Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője, 1912 (3. évfolyam, 22-25. szám)

1912 / 25. szám

geilenség elvére támaszkodó abban a demokratikus irányzatban, a nu'ly a létező és el nem vitalbató egyéni különbségek eltörlésével vagy figyelmen kivül hagyásával az igaz érdemet megjutalmazó kinevezési rendszer helyébe az önmagától működő előlépési rendszert akarja helyezni, komoly veszedelmet lát, úgy az igazságszolgáltatásra, mint magára a birói karra nézve, mert ezzel az igaz érdem hátiérbe szorul. Az idézett lap pedig úgy látszik megfeledkezve arról, hogy az automatikus előlépés intézménye Poroszországban már régen megvan — azt írta, hogy az automatikus előlépésben az ancienitásnak a biiák által követelt merev alkalmazásával oda jutnánk, hogy a magasabb és legmagasabb bírói állásokba csak elaggott emberek kerülnének. A kérdésnek ilyen alakban való felállítása, az automatikus előlépésnek olyképpen való feltüntetése, niiiilha mi azzal azt czéloznók, hazai viszonyainkat tartva szem előtt, hogy a járásbírósághoz, vagy törvényszékhez kinevezett biró önmagától, pusztán az idők múlása alapján lépjen elő a kir. táblához, vagy a kúriához, ez ferde világításba heíyezése, ez teljes elhoinályosítása ebbeli törekvéseinknek. Mert mi nem ezt akarjuk, hanem azt akarjuk, hogy az első bírósághoz kinevezett bíró ott helyben, önmagától, lépjen elő ne a magasabb birói állásba, hanem c<ak a magasabb birói (okozatba, hogy a birói pályára lépett egyén fel és léteié egyaránt függetlenül gyakorolhassa birói tisztét abban a tudatban, hogy azt a háztartási szükség többletet, a melyet az idők multán a magasabb kor igényei és a család fenntartásának megnövekedő gondjai reá raknak, nem a felebbvaló kegyétől, hanem a törvény parancsoló szavától várhatja. Nem azt czélozzuk tehát, hogy a kinevezési rendszer eltöröltessék, avagy legalább is ügy korláloztassék, hogy az igaz érdemnek honorálása a magasabb birói állásba való kinevezéssel leheletlenné tétessék, hanem azt czélozzuk. hogy a bírónak gazdasági helyzete már első kincveztetésének tóin ében olyannyira lüggelleníttessék, hogy a biró sohase juthasson abba a helyzetbe, hogy Ítélkezésében akár fel, akár lefelé irányított melléktekinteteket akarjon érvényesíteni. Vagyis azt akarpik, és ezt tennen hangoztatom, hogy a közepes erők igényeinek, az automatikus előlépésben való kielégítése folytán éppen a magasabb birói állások azoknak tétessenek hozzáférhetőbbé, kik arra hivatottságuk és érdemük folytán igazán alkalmasak, és azt akarjuk, hogy az igazságügyi kormány a magasabb birói állásokba való kinevezéseknél ne legyen kénytelen az ancienitást, hanem mindig csak a rátermettséget szem előtt tartani. Ebbeli törekvéseinket ebben a valódi élteimében oda állítva a nagyközönség elé, lehelellenségnek tartom, hogy ebbeli törekvéseinkben a nagy közvélemény ne támogasson és hogy még sokáig késsen a szabadnak hirdetett Magyarországon annak az automatikus előlépésnek a megieremtése, a melyet a bürokratikus Poroszország már régen megalkotott. T. Közgyűlés! Atiérve most a mar-már katasztrofális jelleget ö lő bírósági "jegyzők kérdésére, röviden csak azt, akarom megemlíteni, hogy ebben a kérdésben már több előterjesztést tettünk az igazságügyi kormányhoz, melyben rámutattunk arra, hogy immár tarthatatlan a bírósági jegyzők valóban kétségbeepő helyzete, a mely egyenesen megczáfolia az 1908. VI. t.