Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője, 1914 (5. évfolyam, 30-41. szám)

1914 / 36. szám

302 számítolt három hónapon belül Ausztriában is szabadalmat kér, bejelentésére ott is megkapja a magyarországi elsőbbséget. Ezzel a bejelentéssel pedig megelőzi a magyar bejelentő mindazokat az ő bejelentésével azonos tárgyú osztrák bejelentéseket, mel\ek ott a magyarországi bejelentési nap és a sokkal későbbi osztrák bejelentési nap közötti időben leltek beadva. A szabadalmi jogoknak kiterjesztését értük el azzal, hogy Magyarország az 1908. évi LIÍ. t.-cz. alapján 1909. évi január hó 1-től belépett az ipari tulajdon védelmére alakult nemzetközi Unió kötelékébe. Ezáltal a szabadalmi jogok terén szoros kapcsolatba jutottunk 21 állammal, a melyek mindegyikében a magyar alattvalók vagy honosak a szabadalmak oltalma tekintetében ugyanazokat az előnyöket élvezik, a melyeket a vonatkozó törvények a saját honosok részére biztosítanak. Ez az Unió, a mely már 1883. évi márczius 20-án Párisban alakult, — de a melyhez Magyarország csak 1909. évi január 1-én csatlakozott — nemcsak szabadalmakra, hanem ipari mustrák és mintákra, gyári vagy kereskedelmi védjegyekre, kereskedelmi nevekre, származási jelzésekre és a tisztességtelen verseny ellen nyújt kölcsönös oltalmat. Az 1883. évi párisi egyezménybe foglalt megállapodásokat az Unió államok képviselői elsőizben 1900. évi deczember 14-én Bruxellesben, másodízben pedig 1911. évi június 2-án Washingtonban átvizsgálták és úgy egyes megállapodások módosításával, valamint új megállapodások hozzácsatolásával megszerkesztették azokat a megegyezésekel, a melyek mint washingtoni megegyezések az 1913. évi VIII. törvénybe lettek beczikkelyezve. Ebben az egyezményben általánosságban kimondott kölcsönös oltalmon kívül, különösen fontos az egyezménynek a bejelentés elsőbbségére vonatkozó rendelkezése, mely szerint az a feltaláló vagy jogutódja, a ki a 22 Unió állam bármelyikében találmányi szabadalmat szabályszerűen bejelent, elsőbbségi jogot élvez, egy teljes éven belül a többi Unió államban. Ausztriával szemben, tekintettel arra, hogy az elsőbbségi jogra nézve az Unió egyezményen kívül még a kereskedelmi és forgalmi viszonyokat szabályozó szerződés XVI. czikkébe foglalt megállapodás is érvényben áll, különösen kedvező helyzetben van a magyar feltaláló, mert ha találmányának szabadalmazása itt Magyarországon esetleg felszólalás és felíolyamodás folytán évekig el is húzódik, még mindig megkapja erre az évek múlva történt osztrák bejelentésre magyar bejelentésének elsőbbségét, ha ez az osztrák bejelentés a magjar szabadalom engedélyezését kimondó végzés kézbesítésének napjától számítolt három hónapon belül történik. Természetesen ugyanezt a jogot élvezik az osztrákok nálunk is. Az Unió egyezménynek igen fontos az a megállapodása is, hogy az Unióhoz tartozó vagy nem tartozó országokban az elsőbbségi határidő alatt bejelentett szabadalmak úgy a semmiség és megszűnés okai tekintetében, valamint a rendes oltalmi időtartam tekintetében egymástól függetlenek. Vagyis, ha a feltaláló azt tapasztalja, hogy szabadalmazott találmánya saját hazájában fogyasztókra nem talál és a szabadalmat ez okból elejti vagy ha a szabadalmat a feltalá ó saját hazájában megsemmisítik vagy megvonják, ezért a többi Unió államban szabadalma érvényben marad, eltérően egyes államoknak eddigi gyakorlatától, a hol ugyanis a törvény kimondotta, hogy a szabadalom megszűnik, ha az az eredeti országban érvényét vesztette. A feltaláló szempontjából nagy horderejű az Unió egyezménynek az a rendelkezése, mely szerint a szerződő államok mindegyike ideiglenes oltalmat nyújt azoknak a szabadalmazható találmányoknak, a melyek a felek bármelyikének területén rendezett hivatalos vagy hivatalosan elismert nemzetközi kiállításon közszemlére kitétetnek. Eddig a kiállításokon való