Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője, 1911 (2. évfolyam, 12-21. szám)

1911 / 21. szám - A birói és az ügyvédi vizsga egységesítése

196 Az igazságügyi kormányhoz e tárgyban beadott előterjesztésünk^ Nagyméltóságú Miniszter úr! Az ügyvédi vizsga és a gyakoriali birói vizsga tárgyai ugyanazok. Az anyag azonossága azt követeiné, hogy ne tegyünk tehát különbséget a két vizsga külsősége közölt csak azért, mert a vizsgázók ugyanazon az egy czélnak a szolgálatában ugyan, de különböző életpályán kívánják az igazságot szolgálni. Úgy az irodalomban, mint egyebütt is a meggyőző érvek egész tárházával támogatták már ;tzt a követelést, hogy a két vizsgát egységessé kell lenni. Mondhatjuk, hogy ma már ebben az országban nincs senki, a ki kétségbe vonná azt, hogy a kél vizsga egységessé tétele feltétlenül szükséges. Az ügyvédi vizsga képesít az ország bíróságainál és hatóságai nál az ügyvédi képviseletre, tehát a jogvédelemre. A gyakorlati bírói vizsga pedig az itélő birói vagy ügyészi képesítésnek az alapfeltétele. Ai ügyvédi vizsga, a mellett, hogy a birói képesítést is megadja, elsősorban és kiváltképen arra ad képesítést, hogy a sikeresen levizsgázott egyén, a bírósági vagy más hatósági döntést igénylő ügyeket kellőleg előkészítse és azokat bírósági avagy más halósági döntés alá bocsássa. Az itélőbirónak pedig az a feladata, hogy a hivatásos jogvédő állal így kellőleg előkészített ügyekben Ítélet vagy más határozat alakjában döntsön. Kérdjük már most, hogy az igazság szolgálatában, a jogbiztonság szempontjából melyik feladat az, a melyik fontosabb, a mely a jogkereső felek érdekeire messzehatóbb eredményekkel jár? Azt hisszük erre a kérdésre nem kell megadnunk a feleletei, olt lebeg az minden jogkereső félnek az ajkán. És mégis mit látunk? Hosszú évek során milyen abszurd törvényes állapotot lürünk meg hallgatagon és tehetetlenül? Azt látjuk, hogy oly törvényes intézkedéseink vannak, a melyek feje tetejére állítják a logikának minden szabályát abban a kérdésben, hogy kitől kell a nagyobb képesítést megkövetelni, auól-e, a ki a vilás kérdést előkészíti és iléleli döntés alá bocsátja, avagy pedig attól, a ki a vitás kérdés felett itéletileg dönt? A gyakorlati birói vizsgára való bocsátás fellételeit szabályozó 1874: XXIV. t.-cz. 3. szakasza és az 1891: XVII. t.-cz. 19, szakasza úgy rendelkezik, hogy gyakorlati birói vizsgára bocsátandó minden magyar honpolgár, a ki azonfelül, hogy a jogi tanulmányokból valamely felsőbb, akár hazai, akár külföldi nyilvános jogi tanintézetben, a hazai jogból pedig mindencselre valamely magyarországi intézetben a szabályszerű elméleti vizsgát letette, kimulatja, hogy tanulmányai befejezése és a szabályszerű államvizsgálal vagy az első szigorlat letétele után három évig joggyakorlaton volt, a mely joggyakorlatból legalább két év bíróságnál töltendő, egy év pedig kir. ügyészségnél, ügyvédnél, m. kii*, kincstári, vagy közalapítvány i ügyészségnél avagy kir. közjegyzőnél is tölthető. Az ügyvédi vizsgára bocsátás kellékeit pedig az 1874: XXXIV. törvényezikk 5. szakasza akkép határozza meg, hogy vizsgára csak az bocsátható, a ki valamely belföldi egyetemen a jogtudorságot elnyerte és az elméleti államvizsgák vagy egy szigorlat letétele után három évi joggyakorlaton volt, a melyből legalább IV2 év a jogtudorság elnyerése után ügyvédnél vagy kincstári vagy közalapítványi ügyészségnél töltendő. - Itélőbirák pedig, a kik a jogtudorságot valamely belföldi egyetemen elnyerték, ügyvédi vizsgára akkor bocsáthatók, ha három éven át mint birák működtek. A két vizsgára bocsátás előfeltételeit szabályozó ezeknek az inlézkedéseknek szembeállítása arról győzte meg a magyar képviselőház igazságügyi bizottságát, hogy lehetetlenség továbbra is fenlartanegy olyan törvényes állapotot, a melyben az ítélkezésre hivatott ilélőbirótól kisebb elméleti képzettséget kívánnak meg, mint a jogi védelemre hivatott ügyvédtől, és a melyben a birói képesítést magában véve még arra sem tartják elegendőnek, hogy annak alapján az Ítélőbíró az ügyvédi vizsgára bocsátást igényelhesse, hanem megkövetelik ettől a birói képesítéssel biró itélőbirótól, hogy valamely belföldi egyetemen a jogtudorságot elnyerte és legalább három évig mint ítélőbíró működött légyen, hogy az ügyvédi vizsgára bocsátható legyen. Ez a meggyőződés vezette a képviselőház igazságügyi bizottságát, a mikor az egyes igazságügyi szervezeti és eljárási szabályok módosításáról szóló javaslat tárgyalása alkalmával annak első szakaszát oly módosítással fogadta el, a mely a gyakorlati birói vizsgálatra bocsátáshoz is a jogtudori oklevél megszerzését követeli meg. Ezzel a határozatával a képviselőház igazságügyi bizottsága legalább annak az anomáliának vett véget, a mely a birói képesítési egy kisebb fokú elméleti képzettséghez kötötte, mint a milyent az 1874: XXXIV. t.