vagyon, illetőleg az elszámolás alá vont időtartam alatt eléri üzleti eredmény megállapítása, de nemcsak eziránt táékoztat, hanem felvilágosítási nyújt arról is, mikből állja vagyon és minő arányban \annak képviselve az. egyes vagyonrészek az öszszes vagyonban. Tekintet nélkül a tiszta vagyon nagyságára, visszásnak tűnnék fel az oly kereskedő helyzete, a ki mint nVákereskedő mérlegében nagyobb frlékpapirkésútlel tüntetne lel, mint a mekkora az. árukészlete; gondolkodásra késztetne az. oly gépgyári vállalat mérlege, a mely nagyobb készlelet mutatna rc/Vpénzekből, mint a mekkora a gépraktár készlete. Igaz ugyan, hogy épen minálunk akadunk oly mérlegekre, a melyekben banküzletbe vágó vagvonreszek mellett aránytalanul nagy mennyiségben van árukészlet, de'épen ezt a mi gazdasági es pénzügyi viszonyaink egyik kinövésének kell tekintenünk. Kiki saját üzletkörébe eső ügyletekkel loglalkozzék és ezeket iparkodj, k lej eszteni O.ipőgyár ne akarjon egyúttal gabonaüzlel lenni, bank ne Tegyen se gyáros, se kereskedő. Igenis a b;nk legyen a gyáros, a kereskedő bankárja, támogassa azt hitellel, pénzügyi műveleteinek keresztülvitelével, de legyen gondja reá, hogy e "mellett a kereskedő, az iparos önállóságát megőrizhesse. Vájjon hány kisebb és nagyobb bankunk bánta meg az utóbbi évtizedekben, hogy ezt az ehet szem elől tévesztette! Hiszen épen a legutóbbi napokban olvadhattuk, hogy egy vidéki nagy baukczég buká*át az okozta, hogv szálló építésében résztveit, vasontőt alapított, re/művekben és gépgyárnál részes volt. Az anyagi erők ekkora szelforgácsoása mellett a normális üzletmenetnek legksiebb zökkenése elegendő arra hogy zavart okozzon és ha il v énkor a kívülről jövő támogatás elmarad, akkor a katasztrófa csakhamar beáll * L. Hív. Értesítőnk 1014. 37. számát.