Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője, 1914 (5. évfolyam, 30-41. szám)

1914 / 36. szám

Szekszárdi takarékpénzlár 30* — Tolnamegyei tak. és hitelbank •_ _ 2QTamási takarékpénzlár ±w « . « r.-t „ ._ 50 — Tolnavidéki « 25DunatÖIdvári polgári takarékpénzlár _ 10(Hazshnszky Géza elnök útján). (iyőri első takarékpénztár _ _ 5QDr. Wellwart Vilmos nagylapolcsányi ügyvéd _ 12-— Nagyváradi hitelbank 1913. évi adománya 20-90 « « 1914. « « ... ._. 50-— Magyar bank r.-t. _ _ ... .... _ .._ 50Belvárosi népbank r.-t. _ 20• Biharmegyei takarékpénztár „ _ _ 50* Egyesült László és Hunyadi gőzmalom 100"— Gazdasági iparbank 50 — Egyesült biharm. keresk. bank és közp. takarékp. 50-— Nagyváradi agrár takarékpénztár 50*— (Bary Józsel t. elnök útján). Marosvásárhelyi takarékpénztár , .._ 1 100'— « közgazd. bank 50-— « agrár takarékpénztár . 200-— Jogászestély jövedelme 355*39 A négy előbbi tétel kamata 2-40 (Hordóssy Lajos tsz. bíró útján). Bózsahegyi osztály gyűjtése _. 30- — Dr. Mándy Ede tsz. bíró és neje ... 100-— Dr. Nagy Sándor óbecsei ügyvéd 5"— Egy magát megnevezni nem akaró kartárs 100-— (Dr. Lányi Márton utján). Yolland Arthur egyet, tanár • .... 6' — Összesen^ 4007.68 Eddigi gyűjtés eredménye ... „ 47170.12 A gyűjtés végösszege _ „. _ 51177.80 Továbbképző tanfolyamunk. Dr. Pompéry Elemér miniszteri tanácsos előadása: A szabadalmi jogszolgáltatásról. Az iparilag fejlettebb államok már nagyon régen — egyesek már évszázadok előtt — törvényeket alkottak, hogy az ipar terén foglalkozó egyének szellemi produktumait, a kultúrát megalapozó ipari találmányokat, a (eltaláló érdekében, de a védelmet nyújtó államok érdekében is megvédjék. Magyarországon 1822 óta engedélyeztek szabadalmakat, még pedig az 1820. évi deezember 8-án, majd az 1852 augusztus 15-én kiadott osztrák császári szabadalmi n)ilt parancsok jogszabályai alapján. Az 1852. évi osztrák nyilt parancsnak jogszabályai maradtak kötelezők és irányadók hazánkban minden szabadalomjogi kérdés ben 1896. évi márczius 1 -tg, a mely napon a m. kir. szabadalmi halóságok az 1895. évi XXXVII. törvényczikk alapján megkezdték működésüket. A legnehezebb feladatok közé tartozott megtalálnia azt a szabadalomengedélyezési rendszert, a mely hazai viszonyainknak leginkább megfelelt. A rendszerek, a melyek közül választania kellett, a következők: 1. a tiszta bejelentési módszer, mely lényegében abban áll, hogy a szabadalmat engedélyező hatóság, a szabadalmat vizsgálat nélkül úgy engedélyezi, a hogyan azt bejelentették. A kormány garancziája nélkül kiadott szabadalmakkal adott jog azonban kétes értékű, mert e rendszer mellett ugyanarra a találmányra több más bejelentő is nyerhet szabadalmat és mert bárkinek jogában áll a szabadalmak megsemmisítésére azok ellen pert indítani. Nagy előnye azonban e rendszernek, hogy az eljárás egyszerű s így gyorsan jut a bejelentő szabadalomhoz és hogy a szabadalmi hatóságok fenntartása aránylag kevés költséget igényel. 2. a tiszta elővizsgálati rendszer, mely lényegében abban áll, hogy a bejelentett találmányokat szakszerű hivatalos vizsgálatnak vetik alá és csak oly találmányokra engedélyeznek szabadalmat, a melyről megállapítható, hogy aj és a törvény minden rendelkezéseinek megtelel. Miután e vizsgálat következtében a bejelentett találmányok nagy részére szabadalmat nem engedélyeznek, a tényleg megadott szabadalmak értéke sokkal nagyobb. E rendszer azonban rendkí\ül költséges, mert tapasztalt és minden tekintetben független szakerőknek nagy gárdájából álló vizsgáló halóságot igényel. 