Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője, 1915 (6. évfolyam, 42. szám)

1915 / 42. szám - A Pp. és a járásbíróságok. - Irta: dr. Degré Miklós curiai biró, a budapesti központi kir. járásbiróság vezetője - Az új polgári perrendtartás és felsőbíróságaink. Írta: dr. Kovács Marczell, budapesti kir. itélőtáblai bíró

328 A mérleg helyességeért egyéni czégnél az üzlettulajdonos, közkereseti és betéti társaságoknál a személyesen felelős társasági tagok, részvénytársaságoknál és szövetkezeteknél az igazgatóság, lelügyelőbizottság és végeredményében a részvén)társaság tagjainak összessége, a közgyűlés felelős. A közgyűlés által jóváhagyott mérleget az illetékes törvényszi knek be kell mutatni, nyilván abból a czélbtil. hogj ezt a törvény és az alapszabályok alapján megvizsgálhassa és a mennyiben ezekkel ellenkezik, a további lépéseket megtegye. A köz vélemény egyre erélyesebben követelte és követeli mmdig a vállalatoknak állandó ellenőrzés alá helyezését oly közegekkel, a l ik a melleit, hogy a \állalt tisztükhöz megkívánt szakértelemmel rendelkeznek. — a mit nem minden ((szakértőről» állíthatni — teljesen függetlenek a vállalat vezetésétől. Ez hozta létre a revizorok intézményét, a mel) ezidőszerint legtökéletesebben Angolországban van szervezve. A kipróbált intézmény más országukban is terjed. Hollandiában. Francziországban, Németországban, legutóbb Ausztriában szintén keletkeztek ily revizori szövetségek, a melyek tagjaikat a szövetség morális, sőt anyagi felelősségére egye> vállalatok rendelkezésere bocsátanak. KÜLFÖLDI EGYESÜLETEK ÉLETÉBŐL. Az osztrák bírák közgyűlése. A Vereinigung der österreichischen Richter 1914 deczember hó 8-án tartotta évi közgyűlését Wienben. — A közgyűlésen Ausztria minden részéről nagy számban jelentek meg a birák és együttesen 1980 szavazatot képvisellek. — A közgvülés hódoló táviratot küldött 0 Felségéhez, melyre még az ülés tartama alatt a leakeg)elmésebb válaszsürgöny érkezeit. — Igen barátságos levélben üdvözölte az egyesületet a közgyűlés alkalmából Dr. von Hohenburger osztrák igazságügyminiszter. Az ülés megnyitásával egyidejűleg felolvasták azt, a lelkes bangó üdvözlő sürgönyt, melyet egyesülelünk nevében Grecsák Károly curiai tanácselnök, egyesületi elnök intézeti az osztrák lársegyesülethez. Az üdvözlő sürgőn)) a jeleit voltak lelkes éljenzéssel fogadták, az elnöklő Dr. von Engel pedig hálás köszönetének adott, kifejezést és a magyar birói kart legbensőbb rokonérzelmükről biztosította. A napirendre tűzött kérdések közül különösen részletes megbeszélés és vita tárgya volt Dr. Rudolf Gresser salzburgi Oberlandesgeriehlsrat azon indítványa, hogv legalább a törvényszékeknél és a törvényszékek székhelyén levő járásbíróságoknál a hivatalos órák egyfolytában tartassanak és azok ne legyenek delelőtt és dél után megszakítva. — Az indítvány) a közgyűlés elfogadta. Kimagasló tárgya voll a közgyűlésnek az egyesületi elnöki állás betöltése. Egyhangú h Ikesedéssel egyesületi elnökké Dr. Friedrich von Engel az egyesület első helyettes elnöke válaszlatolt meg. — A magunk részéről Dr. von Engelt a legnagyobb barátsággal és örömmel üdvözöljük az elnöki székben. Dr. von Engel az osztrák birói kar legkiválóbbjainak egyike, a kit több év óta mint az osztrák birói érdekek leglelkesebb és leghivatottabb harczosát ismerünk. Meg vagyunk róla győződve, hogy elnöki működése sikeres és eredményes les.z. és még mélyebbé fogja fűzni azokat a baráti szálakat, a melyek egyesülelünket az osztrák bírói egyesülethez kötik. Német birák a csatatéren. A Deutsche Richterzeilung legutóbbi számában harmadik jegyzékét közli a háborúban elesett és kitüntetett karlársaknak. E szerint a birói es ügyeszi fogalmazó személyzet tagjai közül elesett a haicztéren 70, — a vaskeresztet pedig 109 kapta meg! Közülük Mundt Hugó berlini törvényszéki bírót az-osztrák-magyar vitézségi éremmel is kitüntet lók. Az elesettek közölt van a porosz birói karnak egyik büszkesége, Frorniann, aki 39 éves Korában már «Geheimer Jusiizral >• és in évi birói pálya után a porosz igazságügyminiszterium előadó tanácsosa. Nyugat-Flandriában érte a Iranczia gránát, a mint csapalál rohamra vezette. ({ámulattal és elismeréssel látjuk német kartársaink heroistikus küzdelmét. A német birák szövetségéből. A német birák szövetsége közzétette tagjainak létszámát 1914 november 1-én. E szerint az egyes államok területén a tagok száma következően oszlott meg: Anhalt 50, Baden 288, Bajorország 1688, Braunschvveig 107, Elzász-I.otharingia 282, Hessen 228, Mecklenburg 135. Óldenburg CO, Poroszország 2917, a két Heuss nagvherezegség 58, Szászország 853, Szász-Allenburg 