-cz megalkotásánál felhozott azt az indokot, mintha a bírósági jegyzők csak igen rövid időt töltenének ebbeli működésükben és mihamarabb nyernék el albiróvá, vagy alügyészszé való kineveztetésüket, úgy, hogy ezen állás csak átmeneti jellegű. Mert a mikor, a mint azt hiteles adatok alapján elkészített és' a kormányhoz is felterjesztett összeállításunkban kimutattuk, vannak bírósági jegyzők, kik több mint 14 éve vannak ebben az állásban és hogy átlag véve 10 éven aluli szolgálat után csak kivételes esetekben jut valamely jegyző a birói ál ásba, akkor legalább is nagy tájékozatlanságra vall azt állítani, hogy ez az állás csak átmeneti jellegű, és akkor kétségtelen, hogy már sürgős, el nem odázható kötelessége a kormánynak nemcsak átmenetileg segíteni és 100 albirói állásnak átrendszeresítésével 100 jegyzőt a IX. osztályba vinni, a miért ugyan elismerést érdemel, hanem kötelessége segíteni véglegesen ezen a már-már a proletárság veszedelmeit maga után vonó tarthatatlan állapotokon és kötelessége idejekorán gondoskodni arról, hogy a jövő birói nemzedék lelkében helyt ne loglalion afeletti elkeseredés, hogy nemcsak előmeneteli viszonyainak javításáról, hanem anyagi existeneziájának a biztosításáról sem gondoskodnak kellőleg. Pedig a bírósági jegyzők kérdése elsőrendű kérdése a magyar igazságszolgáltatásnak és annak nagy hordereje van még a bírói függetlenség szempontjából is. Mert tessék csak elgondolni, hogy milyen függetlenségi érzést visz majdan i birói székbe az a jegyző, a ki életpályájának kezdetén, férfi erejéíek és munkaképességének legteljességében évek hosszú során (én)telének abban az állásban elsenyvedni, a mely nemcsak jogos tspiratióit nem elégíti ki, hanem még a legszűkebb megélhetést sem Hztosítja számára. "A jegyzőkérdést tehát napirenden kell tartani, s nnak sürgős végleges rendezését kell követni, ha azt akarjuk, hogy iteneküljünk azoktól a veszedelmektől, a melyeket a mai állapotok ovábbi fenntartása az igazságszolgáltatásra nézve magában rejt. Tiszte.t közgyűlés! Mielőtt felszólalásomat befejezném, még egy kérdéssel akarok foglalkozni, a melyet nemcsak rendkívüli fontosnak tarlók birói törekvéseink szempontjából, hanem a mely most a választójogi reform küszöbén egyúttal nagyon időszerű is. A birói elemnek parlamenti képviseletéről akarok szólani. A bini elem a világ minden parlamentjében vau képviselve, csak a magyar parlamentben nem A képviselőházból kizárja a birói elemet az összeférhetetlenségi törvény, a főrendiházból ugyan nem tételes törvény, hanem a gyakorlat zárja ki a birói elemet, a menynyiben arra még nem tudunk példát, hogy — a mint ez más országokban pl. a velünk szomszédos Ausztriában is megtörténik, — tényleges szolgálatban álló birót kineveztek volna a főrendiház tagjává. A képviselőházból az összeférhetlenségi törvény a birói elemet bizonyára abban a feltevésben zárja ki, hogy a kormány előterjesztése folytán a Korona kinevezése alapján tisztségét elnyerő biró ezállal olyan függő helyzetbe jutott, hogy képviselői jogait függetlenül nem gyakorolhatná. Hát ez sajátságos egy felfogás. Az egyik oldalon kérkedünk a birói függetlenséggel, alkotmány biztosítéknak tekintjük azt és azt valljuk, hogy a független biró hivatva van az összes szabadságjogokat a kormány netaláni hatalmi túlkapásával szemben megoltalmazni. A másik oldalon pedig törvénybe iktatjuk, hogy a független biró olyan függő helyzetben van éppen a kormányhatalommal szemben, hogy tőle a törvényhozói jogok független gyakorlását el nem várhaljuk. Hát ez egy maga magának ellentmondó logika. Ha a birói függetlenséget intézményesen biztosítjuk azért, hogy a/.zal