Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője, 1911 (2. évfolyam, 12-21. szám)

1911 / 21. szám - A birói és az ügyvédi vizsga egységesítése

19? Jegyzőkönyv felvétetett Kassán 1911. évi október hó 28-án az Országos Birói és Ügyészi Egyesület kassai osztályának megalakulása tárgyában. Jelen vannak: dr. Gólh Ferencz, a kassai kir. törvén)szék elnöke, Rácz Ernő, kassai kir. főügyészi helyettes, Ruttkay János, kassai kir. Ítélőtáblai bíró, Münster Tivadar, Mikit a Emil, Naményi Béla, dr. Radványi Géza, kassai kir. törvényszéki bírák, Szopkó Róbert, hernádzsadányi kir. járásbiró, Osztermann Ernő, szepsii kir. járásbiró, Lacossill Ernő, Sehmidt József, dr. Bensőn Róbert, kassai kir. törvényszéki jegyzők, Kancsér Árpád, dr. Lukács Zoltán, dr. Perényi Ede,dr. Paksy Jenő,Szentléleki Sándor,kassai kir. trvszéki joggyakornokok. Dr. Hornyay Ödön, kassai kir. ítélőtáblai biró, dr. Hódy Sándor, kassai kir. trvszéki biró, Markó István, Hazag László, szikszói kir. járásbirók, dr. Horváth Zoltán, szikszói kir. járásbíróság! jegyző, Hirhager Imre, abaujszántói kir. járásbiró, Miskey István, abaujszánlói kir. járásbirósági jegyző, dr. Ludvig Rezső, szepsii kir. járásbiró és Gedeon József, szepsii kir. járásbirósági jegyző, elmaradásukat kimenteilék azzal, hogy az osztály alakulásához és a gyűlésen hozandó határozatokhoz hozzájárulnak. Ruttkay János kir. Ítélőtáblai biró, mint az osztályalakílás előkészítési bizottságának tagja, ismerteti a bizottság eljárását és annak eredményeként bejelenti, hogy az ctOrszágos Birói és Ügyészi Egyesületibe s illetően az alakítandó kassai osziáljba való belépésüket, a következők jelentették be: dr. Góth Eerencz, a kassai kir. törvényszék elnöke, dr. Hornyay Ödön, Ruttkay János, kassai kir. ítélőtáblai bírák, Münster Tivadar, dr. Hódy Sándor, Mikita Emil, Naményi Béla, Soós Béla, dr. Radványi Géza, kassai kir. tövényszéki bírák, Rácz Ernő, kassai kir. főügyészi helyettes, Nemlaha Gyula, kassai kir. ítélőtáblai biró, Horváth György, Pilászy Emil, Krayzell Miklós, kassai kir. járásbirák, Kupinczay László, Forgách Tivadar, kassai kir. járásbirósági albirák, dr. Ludvig Rezső, Osztermann Ernő, szepsii kir. járásbirák. Gedeon József, szepsii kir. járásbiró jegyző, Markó István, Hazag László, szikszói kir. járásbirák, dr. Horváth Zoltán, szikszói kir. járásbirósági jegyző, Hirhager Imre, abaujszántói kir. járásbiró, Miskey István, abaujszántói kir. járásbirósági jegyző, Szopkó Róbert, hernádzsadányi kir. járásbiró, Brück Ede, tornai kir. járásbiró, Balassa József, Kobulnicky Miklós, kassai kir. járásbirósági jegyzők Csajka Dezső, Pallaghy Zoltán, Lacossil! Ernő, Sehmidt József, dr. Bensőn Róbert, dr. Stekker Dénes, kassai kir. törvényszéki jegyzők, Kancsér Árpád, dr. Lukács Zoltán, dr. Perényi Ede, dr. Paksy Jenő, kassai kir. törvényszéki joggyakornokok, Laczkó Gyula, kassai kir. járásbirósági joggyakornok, Szentléleky Sándor, kassai kir. törvényszéki joggyakornok. Áz előadó, tekintettel arra, hogy a jelentkezelt egyesületi tagok, az osztály megalakítását kívánatosnak lartják és a tagok száma azt lehetővé teszi, indítványozza, hogy az: «Országos Birói és Ügyészi Egyesületnek Kassai Osztálya)) megalakítlassék. Ezen indítvány eg)liangulag határozattá emeltetett. Az osztály megalakulása után, az előadó indítványára egyhangúlag megválasztattak : osztály'elnökké: dr. Góth Ferencz, a kassai kir. törvényszék elnöke, társelnökké: Rácz Ernő kassai kir. főügyészi helyettes, titkárrá: Forgách Tivadar kassai kir. járásbirósági albiró, pénztárossá: Mikita Emil kassai kir. törvényszéki biró, jegyzőkké: Csajka Dezső és Sehmidt József kassai kir. törvényszéki jegyzők, választmányi rendes tagokká: Nemlaha Gyula kassai kir. ítélőtáblai biró, Ruttkay János kassai kir. ítélőtáblai biró, Münster Tivadar kassai kir. törvényszéki biró, Naményi Béla kassai kir. törvényszéki biró. Szopkó Róbert hernádzsadányi kir. járásbiró, Markó István szikszói kir. járásbiró, dr. Ludvig Rezső szepsii kir. járásbiró, Balassa József kassai kir. járásbirósági jegyző, póttagokká: Horváth György kassai kir. járásbiró, Hirhager Imre abaujszántói kir. járásbiró, dr. Bensőn Róbert kassai kir. törvényszéki jegyző, dr. Perényi Ede kassai kir. törvényszéki joggyakornok, a számvizsgáló bizottság rendes tagjaivá: dr. Hódy Sándor kassai kir. törvényszéki biió, dr. Radványi Géza kassai kir. törvényszéki biró, Kupinczay László kassai kir. járásbirósági albiró, póttagjaivá: Soós Béla kassai kir. törvényszéki biró, Lacossill Ernő kassai kir. törvényszéki jegjző. Az eladó indítványára elhatároztatott, hogy a kassai osztály megalakulásáról, az ((Országos Birói és Ügyészi Egyesület)) igazgatósága, az alakulási jegyzőkönyv kapcsán értesítendő. A mai gyűlés tárgya kimerítletvén, az elnök a gyűlési berekeszti és a jegyzőkönyv hitelesítésére Ruttkay János kir. ítélőtáblai bírót és Münster Tivadar kir. törvényszéki bírót kéri fel. Eger. Jegyzőkönyv felvétetett az Országos Birói és Ügyészi Egyesület egri osztályának 1911. évi november hó 5-én Egerben larloll gyűlésén. Elnök az ülést megnyitván, felkérte az egyesület titkárát jelentésének megtételére. 1. Kaló Miklós kir. trvszéki biró, mint az egyesület egri osztályának titkára, részletes előterjesztést telt az «Országos Birói és Ügyészi egyesület)) által Pozsonyban megtartott kongresszus lefolyásáról, és ismertette az egyesület egész évi működésének eredményét és ezzel kapcsolatban felhívta a tagokat, hogy az egyesület központi osztályának működésével szemben teljes odaadó bizalmat és együttes támogatási tanúsítsanak, mert csak az összes osztályok együttes és hathatós támogatása mellett érhető cl valamelyes eredmény. 2. Elnök ezek után felhívta pénztárnokot jelentésének megtételére. Pénztárnok jelentése szerint: 1. tagdíjakból befolyt összesen 147 K; 2. Kaló Miklós trvszéki biró kiküldött részérc a pozsonyi gyűlés alkalmából felmerült s megállapított költség 50 K; marad: 97 K, mely a Budapest Erzsébetvárosi Bank czimére posta útján megküldeteti,. A bírák és ügyvédek együttes ülése. Hivatalos közlönyünk legutóbbi számában részletesen beszámoltunk egyesületünknek és az Országos ügyvéd szövetségnek együttes üléséről és ugyancsak ott közöltük az előadók véleményét tartalmazó előadás kivonatol is. Dr. Márkus Dezső curiai biró, az ügyvédi díj kérdésének egyesületünk által felkért előadójának előadáskivonatát mull számunkban az előadó