Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője, 1912 (3. évfolyam, 22-25. szám)

1912 / 25. szám

geilenség elvére támaszkodó abban a demokratikus irányzatban, a nu'ly a létező és el nem vitalbató egyéni különbségek eltörlésével vagy figyelmen kivül hagyásával az igaz érdemet megjutalmazó ki­nevezési rendszer helyébe az önmagától működő előlépési rendszert akarja helyezni, komoly veszedelmet lát, úgy az igazságszolgáltatásra, mint magára a birói karra nézve, mert ezzel az igaz érdem hát­iérbe szorul. Az idézett lap pedig úgy látszik megfeledkezve arról, hogy az automatikus előlépés intézménye Poroszországban már régen megvan — azt írta, hogy az automatikus előlépésben az ancienitásnak a biiák által követelt merev alkalmazásával oda jut­nánk, hogy a magasabb és legmagasabb bírói állásokba csak el­aggott emberek kerülnének. A kérdésnek ilyen alakban való fel­állítása, az automatikus előlépésnek olyképpen való feltüntetése, niiiilha mi azzal azt czéloznók, hazai viszonyainkat tartva szem előtt, hogy a járásbírósághoz, vagy törvényszékhez kinevezett biró önmagától, pusztán az idők múlása alapján lépjen elő a kir. táblá­hoz, vagy a kúriához, ez ferde világításba heíyezése, ez teljes el­hoinályosítása ebbeli törekvéseinknek. Mert mi nem ezt akarjuk, hanem azt akarjuk, hogy az első bírósághoz kinevezett bíró ott helyben, önmagától, lépjen elő ne a magasabb birói állásba, hanem c<ak a magasabb birói (okozatba, hogy a birói pályára lépett egyén fel és léteié egyaránt függetlenül gyakorolhassa birói tisztét abban a tudatban, hogy azt a háztartási szükség többletet, a melyet az idők multán a magasabb kor igényei és a család fenntartásának megnövekedő gondjai reá raknak, nem a felebbvaló kegyétől, hanem a törvény parancsoló szavától várhatja. Nem azt czélozzuk tehát, hogy a kinevezési rendszer eltöröltessék, avagy legalább is ügy kor­láloztassék, hogy az igaz érdemnek honorálása a magasabb birói állásba való kinevezéssel leheletlenné tétessék, hanem azt czéloz­zuk. hogy a bírónak gazdasági helyzete már első kincveztetésének tóin ében olyannyira lüggelleníttessék, hogy a biró sohase juthasson abba a helyzetbe, hogy Ítélkezésében akár fel, akár lefelé irányított melléktekinteteket akarjon érvényesíteni. Vagyis azt akarpik, és ezt tennen hangoztatom, hogy a közepes erők igényeinek, az auto­matikus előlépésben való kielégítése folytán éppen a magasabb birói állások azoknak tétessenek hozzáférhetőbbé, kik arra hivatott­ságuk és érdemük folytán igazán alkalmasak, és azt akarjuk, hogy az igazságügyi kormány a magasabb birói állásokba való kinevezé­seknél ne legyen kénytelen az ancienitást, hanem mindig csak a rátermettséget szem előtt tartani. Ebbeli törekvéseinket ebben a valódi élteimében oda állítva a nagyközönség elé, lehelellenségnek tartom, hogy ebbeli törekvéseinkben a nagy közvélemény ne támogasson és hogy még sokáig késsen a szabadnak hirdetett Magyarországon annak az automatikus előlépésnek a megieremtése, a melyet a bürokratikus Poroszország már régen megalkotott. T. Közgyűlés! Atiérve most a mar-már katasztrofális jelleget ö lő bírósági "jegyzők kérdésére, röviden csak azt, akarom megemlí­teni, hogy ebben a kérdésben már több előterjesztést tettünk az igazságügyi kormányhoz, melyben rámutattunk arra, hogy immár tarthatatlan a bírósági jegyzők valóban kétségbeepő helyzete, a mely egyenesen megczáfolia az 1908. VI. t.