közszemlére tétel előtt szabadalmazásra be kelleti jelenteni a találmányt, ha azt a feltaláló meg akarta védeni, mert a legtöbb állam törvénye a kiállításon való bemutatást ujdonságrontónak mondotta ki a későbbi szabadalmazásra. Pedig épen kiállításokon kaphat a feltaláló az ott megforduló szakemberektől szakszerű véleményt találmányának jó vagy rossz voltáról és így tájékozódhatik érdemes-e találmányának szabadalmazására költekezni. Az Unió egyezmény ezen megállapodásának tett eleget a magyar kormány, a mikor meghozta a szabadalmazható találmányoknak, a mintáknak és a védjegyeknek kiállításokon való időleges oltalmáról szóló 1911. évi XI. törvényt. Végezetül sajnálattal kell felemlítenem azt a körülményt, hogy intéző köreink a szabadalmi oltalomnak még nem tulajdonítják azt a jelentőséget, a melyet az különösen az iparfejlesztés szempontjából megérdemelne, ellenkezőleg az azzal kapcsohtos intézményeket elhanyagolják, sőt visszafejlesztik. Pedig ha Magyarország élni akar, akkor minden eszközt meg kell ragadnia arra, hogy iparunk fellendüljön; a melynek, hogy a jó szabadalmi intézmény milyen eszköze, annak megvilágíiására nem teszek egyebet, mint szórói-szóra hivatkozom az e napokban megjelent új német szabadalmi törvénytervezet megokolásának bevezető soraira. E sorokban ez áll: «Ha az első német szabadalmi törvény megalkotásakor 1877-ben a szabadalmak czélszerüségéről és azok közgazdasági hasznáról még vitatkozni lehetett is, úgy ma egyértelműség uralkodik abban, hogy a szabadalmi oltalom a német jogi és gazdasági életnek nélkülözhetlen alkatrésze. A német ipar azt a fényes fejlődését, a melyet az utolsó 40 évben elért, javarészében annak az oltalomnak tulajdonítja, a mely oltalmat a német szabadalmak a találmányoknak nyújtanak.)) • íme, így gondolkozik egy fejlődő, viruló, nagy ipari állam a szabadalmi oltalomról. Vajha a mi intéző köreink is így gondolkoznának ! IRODALOM. A magyar sajtótörvény zsebkönyve. Irta Edvi III Károly dr. Az új sajtótörvény életbeléptetésével a sajtó és az ezz összefüggő jogélet új területre lépett, melyen nemcsak a sajt munkásainak és a jogkereső közönségnek, hanem a sajtóvállalatok tulajdonosainak, a bíráknak, ügyvédeknek, közigazgatási hivatalnokoknak, sőt a társadalom minden intelligens tagjának tudnia kell. hogy mihez tartsa magát akkor is. a mikor a sajtóterméket előállítja, vagy annak előállításában közreműködik, akkor is, mikor a sajtóval érintkezik. Edvi Illés Károly könyve a sajtótörvény gyakorlati alkalmazásáról, speciális rendelkezéseiről minden irányban felvilágosít és az egyes szakaszoknál utal azokra a büntető és eljárási szabálvokra, melyek vele összefüggnek. Közli az életbelépletési rendeletet és a törvény illelő szakaszainál utal arra. hogy azt a rendelet mely §-ai egészítik ki. A könyv beosztása rövid, és mégis kimerítő, világos magyarázó jegyzetei sikeresen oldják meg azt a feladatot : hogy az uj sajtótörvény könnyen hozzáférhetővé és minden vonatkozásában megérthetővé tétessék. A kis könyv tartós vászonkötésben 3 korona 40 fillérért minden könyvkereskedésben kapható. Betfísoros büntetőjogi döntvénykönyv czímmel adott ki jogi zsebkönyvet dr. Gyöngyöss/j István kézdivásárhelyi törvényszéki bíró. A zsebkönyv, — mely körülbelül 4000 esetet tartalmaz és a büntető jogalkotás egész mezejét felöleli — czélja, hogy a közkézen forgó összes gyűjtemények, döntvénytárak nagy tömegében útmutató legyen arra, a mi jelenleg a felsőbíróságok jogi álláspontja. A munka nemcsak a büntetőjog, a bűnvádi perrendtartás, de a biintetőnovella, kihágási bűntetőtörvénykönyv s azonos melléktörvényekre vonatkozó jogi határozatokra kiterjeszkedik, A könyv ára 4 kor. Szerző az egyesület tagjainak kedvezményesen és tömeges megrendelés esetén 2'60 K-ban számítja. Felhívjuk ezen hasznos zsebkönyvre tagjaink figyelmét. FRANKLIN-TÁRSULAT NYOMDÁJA.