Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője, 1914 (5. évfolyam, 30-41. szám)

1914 / 35. szám

2»7 A jogszolgáltatás javítása és gyorsítási! kérdésében kiemel­kedő szerepet fog juttatni a Pp. az ügyvédi karnak. Budapest ügyvédi karának magas tudományos és erkölcsi színvonala és a testület sűrűsége módot fog nyújtani — megfelelő társulási és helyettesítési alakulatok útján — arra, hogy a Pp. sikerének fő­fel tétele: a tárgyalás egységének a gondolata és a határnapok tiszteletben tartásának a szabálya megvalósulhasson. A bíróságok vezetői és az ügyvédi kar képviselői között megbeszéléseknek kellene a Pp. életbeléptetését megelőznie avég­ből, hogy a kölcsönös érdekek kellő méltánylásával a tárgyalások rendje aképen szabályoztassék, hogy a jövőben se a bíróság ne panaszkodhassék afelől, hogy a peres felek nem veszik igénybe a részükre biztosított határnapokat, viszont nyerjen orvoslást az ügyvédeknek az a panasza is, hogy órák hosszán át kénytelenek egy sommás per tárgyalására várakozni. A központi kir. járásbíró­ság épületébe való beköltözés rendkívül meg fogja könnyíteni a jogi képviselők helyzetét. Ebben az épületben, ahol az emeletek között való közlekedést két folyton járó személyfelvonó (páter noster) fogja megkönnyíteni, együtt fogják találni a ma még ötféle szétszórt pesti járásbíróságokat, az összes fellebbezési tanácso­kat, a pesti telekkönyvi hatóságot, a bir. végrehajlókat és a kézbesítő-hivatalt, az épület tőszomszédjában pedig a büntelő­és polgári törvényszéket, A központi járásbíróság második emeletén az ügyvédi kar részére biztosított és két teremből és egy előszobából álló helyi­ségek, az ú. n. ügyvédek központja célszerűen berendezve ugyancsak megfogja könnyíteni a tájékozódást és a helyette­sítéseket. A szóbeli per állásában való folytonos tájékozottság kívána­tossá teszi, hogy az ügyvéd az egész peranyagnak, tehát a tár­gyalási jegyzőkönyvek másolatainak is birtokában legyen. Ha sikerülne azt a tervet megvalósítani, hogy a tárgyalási jegyző­! könyvek írógépen állíttassanak elő, úgy mi akadálya sem volna annak, hogy a tárgyalásokról és a bizonyításokról felvett jegyző­könyvek nyomban a megfelelő példányszámban állíttassanak elő ^s a másolatok a képviselő ügyvédek rendelkezésére bocsáj­assanak. 1 A jogszolgáltatás sikere érdekében a Pp. hatálybalépéséig \igleges rendezést igényelne a bírósági ügykezelés, mert a ke­llés pontossága a bírói tevékenységet rendkívül fokozza, míg ^enkezőleg a kezelés zavarai az ítélőbírói munkának valóságos [erékkötői. Elsőrangú érdeke ez az ügyvédi karnak és a jog­kereső közönségnek is. Az ügyviteli szabályoknak tapasztalati Idatok alapján a budapesti különleges viszonyokhoz idomított /végleges megállapítása, a kezelőszemélyzet létszámának a for­galomhoz való arányosítása, a szigorú felügyelet és ellenőrzés és \ a rend érdekében kibocsátandó szabályokhoz minden oldalról való pontos alkalmazkodás ebben a tekintetben is teljes ered­ménnyel fog járhatni. A Pp. hatályba lépésével az egész vonalon megvalfjsuló köz­vetlenség közelebb fogja hozni a bírót az élethez, a jogát kereső polgárt pedig a bíróhoz. A bíró fel fogja ösmerhetni embertár­sának jogsérelmét a maga természetes mivoltában, viszont a híróval való közvetlen érintkezés az írott ítéletnél eredménye­sebben fogja elhinteni a magánjogi jogrend alapfeltételeinek az ismeretét a közönség körében. Véleményem szerint át fog kelleni térnünk a szigorú bíró­sági szakbeosztásra, hogy ezzel is fokoztassék az élettel való be­hatóbb megösmerkedés lehetősége, másrészt azért is, mert ahol az életviszonyok annyira specializálódtak és azok köréből a vitás kénlések olyan monstruózus tömegekben kerülnek felszínre, mint itt a székesfővárosban, olt az ügyek egyöntetű, gyors, biztos és az életfelfogáshoz simuló elintézése csakis ezzel a rendszerrel érhető el. A kereskedelmi és ipari élet ügyleteinek perjogi széttagolá­sát — a kereskedelmi és váltótörvényszék esetleges fentartása mellett is — meg kellene szüntetni s az ügyek megosztására olyan alapot találni, amely kizárná, hogy ugyanaz az ügylet per­jogi szempontból jobbról nézve kereskedelmi, balról nézve pol­gári ügyletnek minősüljön és aszerint, amint az egyik vagy a másik fél lép fel keresettel, más-más bíróság elé kerüljön. Ha ily módon a kereskedelmi, ipari és a közpolgári élet egyes ágazataiból felmerülő perek, pl. a vasúti, biztosítási, épít­kezési, Közvetítési, különböző vételi, családjogi, örökösödési és ingatlan perek úgy a járásbíróságnál, mint