Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője, 1913 (4. évfolyam, 26-29. szám)
1913 / 27. szám - Újabban beadott általános sürgető előterjesztésünk
251 ez utóbbi, első hallásra bármennyire tetszetős is, az idők multával nemcsak teljesen kiesik az emlékezetből, hanem a részletek elsajátítására egyáltalában nem alkalmas. A részletekkel való megismerkedésnek kettős irányban kell haladnia. Az elméleti ismeretek szerzéséhez a gyakorlati megtekintések is járuljanak, vagy hogy még praecisebbcn lejezzem ki magam, az elméleti ismeretek a gyakorlati megtekintések kapcsán egyidejűleg eszközöltessenek. Ez az individuális továbbképzés ncrn valósítnató meg'az úgynevezett tömeges továbbképzés keretében. És ez egészen természetes is. Az egyes hallgatók hajlamainak eltérősége, felfogó képességének különbözősége, alaptanulmányainak aránytalansága a továbbképzés sikeres megvalósításánál szintén figyelembe veendők. De magának a továbbképzésnek intensivilására, a hallgató figyelmének coneentralisálására is kártékony hatással van a nagyobb számú megtekintő. Nap-nap mellett észleljük, hogy pl. az egyes technikai intézmények megtekintésénél 20—25 megtekintőre esik egy-egy magyarázó. A legtöbbnyire az elméleti ismereteket teljesen nélkülöző hallgatók egy része nem is jut a magyarázó közelébe, annak ismertető szavait a gépek zajában nem is hallja, pár percznyi erőlködés után kedvét vesztve, minden érdeklődés nélkül vonul végig a csapattal és hazamenve csak annyira emlékszik, hogy milyen intézményt is tekintett meg, de a megtekintés kívánatos tanulságai nem szűrődnek le benne. Az ily megtekintés teljesen czélt tévesztett. Hozzájárul még az is, hogy az egyes intézmények megismerésére egy-egy megtekintés nem is elegendő. Kívánatos lenne tehát minden bírónak, illetve az azonos hajlamú birák egészen kis csoportjainak megfelelő ellenőrzés mellett a szükséges szabadságolás engedélyével és a felmerült méltányos költségek megtérítésével lehetőséget biztosítani, hogy magukat egyes, szakmájukba szorosan nem tartozó, de ítélkezésük folytán annak keretébe vágó kérdések — esetleg évenként más-más kérdések — elméleti és gyakorlati részleteivel megismertethessék és ily módon továbbképeztessenek. Ez a speczializált, szakmán kívüli továbbképzés az egész országban volna szervezendő és a szükséghez képest központi vagy helyi szervek útján megvalósítandó. A már elmondottakban nagy vonásokban vázoltam a továbbképzés jelentőségét és annak mikénti megvalósítását. Hátra volna még a biró szakmabeli továbbképzéséről beszélni. Előjelesen egyforma jelentőségűnek mondottam a továbbképzés mindkét faját. És ez így is van, már külső vonatkozásaiban is. A szakmabeli továbbképzés ugyanazon elvek alapján tszközlendő, mint a szakmán kívüli továbbképzés. A jog legkülönbözőbb ágainak (magánjog, hitelcsoport, büntetőtörvények és így tovább) oly széles és kiterjedt úgy az irodalma, mint a gyakorlati alkalmazása, hogy azoknak egyes csoportjaiban is a legalaposabb, hosszan tartó tanulmányok árán lehet csak részletes tájékozódást szerezni. Ennélfogva mindinkább előtérbe nyomul a jogi téren is a speczialista. Ennek megvan azután a maga hátránya, de a maga előnye is. A magam részéről az előnyöknek tulajdonítom a nagyobb jelentőséget. Az összes jogismeretek megszerzése s azoknak állandó fejlesztése úgyszólván elérhetetlen, ha pedig ez így van, akkor sokkal előnyösebb a birónak specziális szaktudását igénybe venni és ennek fejlesztésérc törekedni, mint ennek mellőzésével a lelüleles mindenltudást álszempoutokkal előmozdítani. Az igazságszolgáltatásnak is nagyobb érdeke, ha minden szakmában a részletekre kiterjedő képzettséggel rendelkező birák döntik el a pereket, mintha a per olyan biró kezébe kerül, a ki az összes jogágakhoz állítólag ért, de az eldöntendő kérdés specziális vonatkozásaival nincsen tisztában. Természetesen vannak olyan törvények, a melyeket minden birónak tudni és ismernie kell. Ezekre a speczializáló elmélet nem vonatkozik. Az igazságszolgáltatás érdekeivel azonosan a szakmabeli továbbképzésnek is az legyen tehát egyik bevallott czélja, hogy az úgynevezett szakbírót nevelje, fejlessze és művelje. A szaktudásnak természetesen nem kell okvetlenül a jognak csakis egyik kis körére vonatkoznia, hanem kiierjedhet az a