-cz. 5. §-a az ügyvédtől követel meg. De ez a határozat még mindig fentartja azt a másik anomáliát, a melynek értelmében a birói képesítéshez szükséges birói gyakorlati vizsga kisebb értékűnek van nyilvánítva amannál, a melyet az ügyvédi hivatás tényezői az ügyvédi vizsga letételével kimutatni tartoznak és a mely azt a képtelen helyzetet teremti, hogy az Ítélkezésre jogosított Ítélőbíró az ügyvédi gyakorlatra csak úgy lesz jogosítva, ha egy esetleg évtizedekre terjedő birói gyakorlat után leleszi az ügyvédi vizsgát. A mikor a bírónak elméleti képzettségét ugyanahhoz a feltételhez kötjük, mint az ügyvédét, a mikor a bírótól is ezentúl épúgy és helyesen megköveteljük, hogy a jogtudori oklevelet megszerezte légyen, a mint hogy azt az ügyvédtől eddig is megkövetelik — akkor elhárítottuk annak egyetlen komoly akadályát, hogy a birói és az ügyvédi vizsga egységesíttessék. Elhárítottuk pedig épen azáltal, hogy mind a két vizsga alapfeltétele gyanánt megkövetelt elméleti képzettséget egyenlősítettük. Mind a két vizsgának alapfeltétele gyanánt felállított az a további követelmény ugyanis, hogy úgy az ügyvédi, mint a birói gyakorlati vizsgára jelentkező a jogtudori oklevél megszerzése után három évi joggyakorlatot mutasson ki, csak azt az eltérést mutatja, hogy az ügyvédi vizsgára jelentkezőnek legalább egy évi ügyvédnél eltöltött joggyakorlatot kell kimutatnia. Ennek a birói gyakorlati vizsgára jelentkezőktől meg nem követelt eltérő alapfeltételnek azonban ma már nincsen semmi gyakorlati fontossága. Az országgyűlés képviselőházának igazságügyi bizottsága a kérdéses javaslat 2. §-ában ugyanis azt a rendelkezést is vette fel, hogy az ügyvédek lajstromába felvételhez megkívánt egyéb kellékeken felül az ügyvédi vizsga letétele után eltöltölt két évi joggyakorlat is szükséges, melyet a javaslat 1. §-ában megjelölt hatóságoknál vagy személyeknél kell eltölteni. Ha ezt a rendelkezési oda módosítjuk, hogy az ügyvédi lajstromba felvétel feltétele gyanánt azt köveleljük msg, hogy ennek az ügyvédi vizsga letétele után megkívánt joggyakorlatnak egy részét, egy ével, ügyvédnél kell eltölteni, akkor teljesen feleslegessé válik az ügyvédi vizsgára bocsátás feltétele gyanánt megkövetelt ugyanez az időtartamú ügyvédi joggyakorlat és akkor elesik az az egyetlen akadály, a mely a birói gyakorlati és az ügyvédi vizsga egységesítésének még ez idő szerint útjában áll, mert akkor az egyforma elméleti képzettséggel biró egyéntől a szerint, a mmt a birói vagy az ügyvédi pályára kiván lépni, a kinevezésre, illetve az ügyvédek lajstromába felvétele előtt megkívánjuk a vizsga letétele után még megkövetelt birói, illetve ügyvédi gyakorlat kimutatását. A birói gyakorlati és az ügyvédi vizsga mindenki által szükségesnek tartott egységesítésének ezek szerint mi sem állván már útjában, azzal a tiszteletteljes előterjesztéssel fordulunk Nagyméltóságodhoz, hogy méltóztassék abból a czélból, hogy már egyszer letöröljük az itélőbiróról azt a megszégyenítő bélyeget, mintha ő alacsonyabb képesítés alapján nyerné el az ítélkezésre való jogosultságot, mint a milyen az, a melynek alapján az ügyvéd a jogvédelmet gyakorolja, az egyes igazságügyi szervezeti és eljárási szabályok módosításáról szóló törvényjavaslatnak a képviselőházban tárgyalása alkalmával oly módosító szöveget ajánlatba hozni, a mely szerint a birói gyakorlati és az ügyvédi vizsga egységesíttetik. Kelt Budapest, 1911 nov. 27. Az országos birói és ügyészi egyesület. Ausztriában : Az osztrák képviselőházban most deczember 14-én benyújtott osztrák új ügyvédi rendtartás törvényjavaslatában az egységes birói vizsga rendszeresílletelt, a mely a gyakorlati jogászi hivatások mindegyikére, u. m. a birói tisztségre, az ügyvédségre és a körjegyzőségre egyaránt képesít. Az ott most érvényben levő ügyvédi rendtartás 6. szakaszának az a rendelkezése azonban töröltetett, a melynek értelmében a birói tisztség öt évi önálló gyakorlása az Ausztriában megkövetelt hét évi joggyakorlatot és a jogtudorságot helyettesítette. Az osztályok köréből. Gyula felvétetett az Országos Birói és Ügyészi Egyesület gyulai osztályának 1911. évi november hó 5-én Gyulán tartolt közgyűlésen. Méltóságos Grecsák Károly curiai biró úrnak, mint az Országos Birói és Ügyészi Egyesület elnökének az egyesület megalkotása és vezetése körül kifejtett, czélludatos és sikerekben^ gazdag, lankadatlan tevékenységeért hálás köszönetet mond és Őt őszinte lelkesedéssel üdvözölve, a további munkálkodásra erőt, kitartást és sikereket kiván. Kassa. Örömmel közöljük összes tagtársainkkal, hogy egyesületünk kassai osztálya 40 taggal megalakult. A megalakulásáról íelvetl jegyzőkönyvet egész terjedelmében adjuk: