Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője, 1911 (2. évfolyam, 12-21. szám)

1911 / 21. szám - A polgári perrendtartást életbeléptető törvényjavaslat 78. és 79. szakaszai

íenes felfüggesztése ís a birói állás erkölcsi súlyának óriási kárára vezet. Fogadja, slb. Tekintenél a 78. és 79. §§-okban foglalt — bennünket oly közelről érintő — intézkedések fontosságára, állandó figyelemmel kisérjük a vonatkozó §§-ok tárgyában folytatott parlamenti tárgya­lásokat és azokról olvasóinknak az alábbiakban számolunk be, mely közlemények feltüntetik egyszersmind a tárgyalások naponkint válla­kozó menetét is. 1911 november 30. A birói elmozdílhatlanság ideiglenes felfüggesztése foglalkoz­ta ;ta ma este a képviselőház igazságügyi bizottságát az egész ülé­sen át. A polgári perrendtartás életbeléptetéséről szóló törvény­javaslat 78. és 79. szakasza ugyanis a perrendtartás életbeléptelése előtt és ezután is két évre megengedi az igazságügyminiszlernek, hogy az itélőbirákat a szervezés igényei szerint áthelyezhesse avagy legutóbbi fizetésükkel és pótlékuk felével íölérő illetményükkel nyug­díjazhassa, ha különben több nem járna nékik. A javaslat indoka a szervezéssel járó, de amúgy is fennforgó szükség. E javaslat, a mint lud\a van, birói és ügyvédi körökben nagy eszmecsere és vila tárgya volt s erre vonatkozólag ellenző memorandumok is lekúsz­nék a bizottság előtt. A bizottsági ülésen id. Erdély Sándor elnököli. Jelenvolt Szé­kely Ferencz igazságügyminiszter, Rohonyi Gyula, Imling Konrád, Tőry Gusztáv államtitkárral és a szakelőadókkal. A bizottság azonnal áttért a most említett birói 78. szakaszra. Hosszas és igen beható vita indult meg, mely az egész ülést kitöltötte. Résztvetlek a vitában Plósz Sándor előadón kívül Darvai Fülöp, Várady Zsigmond, Szivák Imre, Blanár Béla, Simonyi-Sema­dam Sándor, Kenedi Géza, Janiga János, Heinrich Antal, Jakabífy Elemér, Mayer Ödön, Szulyovszky Gusztáv és Schmidt Károly. A mi­niszter és az előadó felszólalásai után a bizottság többsége a 78. szakaszt általánosságban elfogadta. A részleteknél azonban a szakasz eredeti rendelkezéseit a többség különféle irányban korlátozni kí­vánla, a melyek nagyobb részéhez maga a miniszter is hozzájárult. Az erre vonatkozó bizottsági megállapodások a szakasz álszövegezé­sét tették szükségessé, úgy hogy a bizottság csak a holnap dél­utáni 5 órára kitűzött ülésen jut abba a helyzetbe, hogy a szakasz végleges szövegét megállapíthassa. Csak ennek megtörténte után folytatja a tárgyalást, a melyet e nagyobb jelentőségű és közjogilag is tartalmas vila meglehetősen föllarlóztatott. Mindazáltal remélhető, hogy a sürgős javaslat még a karácsonyi szünet előli a képviselő­ház elé kerül. Ha ez lehetetlenné válna, akkor a polgári perrend­tartás általánosan sürgetelt életbelépése is valószínűleg lehetetlenné lesz 1913 november 4-jére, a mikorra azt az igazságügyminiszter tervezi. 1911 deczember hó 1-én. A bizottság Plósz Sándor előadása mellett folytatta a polgári perrendtartásról szóló 49ll. évi 1. törvényczikk életbeléptetéséről szóló törvényjavaslat tárgyalását. A 78. §. végleges új szövegét elfogadja a bizottság, melybe Várady Zsigmond korlátozó módosí­tásaiból hármat felvett, nevezetesen a birói nyugdíjazást a polgári perrend életbeléptetéséig engedi meg, azt valamennyi felügyeleti halóság meghallgatásához köti, végül a jelentésbe beveszi, hogy ily nyugdíjazás kétszázat meg nem haladhat. A 79. szakaszt Tóth Sándor, Várady Zsigmond, Blanár Béla, Jakabífy Elemér, Darvai Fülöp, Janiga János, Mayer Ödön és Kenedi Géza hozzászólása után az előadó által javasolt azzal a módosítással fogadta el a bizottság, hogy az e szakasz alapján át­helyezett itélőbirónak szabályszerű köllözködési költségét meg kell téríteni. Továbbá elfogadta a bizotlság Darvay Fülöp módosítását, hogy az e szakasz alapján való álhelyeztetés időtartama a polgári perrendtartás életbeléptetését követő két évről egy évre szállíttassák le és Várady Zsigmond módosítását, hogy c szakasz alapján a biró csak egyszer legyen áthelyezhető. Néhány függőben tartott szakasz végleges szövegéi a bizottság holnap délután 5 órakor tartandó ülésen fogja megállapítani. 