rokontárgyak, a rokonszakmák megismerésére is. A szakmabeli továbbképzésnek is szerintem egyik elengedhetetlen lőfellétele legyen az, hogy specificusan decentralizálva szervezlessék. Értem ezt úgy, hogy a birák tanulmányi hajlamosságuk szerint specializállassauak, továbbá, hogy a továbbképzés az eredmény intensivilása előmozdítása okából — decentralizáltassék a tanulni vágyó birák kis csoportjaira. A szakmabeli továbbképzésnek szintén az egész ország területére kell kiter.ednie és a szükséghez képest központi vagy helyi szervek útján megvalósulni. A szakmabeli továbbképzés megvalósítása miatt a birák ugyanazon előnyökben réí-zesílendők, mint a melyeket a szakmán kívüli továbbképzésnél felhoztam (szabadság, költségmegtérítés, ellenőrzés). Nem akarom állítani, hogy a továbbképzés fejlesztésével megszűnnek az igazságszolgáltatás körében felmerült különböző panaszok. De ez nem is czélja a továbbképzésnek. Kétség nem fér ahhoz, hogy a kiválóan képzett biró a bírói tekintélyt emeli és munkálkodása a bírói Ítéletek megfelelőségét és igazságoscágát fogja eredményezni. Az anyagilag és erkölcsileg minden irányban független biró, a maga sokoldalú tudásával és képzettségével minden országnak büszkeségére lesz és az ilyen kezekbe fektetett igazságszolgáltatás nyomán az egész ország megelégedése joggal elvárható. Ez utóbbira azonban a birónak nem szabad számítani, a bírói tevékenység egyetlen jutalma a biró lelkiismeretének nyugodtsága. III. Vidéki osztályaink közül: a miskolczi osztály állandóan tanulmányi kirándulásokat tart; a soproni törvényszék és járásbíróság 1913 január 31-től minden vasárnap a polgári perrendtartást ismertető előadást tart; a Ircncséni osztály ezidőszerint az iparlelepekct^tekinti meg és az ősztől kezdve perrendtartási ismertető előadásokat tart; a balassagyarmati osztály kéthetenkint polgári perre idtarlási ismertetéseket tart, volt továbbá már eddig hét felolvasó estélyc is; az újvidéki osztályban Eichncr Zsigmond tanár a kettős könyvvitelről tartott előadást A tavasztól kezdve az osztály megtekintéseket (aviatikai telep, kendergyár, selyemgyár, beocsini czementgyár stb.) rendez. A lugosi osztály az új perrendtartás ismertetése és megvitatása czéljából 1912. évi deczember 23-álól 1913. évi április 12-éig az országos ügyvéd-szövetségnek lugosi osztályával az alábbi tárgysorozat szerinti előadásokat tartolta: 1. 1912 deczember 20 án dr. Boek Bernát lugosi kir. törvényszéki biró: «Pervezetés» I. rész (129—262. §§.). 2. 1912 deczember 23 án dr. Kovács Marczel temesvári kir. ítélőtáblai biró: « Birói hatáskör* (1—12. §§.). 3. 1913 január 4-én dr. Jakabfíy Elemér lugosi ügyvéd országgyűlési képviselő: « Birói illetékesség)) (19 53. §§.). 4. 1913 január 18-án dr. Haiós Imre lugosi kir. törvéoy>zéki albiró: «F.eIek>> (II. cz. 70—128. §§.). 5. 1913 február 1-én dr. Sebestyén Lipót lugosi ügyvéd : «Eljárás a házassági ügyekben» (639 — 895. §§.). 6. 1913. évi február 15-én Zakariás István lugosi kir. törvénvszéki biró: ((Bizonyítás)) (263-386. §§.), 7. 1913 márczius 1 én dr. Handier Budoll lugosi ügyvéd: «Bírói határozatok, perköltség-mulasztás, igazolás, ellentmondás, eljárás félbeszakítása)) (387-475. §§.). 8. 1913 márczius 29-én dr. Nobel Sándor resiezabáuyai ügy' véd : ((Felebbviteb) (476—562. ). 9. 1913 április 12-én dr. Rado Henrik lugosi ügyvéd: ((Eljárás sommás visszahelyezési perekben, bányaügyekben, váltó, keresk. utalvány, csekk, bérleti viszony megszüntetése tárgyában') (575—638. §§.). * Felkérjük vidéki osztályainkat, hogy a továbbképzéssel állandóan és rendszeresen foglalkozzanak es pedig az eddiginél nagyobb buzgalommal. Persclygyüjtés. Értesíti az igazgatóság az osztályokat, hogy további intézkedéséig a perselygyüjtéseket folytatni szíveskedjenek. A perselygyűjtés útján befolyt adományok ingyenes, vagy félárú helyek alapítására lesznek fordítva. Az igazgatóság értesíteni íbg)a az osztályokat arról is, hogy a perselyek, illetve azoknak tartalma mikor lesz központunkba beküldendő. ^Újabban beadóit általános sürgető előterjesztésünk. Nagyméltóságú Miniszter Úr! Az Országos Birói és Ügjészi Egyesület alakulása óla kötelességszerűleg számos igen fontos, úgy a birói és ügyészi kar tagjainak közvetlen érdekeit, mint magát az igazságszolgáltatást érintő kérdé-