44, Sz. Coburg(iotha 37, Sz^ Meiningen 89, Sz. Weimar 82, Würlt mberg 3G7, Egyes tagok 10, összesen 7295 tag. A bajor birói egyesület. A bajor birói egyesület müncheni osztálya részletesen is közölte 302 tagjának számát, e szerint a tagok állásuk szerint következőleg oszlottak meg: Birodalmi törvényszék 1, igazságügyminiszterium 12, legfőbb törvényszék 10. főtörvényszék és főügyészség 20, törvényszékek és ügyészségek I26, járásbíróságok 138, hadbirák és nyugdíjas birák 15. — A müncheni osztály az elmúlt évben ot felolvasást és három megtekintést rendezett és egy kirándulást szervezett Augsburgba. Volt egy érdekes előadás is: Hörmann főlörvényszéki'biró tartotta' a zene fejlődéséről az ó-kereszténv időktől kezdve. A bajor birák a háborúban elesett tagok árváinak javára alapítványt létesítenek, melyre idáig 3778 márka folyt be. A háború és pertörlés. (Deutsche Richterzeilung I9H. évi 16 17. számából. Kivonni Eb'erhard czikkéből.) Mindenütt Németországban általános megkegyelmczések (Amnestie) történtek a háború folytán. Ez igazolva is vm a nehéz idő és az egész német nép gyönyörű magatartása állal. Kérdés azonban, vájjon ez elegendő és vájjon nem kivánatosabb-e a függőbén levő bűnügyeket törölni? Az amneslia mellé a perlörlésnek tabolilio) kell lépnie. Mit törődünk most jelentéktelen vétségekkel és kihágásokkal, melyeket a háború kitörése előtt követlek el? Az egész német népnek egységes felkelése, az általánosan uralkodó rend és lelkesedés, hol mindenki a haza szolgálatában a rábízoli állásában kötelességél pontosan teljesíti, hol minden család örömmel hoz vér- es vagyonbeli áldozatokat, - mindez elenyészletheli azokat a bűnöket. Az embereknek, kiket most lapáliák miatt mint gyanúsítottakat vagy tanukat megidéznek, igazán fonlosabb dolguk van, mint a bírósághoz és rendőrséghez elmenni és ott talán órákon ál várakozni. Sok gyanusíiolt és lanu hadbavonult, úgy hogy az eljárás már e mint( sem haladhat. S >k bíró, ügyész, ügyvéd, csendőr, rendőr behívatott. Kinek van még ideje lapátiákkal törődni? De ezenkívül a hadbavonult gyanúsított, ki diadalmasan tér haza a háborúból, hüntelő úlon felelősségre vonassék-c a háború előtt elkövetett cselekményért'? Et egy tűrhetetlen gondolat ! Ezért tehát élni kell a pertörlés jo.'ával. Ennek halára és keresztülvitele külön kérdés. Itt csak arról van >zó, hogv elvileg az abolilio mellett keh állást foglalni. Beadványaink az igazságügyi kormányhoz. A birói és ügyészi fogalmazói kar minden egyes lagjának a törvényekkel'és rendeletekkel való sürgős ellátása ügyében egyesületünk igazgati sága 1915 január hó l-én újabb sürgető előterjesztést tett az igazságügymini szí er úrnál. Ugyancsak részletes előterjesztéssel ebünk ellenség leple ridéken székhelyiyel biró birák segélyezése es mikénti ideiglenes alkalmaztatása ügyében. KÜLÖNFÉLÉK. Személyi birok. Grecsák Károly egyesületi elnökünk bosszú időn át erős influenzában betegen feküdt. Örömmel jelentjük összes tagjainknak, hogy elnökünk immár a javulás útján van. Őszintén reméljük, hogy rövidesen már teljes felgyógyulásáról adhatunk hitt. Varga Nagy István pécsi táblabírót, egyesülelünknek alapítása óta lelkes és buzgó oszlopos igazgatósági tagját, a király a pécsi kir. ítélőtáblához tanácselnökké nevezte ki. A régóta megérdemeli kitüntetés örömmel tudatjuk és ahhoz igaz szívvel gratulálunk. Nyékhegyi Lothárt nyilrai osztályunk elnökét a király a temesvári kir. ítélőtáblához tanácselnökké nevezte ki. A kinevezés alkalmából szerei csekivánalainkat fejezzük ki. Az Ppé. 61. ^-a alapján a törvényszékek előli a polgári perrendtartás él tbelépése előu folyamatba lelt polgári perekben a további eljárásra az eddigi szabáhokat kell alkalmazni, azz;d a kiegészítéssel azonban, hogy a Pp. életbelépését követő időben a per érdemének birói előadása után a felek jelénlevő képviselői az ügynek az iratokban foglalt ténybeli és jogi állásál minden fokon egy-egy felszólalással ismerteihetik. Úgy értesülünk, hogv a felszólalásnak ezt a jogát eddig itt a fővárosban csakis a budapesti kir. iiélőlábláuál vélték több ízben igénybe, amely alkalmakkor az a kérdés is merült fel. hogv a felek azon képviselőinek megbízó levele tárgy., ban. a kik nem képviselték az illető feleket a perben, a régi perrendtartás azon szabálya, hogy a meghatalmazás két tanú által előitemezendő, avagy az ú| Pp. 100. §-anak harmadik bekezdésében foglalt az a rendelkezés alkalmazandó-e, a mely szerint az üüvvéd részére kiállított meghatalmazás külső alakjára nézve elé" ha azt a lel sajátkezűleg irta alá. E tárgyban a mí leifogásunk az', hogy az új Pp. idézett szabályát kell alkalmazni. . FRANKLIN-TÁRSULAT NYOMDÁJA.