az ítélkezés függetlenségét biztosítsuk, ha a szabadságjogok kellő védelmére a birót intézményesen függetlenítjük, akkor talán fel lehet tenni, hogy az a független biró épp oly függetlenül fogja gyakorolni az esetleg reá ruházott töivényhozói hatalmat, mint a milyen függetlenül gyakorolja azt a fővárosi közmunkák tanácsának kinevezett elnöke és másodelnöke és azok a többi kinevezett tisztviselők, a kiket az összeférhetetlenségi törvény nem zár ki a képviselőházból. Fel kell tehát tennünk, hogy a független biró mint törvényhozó is független marad, a mint hogy azt implicite feltételezi a főrendiház szervezéséről szóló törvény, a mikor a Curia elnökét és másodelnökét és a budapesti tábla elnökét éppen birói állásuknál fogva a főrendiház tagjaivá avatja. A törvényhozás függetlenségének a szempontia tehát nem elfogadható indok a birói elemnek a parlamentből való kizárására. Egyéb szempontok pedig egyenesen parancsolják, hogy vigyük be az országgyűlés mindkét házába azt a birói elemet, a melyről joggal mondhatjuk, hogy képvisel olyan szellemi és erkölcsi tőkét, a melyet a mi parlamentünk nem igen nélkülözhet. A biró is korának gyermeke és népének fia, ő is benne él azokban a társadalmi és gazdasági evolueziókban, a melyek a mai kort uralják. Az ő birói tevékenysége ezért nem lehet, nem lesz, de ne is legyen ment a mindennapi éleiben váltakozó azoktól a kérdések, felfogások és meggyőződésektől, a melyeket a mindennapi élet felvet és megérlel; de a fegyelmezett jogászi elmével és a gazdag sokoldalú élettapasztalattal vértezett bírónak az elméje és a szive egészen máskép dolgozza fel és máskép itéli meg a mindennapi élet által felvetett kérdéseket és jelenségeket, mint a más embereké. Az ő erkölcsi felfogása sokkal tisztultabb, az ő megfigyelő, az ő itélő tehetsége sokkal élesebb és érettebb, mint a más embereké. A ki ilyen szellemi, ilyen erkölcsi tőkét képvisel, azt nem kizárni, hanem minél nagyobb számban és minél előbb be kellene engedni, be kellene vinni a parlamentbe, mely a maga sajátos viszonyaiban, mondjuk meg egész nyíltan, mindinkább elfajuló küzdelmeiben, mindenesetre nagy hasznát venné annak a tisztultabb erkölcsi felfogásnak, annak az élesebb és érettebb megfigyelő és itélő tehetségnek, melyet a birói karnak a parlamentbe jutó tagjai oda magukkal vinnének. Nem érdekképviseletről van itt tehát szó, hanem szó van arról, hogy vigyük be a parlamentbe azt a birót, a ki legbiztosabb és legmegbízhatóbb tényezője a magyar jogállam kiépítésének. A most a képviselőházhoz benyújtott nyugdíjjavaslat, a melyről csak melléig je§yzetn meg, hogy nagyban és egészben kielégíti a birói karnak jogos igényeit, habár egyes intézkedések ellen vannak is kifogásaink, ez a javaslat, ugylátszik, már számol is azzal az eshetőséggel, hogy jövőben a birói elem részére is nyitva lesznek a törvényhozás termei. A mennyiben ugyanis ez a javaslat a többek között intézkedik az országgyűlési képviselővé választott állami tisztviselő és így természetesen a biró ellátási igényeinek a fentartásáról. A javaslat szerint azonban a képviselővé választott bírónak nem lenne törvényszerű igénye ellátási igényeinek a fenlartásához, hanem ezt csak esetról-esetre, figyelmet érdemlő esetekben a szakminiszter és pedig a pénzügyminiszter előzetes hozzájárulásával biztosíthatná, tehát a biztosítást meg is tagadhatná, vagyis a javaslat álláspontján a minisztertől függne, hogy a biró jogos igényeinek sérelme nélkül képviselővé válaszlalhatja-e magát, vagy sem. Hogy nü jelentene