-cz megalkotásánál felhozott azt az indokot, mintha a bírósági jegyzők csak igen rövid időt töl­tenének ebbeli működésükben és mihamarabb nyernék el albiróvá, vagy alügyészszé való kineveztetésüket, úgy, hogy ezen állás csak átmeneti jellegű. Mert a mikor, a mint azt hiteles adatok alapján elkészített és' a kormányhoz is felterjesztett összeállításunkban ki­mutattuk, vannak bírósági jegyzők, kik több mint 14 éve vannak ebben az állásban és hogy átlag véve 10 éven aluli szolgálat után csak kivételes esetekben jut valamely jegyző a birói ál ásba, akkor legalább is nagy tájékozatlanságra vall azt állítani, hogy ez az állás csak átmeneti jellegű, és akkor kétségtelen, hogy már sürgős, el nem odázható kötelessége a kormánynak nemcsak átmenetileg segí­teni és 100 albirói állásnak átrendszeresítésével 100 jegyzőt a IX. osztályba vinni, a miért ugyan elismerést érdemel, hanem köteles­sége segíteni véglegesen ezen a már-már a proletárság veszedelmeit maga után vonó tarthatatlan állapotokon és kötelessége idejekorán gondoskodni arról, hogy a jövő birói nemzedék lelkében helyt ne loglalion afeletti elkeseredés, hogy nemcsak előmeneteli viszo­nyainak javításáról, hanem anyagi existeneziájának a biztosításáról sem gondoskodnak kellőleg. Pedig a bírósági jegyzők kérdése első­rendű kérdése a magyar igazságszolgáltatásnak és annak nagy hordereje van még a bírói függetlenség szempontjából is. Mert tes­sék csak elgondolni, hogy milyen függetlenségi érzést visz majdan i birói székbe az a jegyző, a ki életpályájának kezdetén, férfi erejé­íek és munkaképességének legteljességében évek hosszú során (én)telének abban az állásban elsenyvedni, a mely nemcsak jogos tspiratióit nem elégíti ki, hanem még a legszűkebb megélhetést sem Hztosítja számára. "A jegyzőkérdést tehát napirenden kell tartani, s nnak sürgős végleges rendezését kell követni, ha azt akarjuk, hogy iteneküljünk azoktól a veszedelmektől, a melyeket a mai állapotok ovábbi fenntartása az igazságszolgáltatásra nézve magában rejt. Tiszte.t közgyűlés! Mielőtt felszólalásomat befejezném, még egy kérdéssel akarok foglalkozni, a melyet nemcsak rendkívüli fontos­nak tarlók birói törekvéseink szempontjából, hanem a mely most a választójogi reform küszöbén egyúttal nagyon időszerű is. A birói elemnek parlamenti képviseletéről akarok szólani. A bini elem a világ minden parlamentjében vau képviselve, csak a magyar parlamentben nem A képviselőházból kizárja a birói elemet az összeférhetetlenségi törvény, a főrendiházból ugyan nem tételes törvény, hanem a gyakorlat zárja ki a birói elemet, a meny­nyiben arra még nem tudunk példát, hogy — a mint ez más orszá­gokban pl. a velünk szomszédos Ausztriában is megtörténik, — tényleges szolgálatban álló birót kineveztek volna a főrendiház tagjává. A képviselőházból az összeférhetlenségi törvény a birói elemet bizonyára abban a feltevésben zárja ki, hogy a kormány előterjesz­tése folytán a Korona kinevezése alapján tisztségét elnyerő biró ezállal olyan függő helyzetbe jutott, hogy képviselői jogait függetle­nül nem gyakorolhatná. Hát ez sajátságos egy felfogás. Az egyik oldalon kérkedünk a birói függetlenséggel, alkotmány biztosítéknak tekintjük azt és azt valljuk, hogy a független biró hivatva van az összes szabadságjogokat a kormány netaláni hatalmi túlkapásával szemben megoltalmazni. A másik oldalon pedig törvénybe iktatjuk, hogy a független biró olyan függő helyzetben van éppen a kor­mányhatalommal szemben, hogy tőle a törvényhozói jogok függet­len gyakorlását el nem várhaljuk. Hát ez egy maga magának ellent­mondó logika. Ha a birói függetlenséget intézményesen biztosítjuk azért, hogy a/.zal az ítélkezés függetlenségét