1911 deczember hó 2-án. A polgári perrendtartás életbeléptetéséről szóló törvényjavasla­tot ma id. Erdély Sándor elnöklete és Plósz Sándor előadása mel­lett tárgyalta a képviselőház igazságügyi bizollsága. Ma a módosítások következtében újraszövegezett szakaszokat vélte tárgyalás alá a bizottság. Az egyes szakaszoknál keletkezett vitában Szivák Imre, Várady Zsigmond, Kenedi Géza, Darvai Fülöp és Blanár Béla bizottsági tagok vettek élénkebb részt. A birák ideiglenes elmozdításáról szóló szakaszok ismét élénk eszmecsere tárgyaivá lettek. A mi a 79. §-l illeti (birák ideiglenes álhelyezhclőségej, e részben a szakaszt a következő megszorításokkal szövegezték vég­legesen : az áthelyezhetőség a perrendtartás életbelépése után kél év helyett csak egy évig tartson, a biró csak egyszer és csak fel­ügyelő halóságainak meghallgatása után, teljes köllözködési illetmé­nyekkel helyezhető át. A bizotlság valamennyi szakasz megállapítása után végre a 78. szakaszt vette újabb megfontolás alá az előtte fekvő jelentékeny módosítások alapján. Ez a szakasz tudvalevőleg a birák nyugdíjba helyezésére ad jogot a miniszternek a szükség halárai közi és a tegnapi első módosítás szerint nem hosszabb időre, mint az új [térrend életbelépése napjáig, a mikor is e jog kialudna. Mindazáltal e szakasz ellen a birói és ügyvédi karban ellenvélemények, a par­lamenti körökben pedig más megoldási eszmék merüllek föl. Ezek szerint jóval nagyobb költséggel ugyan, de esetleg a kivételes nyug­díjazási fölhatalmazás mellőzésével is lehelne a kétségtelen szüksé­gen segíteni. E részben memorandumok is feküdtek a bizottság előtt, mely szabad eszmecserél folytatóit a különböző megoldási tervek tárgyában. A bizottság Székely Ferencz igazságügyminiszter előterjeszté­sének meghallgatása után egyelértelműleg úgy határozóit, hogy e nevezetes szakaszt újabb megfontolás alá veszi és annak végleges megállapítását a legközelebbi ülésig felfüggeszti. A következő néhány nap alatt a bizotlság tagjai meg fognak ismerkedni a több részről fölmerült megoldási módok részleteivel is. A bizottságot ebben az elhalasztásban az a gondolat vezette, hogy a mennyire ez lehetsé­ges, közmegegyezéssel, közmegnyugvásra és a birói függetlenség lehelő legkevesebb érintésével segítsen a fölismert szükségen. E szerint a szakasz függőben maradván, az elnök állal egybe­hívandó legközelebbi ülésen fog végleges elintézés alá kerülni. 1911 deczember hó 5-én. Ma délben Székely Ferencz igazságügyminiszter tanácskozásra hívta össze az ellenzéki vezéreket, azoknak az ellentéteknek és aggo­dalmaknak tisztázása érdekében, a melyek az igazságügyi szervezel módosításáról szóló törvényjavaslat 78. paragrafusának rendelkezé­seivel szemben fölmerültek. A tanácskozáson Székely Ferencz igazságügyminiszter előter­jesztette a perrendtartás ismertelésévéi kapcsolatosan a bírák nyugdíjazására és áthelyezésére (a 78. $-ra) vonatkozó álláspontját. Kossuth Ferencz: A kérdéses szakasz ellen aggodalmakat táplál s ahhoz a jelen formájában nem járul hozzá. Justh Gyula: Elvi deklaráezióra szorítkozik, a mely szerint a* kérdéses szakaszokban a birói függetlenség megsértését látja s így a maga részéről teljes erővel küzd ellenük. Chorln Ferencz: A nyugdíjazási a Curiánál és a királyi táblá­nál semmiképpen sem látja megokoltnak, az áthelyezésre nézve pedig azt kívánja, hogy az áthelyezni szándékozóit bírót, a mennyi­ben az áthelyezési cl nem fogadná, teljes fizetéssel nyugdíjazzák, Sághy Gyula ugyanígy vélekedik. Holló Lajos: Csatlakozik Justh Gyula álláspontjához. A nyug­díjazáshoz semmiképpen sem tudna hozzájárulni, erre nincs is szük­ség; némileg módosított nyugdíjtörvény mellcll az arra alkalmatlan elemek fegyelmi határozat alapján is nyugdíjazhatok. Az áthelyezés legfeljebb csak a törvényszék területén belül korlátozott számban és csupán a javaslat élelbelépletési ideje előtt volna keresztülvihető, ha az áthelyezésnél kellő kártalanítás is adatnék. Székely Ferencz igazságügyminiszter kijelentette, hogy Chorinnak a curiai és táblai bírákra vonatkozó indítványát elfogadja, a többire nézve pedig holnap új előterjesztést tesz. Az értekezletei holnap délelőtt 11 órakor folytalják. Az új paktumtárgyalások alkalmi oka a polgári perrendtartás életbeléptetéséről szóló törvény volt, a melyet az igazságügyi bizotlság Székely Ferencz miniszter részvételével, mint tudva van, megfelelő módosításokkal végiglárgyalt. A 78. szakasznál azonban, mely a birák nyugdíjazására hatalmazta fel a minisztert, ellentmondások merüllek fel. Az igazságügyi bizottság többségének álláspontja az volt, hogy az elkerüíhetlen szükség erejéig a miniszternek meg kell adni a felhatalmazást, mivel a birói karban idők folytán és az éppen nem szerencsés szelekczió következtében vannak olyanok is, a kikkel az új perrendet megnyugvással életbeléptetni alig lehelne. Ez egyéb­iráni magában a birói karban is ismeretes, annál inkább a jogkereső közönség elöli. A bizottságban tehát korlátozásokról folyt a vila. Kezdetben a miniszternek rövidebb időre és csak korlátozóit szám erejéig kíván­tak felhatalmazást adni, bár a számbeli korlátozás ellen is aggályok voltak. Végre a miniszter hozzájárulásával oly szöveg került a bizott­ság elé, mely az eredetileg tervezett négy év helyett ennek körül­belül a felére, vagyis a polgári perrendtartás életbeléptetéséig adta volna meg a meghatalmazást. Ez — tekintve azt, hogy a miniszter

Next

/
Thumbnails
Contents