3. a tiszta felszólalási rendiszer abban áll, hogy a találmányi bejelentést a szabadalmi hivatal előzőleg oly iránvban vizsgálja meg. vájjon meglelel-e az alaki és műszaki szempontból a törvény rendelkezéseinek «s ha rendben találja vagy ha a hivatal felszólítására bejelentő azt rendbfhozta, a hivatalos lapban, a ((Szabadalmi Közlönyben)) közzéteszi aszal a lel\ilágositá<sal, hogy az egyidejűleg kél hónapra a szabad, hivatal levéltárában közszemlére kitett találmányi bejelentés tárgyának szabadalmazása ellen e két hónap alatt lelszólalással lehel élni. A felszólalás lelett a szabadalmi hivatal milvános szóbeli tárgyaláson dönt. Nagy előnye e rendszernek, hogy az ujdonságvizsgálatot áihárítja az érdekeltekre és így a mellett, hogy az érdekelteknek specziális szaktudása a szóbeli tárgyaláson már most hivatalosan is felhasználható, a vizsgálatnál a hivatalos ujdonságvizsgálat költséges aparátusának a szükségét nélkülözlietővé teszi. 4. a felszólalással kapcsolatos ujdonságvizsgálati rendszer abban áll, hogy a hivatalos ujdonságvizsgálat retortáján átment és szabadalmazásra már alkalmasnak talált találmányi bejelentéseket, még azután közzé és közszemlére teszik, hogy azok ellen még esetleg felszólalással is lehessen élni, éppen úgy mint a tiszta felszólalási rendszernél. Ez a rendszer rendkívül költséges és főképen ott van helyén, a hol fejlett és magas színvonalon álló ipar mellett a költség nem jön figjelembe azzal az előnynyel szemben, hogy a tőke bizalmát könnyű megnyerni oly'találmány kiaknázására, mely az elővizsgálaton és a felszólalási eljáráson eredményesen keresztülment. 5. az elővigyázali rendszer abban áll, hogy a találmányi bejelentéseket ujdonságvizsgálatnak vetik alá s ha a szabadalmi hivatal azl találja, hogy a bejelentés tárgya nem alkalmas a szabadalmazásra, a bejelentőt erről értesíti, reá bízván, hogy bejelenlését eredeti alakjában lenntartsa, módosítsa vagy visszavonja. Ha a bejelentő a hivatal értesítésére bizonyos időn belül nem válaszol vagy ha kinyilatkoztatja, hogy bejelentését fenntartja, akkor annak a tárgyára a hivatal a szabadalmat — lulajdonképen a bejelentő felelősségére megadja. Ily szabadalmat is természetesen bárki megsemmisítési perrel támadhat meg. A felsorolt rendszerek közül a magyar kormány az 1895. évi XXXVII. t.-cz. megszerkesztésénél a tiszta felszólalási rendszert vette alapul. A törvény alapján a szabad, hivatal háromféle szabadalmat engedélyezhet: A törzs vagy önálló szabadalmat, pótszabadalmat és javítási szabadalmat. Pótszabadalmat csak az kaphat, a kinek már törzsszabadalma van és csak olyan tárgyra, a mely a törzsszabadalom tárgyának javítására vagy tökéletesbítésére vonatkozik. Javítási szabadalmat, melynek tárgya ugyancsak egy már szabadalmazott tárgynak javítására vagy tökéletesbítésére vonatkozik, bárki kaphat, de csak az eredeti szabadalom bejelentési napjától számított egy év után, mert egy éven belül csakis az eredeti szabadalom tulajdonosának van joga a javításokra vagy tökéletesbítésekre pót- vagy önálló szabadalmat kérni. A törzsszabadalommal egyidejűleg jár le a pótszabadalom. Törzsszabadalmat a bejelentés napjától számított 15 évre engedélyez az állam és az igénybe vett oltalom tartamára 40 koronától 500 koronáig emelkedő évi díjak fizetendők. A pótszabadaloméri annak egész tartamára csak egyszer fizetendő 40 kor. díj. Az 1895:XXXVII. t.-cz.-ben szabályozott szabadalmi törvényen a'apuló szabadalmi jogok még nem merítik ki azokat az összes jogokat, a melyekel a szabadalmát kérő, illetve a szabadalomtulajdonos igénybe vehet. így a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyokat Ausztriával szabályozó szetződést beczikkelyező 1908. évi Lll. t.-cz.-nek XVI. czikke szerint, ha valaki Magyarországon engedélyezett szabadalmának tárgyára az engedélyezést kimondó végzés kézbesítésétől