biztosítsuk, ha a sza­badságjogok kellő védelmére a birót intézményesen függetlenítjük, akkor talán fel lehet tenni, hogy az a független biró épp oly füg­getlenül fogja gyakorolni az esetleg reá ruházott töivényhozói ha­talmat, mint a milyen függetlenül gyakorolja azt a fővárosi közmun­kák tanácsának kinevezett elnöke és másodelnöke és azok a többi kinevezett tisztviselők, a kiket az összeférhetetlenségi törvény nem zár ki a képviselőházból. Fel kell tehát tennünk, hogy a független biró mint törvényhozó is független marad, a mint hogy azt impli­cite feltételezi a főrendiház szervezéséről szóló törvény, a mikor a Curia elnökét és másodelnökét és a budapesti tábla elnökét éppen birói állásuknál fogva a főrendiház tagjaivá avatja. A törvényhozás függetlenségének a szempontia tehát nem elfogadható indok a birói elemnek a parlamentből való kizárására. Egyéb szempontok pedig egyenesen parancsolják, hogy vigyük be az országgyűlés mindkét házába azt a birói elemet, a melyről joggal mondhatjuk, hogy kép­visel olyan szellemi és erkölcsi tőkét, a melyet a mi parlamentünk nem igen nélkülözhet. A biró is korának gyermeke és népének fia, ő is benne él azokban a társadalmi és gazdasági evolueziókban, a melyek a mai kort uralják. Az ő birói tevékenysége ezért nem lehet, nem lesz, de ne is legyen ment a mindennapi éleiben váltakozó azoktól a kérdések, felfogások és meggyőződésektől, a melyeket a mindennapi élet felvet és megérlel; de a fegyelmezett jogászi elmével és a gaz­dag sokoldalú élettapasztalattal vértezett bírónak az elméje és a szive egészen máskép dolgozza fel és máskép itéli meg a minden­napi élet által felvetett kérdéseket és jelenségeket, mint a más embereké. Az ő erkölcsi felfogása sokkal tisztultabb, az ő meg­figyelő, az ő itélő tehetsége sokkal élesebb és érettebb, mint a más embereké. A ki ilyen szellemi, ilyen erkölcsi tőkét képvisel, azt nem kizárni, hanem minél nagyobb számban és minél előbb be kellene engedni, be kellene vinni a parlamentbe, mely a maga sajátos viszo­nyaiban, mondjuk meg egész nyíltan, mindinkább elfajuló küzdel­meiben, mindenesetre nagy hasznát venné annak a tisztultabb erkölcsi felfogásnak, annak az élesebb és érettebb megfigyelő és itélő tehetségnek, melyet a birói karnak a parlamentbe jutó tagjai oda magukkal vinnének. Nem érdekképviseletről van itt tehát szó, hanem szó van arról, hogy vigyük be a parlamentbe azt a birót, a ki legbiztosabb és legmegbízhatóbb tényezője a magyar jogállam kiépítésének. A most a képviselőházhoz benyújtott nyugdíjjavaslat, a melyről csak mel­léig je§yzetn meg, hogy nagyban és egészben kielégíti a birói karnak jogos igényeit, habár egyes intézkedések ellen vannak is kifogásaink, ez a javaslat, ugylátszik, már számol is azzal az eshe­tőséggel, hogy jövőben a birói elem részére is nyitva lesznek a törvényhozás termei. A mennyiben ugyanis ez a javaslat a többek között intézkedik az országgyűlési képviselővé választott állami tiszt­viselő és így természetesen a biró ellátási igényeinek a fentartásá­ról. A javaslat szerint azonban a képviselővé választott bírónak nem lenne törvényszerű igénye ellátási igényeinek a fenlartásához, hanem ezt csak esetról-esetre, figyelmet érdemlő esetekben a szakminiszter és pedig a pénzügyminiszter előzetes hozzájárulásával biztosíthatná, tehát a biztosítást meg is tagadhatná, vagyis a javaslat álláspontján a minisztertől függne, hogy a biró jogos igényeinek sérelme nél­kül képviselővé válaszlalhatja-e magát, vagy sem. Hogy nü jelentene

Next

/
Thumbnails
Contents