Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője, 1911 (2. évfolyam, 12-21. szám)

1911 / 21. szám - A polgári perrendtartást életbeléptető törvényjavaslat 78. és 79. szakaszai

1913 november 1-én szeretné életbeléptetni az új perrendet körülbelül egy évet és nyolcz hónapot lett volna ki. Ekkor azonban az ellenzéken, sőt magában a munkapártban is különböző aggodalmak támadtak. Vauüak, a kik a nyugdíjazásra való felhatalmazást egyá talán szükségtelennek és a biroi fegyelmi eljárásra bizhatónak vélték. Mások ismét arra akartak felhatalmazást adni, hogy a nyugdíjazást hosszú szabadsággal lehessen pótolni. Legnagyobbrészt azonban rövidebb időre akarták szorítani a felhatalmazást, például fél évre, a mit szükség esetén maga a miniszter is elfogadhatónak vélt. De van olyan kívánság is, hogy a királyi Curia és a királyi táblák egyáltalán maradjanak ki a játékból. Fokozta a zavart az, hogy a polgári perrend életbeléptetése hosszabb időt és közel kél évre terjedő előmunkálatot, építést, berendezést, sőt vagy hármincz rendelet kibocsátását teszi szükségessé. E szerint tehát az életbelépési törvény sürgős természetű. Ha most, a költségvetés letárgyalása után nyomban nem tárgyalhatja a képviselőház az életbelépési javaslatot, akkor — tekintve a még el nem hárított obslrukcziót - beláthatlan időre lőttek az új perrendnek, a mit pedig az ország érdekében mindenki sürgősnek tart. Ha tehát megoldatlan vitaanyaggal kerül az amúgy is fontos javaslat a képviselőház elé, nincs többé kilátás sem a békés tárgyalásra, sem az életbeléptetésre. Az igazságügyi bizottságban hosszas fejtörést okozott, hogyan lehetne a kétségtelen szükséget úgy elégíteni ki, hogy a bírói függetlenség elvén — a mii mindenki tiszteletben tart — semmi sérelem ne essen, vagy legalább a legeslegkevesebb területre korlátozzák a miniszternek adandó felhatalmazást. A részleteket a nyilvánosság előtt azért nem kívánja senki feszegetni, mivel nem kívánatos az, hogy a máskülönben nagy liszteletet érdemlő bírói kari helyes ok nélkül kitegye olyan balvéleményeknek, a melyek méltatlanok volnának és ok nélkül ártanának a törvénytiszteletnek. A dolognak ebben a stádiumában szakította félbe az igazságügyi bizottság a fatális 78. és 79. szakaszok tárgyalását abban a várakozásban, hogy a felmerült aggodalmak tekintetében az irányadó parlamenti tényezők közt megnyugtató egyetértést lehet létrehozni. Mindenkinek a törekvése az, hogy ez az egyetértés létre is jöjjön. De komplikálja az a körülmény, hogy az ellenzék a jogügyi törvényjavaslatokra a paktumban nem vállalt kötelezettséget s így tisztán a javaslatok fontossága az, a mi az igazságügy miniszter állal kezdett értekezletben dominál. Parlamenti körökben azt hiszik, hogy az egyetértés létre fog jönni és még rövidebb időre korlátozva sikerül az élelbeléptelési törvényt a képviselőházban soron kívüli tárgyaláshoz juttatni. Ez holnap fog eldőlni s azután az igazságügyi bizottság is nyomban be fogja fejezni tárgyalását. Ellenkező esetben egy egész sor igazságügyi törvény esik áldozatul. Nagyon természetes, hogy akkor sem az élelbeléptési törvény, sem a nemzetközi jogszerződések nem kerülnek napirendre. 1911 deczember 1-én. A két nap óta napirenden lévő fiók-paktumnak, politikai következései, legalább közvetlenül, nem lesznek. De annál nagyobb következései lesznek az igazságszolgáltatás terén. Székely Ferencz igazságügyminiszter ugyanis a nemzetközi érdekű sürgős jogszerződéseken kívül (Szerbia, Bulgária, leánykereskedés, pornográfia, tengeri balesetek stb.) még két sürgős perrendtartás! törvény részére is igyekezett kieszközölni a soronkivüli tárgyalást, lehetőleg karácsony előtt. Az egyik az úgynevezett szervezeti novella volt, mely különösen a birói és ügyvédi karra nézve lett volna fontos, a mennyiben a felsőbb bíróságoknál az úgynevezett ötös tanácsok rendszerével a nagy hátralékokat lefogyasztotta volna, az ügyvédi karra nézve pedig könnyebbítéseket hozott volna. A második az új perrend életbeléptetésének törvényjavaslata volt, a melynek sürgős elintézésétől függött egyebek közt az új pei rendnek 1913 november l-ére való életbelépése. A képviselőház igazságügyi bizottsága a maga részéről fokozott munkával el is jutott a javaslatok végére, de a fatális 78. szakasznál az igazságügyi és politikai okok feltartóztatták. Most már a rosszul végződölt fiók-paktum-tárgyalások eredménye az lesz. hogy a beékelendő igazságügyi javaslatokat félreteszik a munkarendből s így újesztendőre a nemzetközi viszomokban egy sorozat ex-lex áll be. De még ennél is nagyobb lesz az, hogy a rég sürgetett szervezeti reformok is halasztást szenvednek. De halasztást szenved a polgári perrendtartás életbelépése is. még pedig alighanem egy egész esztendővel. Mivel a javaslatokban foglalt vitatható igazságügyi kérdések most már politikai