a törvényszéknél szakbírák és szaktanácsok elé kerülnének, akkor a bíráknak az illető élethivatáshoz tartozó felekkel, azok képviselőivel, szakértői­vel és tanúival való sűrű és közvetlen érintkezése s a különleges jogviszonyok gyakorlati és elméleti behatóbb tanulmányozásának a lehetősége : nem is sejlett magaslatra és népszerűségre emel­hetné judikaturánkat. A bíróképzés egyoldalúságát pedig a bírák­nak időnként, fokozatosan más ügyszakba, illetve más szak­tanácsba való beosztása útján lehetne elkerülni. Az a kiemelkedő feladat, amely a budapesti elsőfokú bíróságokra a törvénykezés terén vár, kívánatossá teszi, hogy csoportfőnöki és tanácselnöki állások oly számban szerveztessenek, hogy kiváló bíráknak az elsőfokon kellő számban való megtartása lehetővé váljék és a munkakör jelentősége külsőleg is kifejezést nyerjen. Ezenfelül az életbelépő Pp.-nak a bírói munka purifikációja útján a bírót vissza kellene adnia nemes hivatásának. Meg kel­lene szabadítani a vezetőket és a bírákat a sok nem bírói teen­dőtől, amellyel jelenleg lerhelvék. Az értékesebb munkaerőkkel való pazarlás az, ha az elnökök szolgaruha-átalányok kezelésével és hasonló alárendelt jelentőségű ügyekkel, a bírák pedig a másolókra tartozó teendőkkel töltik cl idejük javarészét. Az irodai technika újabb eszközeinek is be kell vonulniok a bírósá­gokhoz. Egyszerűen hihetetlen, hogy a bemondásos (dictando) Vógépek mennyire előmozdítják a bírák érdemleges tevékenysé­gét és mennyire megkönnyítik a legfáradságosabb bírói munkát : az ítéletszerkesztést. A járásbírósági tárgyalások céljaira jegyző­könyvvezetőkre, lehetőleg gépírókra volna égető szükség. Olyan alapföltélele ez a budapesti járásbírósági ügymenet rendbehozásá­nak, amely nélkül a rendkívül megnövelt hatáskörű járásbíróságok tárgyalási tevékenységét és általában az egyesbírói eljárást eredmé­nyesebbé tenni nem lehet. A jelenlegi állapot t. i., hogy az évi 178 ezer sommás keresettel egybekötött egész érdemleges tárgyalási és bizonyítási anyagot — a pervezelés idegfeszítő munkája köz­ben — a budapesti járásbírák sajátkezűén írják össze, valószínű­leg egyedül áll az egész művelt világon és régi sérelme a hazai törvénykezés legexponállabb pontján nehéz hivatási, teljesítő buda­pesti járásbíráknak. Az a kartársi együttérzés, amely bírótársaimmal összefűz, s amely bepillantást enged lelkivilágukba, feljogosít arra, hogy egy ünnepélyes kijelentéssel fejezzem be mondanivalómat és ez az : hogy a budapesti elsőfolyamodású polgári bíróságok tagjai mélyen átérzik a korszakos rendszerváltozás célját és alapgondo­latát, tudatában annak az úttörő feladatnak, amely reájuk vár s a hivatásának élő bíró lörhetetlen ügyszeretetével fognak közre­munkálni az új perjog életrekeltésében, a magyar igazságszolgál­tatás felvirágoztatásában. Továbbképző tanfolyamunk. Dr. Eerenczi Sándor orvos előadásának befejezése: A legprimitívebb vallás a to/ewireligió, melyben valamely ős gyanánt tisztelt állat babonás tisztelete váltakozik ugyanezen á lat ünnepélyes feláldozásával és feldarabolásával, magyarázható lett, mikor megjelenésmódjának számos linóm vonását fellelte a pszicho­analízis a gyermeknek szüleihez való viszonylalában, különösen azt a lélve-lisztelést, melyben a szeretet és a lázadási kedv, mifti mon­dani szoktuk : ambivalenlér ott van egymás mellett. Az összehasonlító vallástan már Freud előtt is a lolein­religióban látta az összes létező vallások prototípusát, valamennyi­ben fellelte az eredendő bűnt és azért való ppnitencziát, mini alap­elemeket. Freud ezt kiegészíthette azzal, hogy e bűntudat és bűti­hődési kedv atavisztikus maradványa egy, az emberiség őstörténe­tében feltételezhető óriási forradalomnak, melyben az emberhorda azok ellen a legerősebbek ellen lázadt fel, kik épen erejüknél fogva, minden anyagi és szexuális javat maguknak foglaltak le, vagyis az «apák)) ellen. Több kullurhistóriai adat és számos vallási czeremónia szól a mellett, hogy tényleg volt idő, mikor a fiúk szövetsége, a fivérhorda, állati brutalitással szaggatta szét az őt ösztöneiben kor­látozó zsarnokot, hogy javainak birtokába jusson. Csak mikor azután a fivérek az apa eltávolítása után a vélt örömök helyeit egymással találták magukat szemközt, mikor tehát az egész vérengzés hiába­valónak bizonyult, akkor bánták meg, a mit cselekedtek, kívánták vissza a mindnyájuk felelt egyenlően döntő apai tekintélyt, állították vissza a patriarkatust szigorúbb formájában és akkor alakult ki,

Next

/
Thumbnails
Contents