betegsége folytán nem közölhettük. E hiányt most pótoljuk: Az ügyvédi díjak. dr. Márkus Dezső, a m. kir. Curia birájálól. Mikor ügyvédek és bírák körében az ügyvédi dijak kérdése merül föl, akkor a bírák mintegy vádlottakként szerepelnek. Az ügyvédek szemükre hányják, hogy nem méltányosak, sőt sokszor a kicsinyességig méltánytalanok az ügyvéd munkájának díjazásánál. Hogy nem gondolnak amaz ügyvédnek lelelősséggel teljes nehéz munkájára, képzettségére, társadalmi és gazdasági helyzetére, az illető peres vagy pérenkivüli ügynek értékére és jelentőségére, hanem éppen az érdemleges munka megbecsülése terén állandóan — kevés kivétellel — egyenesen bántó és sértő magatartást tanúsítanak, a mely annál szembeszökőbb, meri viszont az u. n. blanketta- vagy sablonmunkáért a legtöbb bíróság teljesen kielégítő mértékben állapítja meg a dijakat. Magától értődik, hogy ilyenkor nem maradhat el a hivatkozás a ((művelt nyugatra», a melyet nálunk mindig megjelentetnek a n)ilvánosság porondján, a mikor valamelyes sérelemről van szó, a méhnek sokszor példái adó és követésre méltó viselkedését azonban olyan gyakorta hiába keresnénk mindennapi társadalmi életünk tükrében. Sietek azonban elismerni, hogy ügyvédeink fönn hangoztatott panaszai jórészt jogosak. Bíróságaink egy részéből valóban hiányzik az érzék az érdemleges ügyvédi munkának méltányos megbecsülésére. Tényleg úgy áll a dolog, hogy sokszor aránytalanul nagyobb dijat állapítanak meg a sommás váhókeresclrc hozott sommás vég zésben vagy a mulasztás alapján hozott iiéletbcn, mint a nagyobb értékű rendes perben és magam is tudok sok esetet, midőn birótársaimmal megdöbbentünk a megállapított ügyvédi díj kis összegén, Ezen a bajon tehát föltéllenül és sürgősen segíteni kell. A bíróságok fontolják meg, hogy az ügyvéd díjazásának nemcsak a perlárgy értékével, hanem az ügyben kifejtett egész munkássággal arányosnak kell lennie. Hogy figyelemmel kell lenni az ügyvéd gazdasági érdekeire, koczkázatára, felelősségére, készpénzbeli kiadásaira, az irodája fönntartásával járó sokféle befektetésre és költségre, a megélhetés fokozódó drágulására és arra, hogy számos ügyben (nemcsak a pártfogollakéban) az ügyvédnek akaratlanul is le kell mondania arról a reményről, hogy munkásságának ellenértékét' valaha megkapja. Számba kell tehát venni mindegyik periratnak és perbeszédnek értékességét, minden eljárást és annak összes előzményeit, a vele járó kellemetlenséggel együtt, az előtanulmányokat, a pérenkivüli tárgyalásokat léllel és ellenféllel, a képviselettel járó izgalmakat, szóval mindazt, a mi az ügyvédnek egész tevékenységét teszi ki, nemcsak azt, a mi biró előtt külsőleg megnyilatkozik. De még ez sem elég. A bírónak meg kell bírálnia az ügyvéd munkásságának belső értékét és szükségességél is. Mérlegelnie kell az ügyvéd egyéniségét, tudását, különös fáradságát, ékesszólásának igazi ériékét. De ismétlem, azt is komoly bírálat tárgyává kell tenni, vájjon szükség volt-e mindarra a tevékenységre, a melyet az ügyvéd az ügyben kifejtett, mert hiszen méltánytalan és igazságtalan lenne, akár az ügyféllel, akár az ellenféllel fizettetni meg olyan munkálatokat, a melyek fölöslegesek sőt néha egyenesen károsak is