mozzanatokkal vannak vegyülve, munkapárti körökben azt hiszik, hogy a parlament mai viszonyai mellett legalább is féleszlendőre vannak félretéve az igazságügyi javaslatok. Legjobb esetben is csak az égető nemzetközi jogszerződések elintézéséről lehet szó a közeljövőben. IGAZGATÓSÁGI ÜLÉS. Jegyzőkönyv az Országos Birói és Ügyészi Egyesület igazgatóságának Budapesten, 1911. évi deczember hó 10-én megtartott üléséről. Jelen voltak: Grecsák Károly elnök, Bubla Ferencz és Bary József társelnökök, dr. Andorffy Károly főtitkár-helyettes, dr. RállíVégh István és dr. Lányi Márton titkárok, dr. Benyovils Lajos pénztáros, Wetlstein Gyula, dr. Juhász Andor, Schuszter Rudolf, Geiger Dezső, Wittich József, IHukovich János. Paulovics István, Somlyódy István, Hubert Ottó igazgatósági tagok. Elnök a jegyzőkön) v vezetésével dr. Rálh-Végh István titkárt bízza meg. A hitelesítésre felkéri Juhász Andort és Andorffy Károlyt. Ezulán elnök bejelenti, hogy dr. Márkus Dezső főtitkári tisztéről lemondott es noha ismételten felkérte a maradásra, végül mégis meg kellett győződnie a lemondás véglegességéről s le kellett mondania a reményről, hogy Márkus Dezsői a tisztikar kebelében megtanhassuk. Márkus Dezső egyesületünk megalakulása óla részt vett a vezetésbeti, faradságot nem ismerő munkássággal segített leküzdeni az első küzdelmes évek nehézségeit s ha immár egyesületünk tekintélyes, súlyljal bíró testületté lejlődött, e fejlődés körül Márkus Dezsőnek elevülhetlen érdemei vannak. A kik vele együtt működtek, aiok tudják, hogy soha nem sajnált időt és fáradságot, de meg egészségét sem kímélte, mikor arról volt sző, hogy egyesületünk érdekében cselekedni és dolgozni kell. Fényes tehetsegét, páratlan munkaképességét oly mértékben szentelte egyesületünknek, hogy azzal mindannyiunknak hálás köszönetéi érdemelte ki. Távozása perczében biztosítjuk őt, hogy a személye iránt érzett tiszteletet és szeretetet továbbra is megőrizzük s arra kérjük, hogy kiváló tudásával támogassa ezentúl is egyesületünket s tartsa meg baráti szeretetében továbbra is azokat, kikkel idáig eg)ütt működött. Az igazgatóság egyhangúlag sajnálatának ad kifejezést Márkus Dezső lemondása miatt s eddigi nagyértékű munkásságáért jegyzőkönyvileg hálás köszönetét fejezi ki. Elnök jelenti, hogy a Márkus Dezső lemondásával megüresedeii igazgatósági tagsági helyre Schuszter Rudolf kir. köz gazgatási bíró pót tagot hívta be és javasolja, hogy mindaddig, míg a közgyűlés a főtitkári állást betölti, a főtitkári teendők ellátására Schuszter Rudolfot bízza meg az igazgatóság. Az igazgatóság a jelentést tudomásul veszi és nagy lelkesedéssel egyhangúlag Schuszter Rudolf igazgatósági tagot bízza meg a főtitkári teendők ideiglenes ellátásává'. Jelenti ezulán elnök, hogy az Állami Tisztviselők Országos Egyesülete által a tisztviselők családi és drágasági pótléka iráni indított akczióban az egyesület nevében részt vett s felkéri az igazgatóságot, adjon megbízást arra, hogy ezentúl is kifejezhesse az egyesület csatlakozását. Szükségesnek tartja azonban határozottán kijelenteni, hogy ez a mozgalom egyáltalán nem érintheti egyesületünknek azt a minden alkalommal kifejtett álláspontját, mely szerint a birói és ügyészi kar anyagi helyzetének gyökeres orvoslását egyedül a külön státus törvénybeiktatásától várja. Somlyódy István felszólalása után az igazgatóság elnök kijelentését és eddigi lépéseit helyeslőleg tudomásul veszi, őt a további lépések megtételével megbízza s az Állami Tisztviselők Országos Egyesülelét a ma délutáni közgyűlés alkalmából külön átirattal értesíti az egyesület csatlakozásáról. Elnök jelenti, hogy a pozsonyi közgyűlés határozatait az elnökség végrehajtotta, a perrendtartási élelbeléplető törvénytervezet 78. és 79. ^'-ainak mellőzése iránti emlékiratot a kormányhoz s az országgyűlés képviselőházához dr. Darvai Fülöp országgyűlési képviselő szíves közbenjárása útján benyújtotta, a kinek ezért az igazgatóság köszönetét javasolja kimondani. Jelenti továbbá, hogy az irányadó körök felvilágosítása iránt minden lehető lépést megtett, melyek eredménye már is jelentkezett s remény van arra, hogy a sérelmes szakaszok törvényerőre nem emelkednek. Jelenti végül, hogv előterjesztéssel fordult a kormányhoz a táblabírák helyzetének javítása iránt és sürgős kérelmet adott be a birói és ügyvédi vizsga egységesítése czéljából. Az igazgatóság a jelentéseket helyeslőleg tudomásul veszi azzal, hogy ez alkalommal is hangsúlyozza, nogy a kormányhoz már előzőleg az iránt beadott előterjesztését, hogy öt évi önálló birói gyakorlat már magában véve képesítsen ügyvédi gyakorlatra, fenntartja, egyúttal dr. Darvai Fülöp országgyűlési képviselőnek köszönetet szavaz. Ismerteti elnök a budapesti internátus ügyét; jelenti, hogy az építkezés megkezdődött s az intézel 1912 szeptember havában meg-