Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője, 1911 (2. évfolyam, 12-21. szám)

1911 / 20. szám - Dr. Nagy Dezső előadása a biró és az ügyvéd közötti érintkezésről - A biró és ügyvéd viszonya

i7r> használható, talán még sem indokolt egy nagy közjogi elvnek a megsértésével felfüggeszteni az egész bírói kar függetlenségét és így veszélyeztetni az Ítélkezés függetlenségét és) gyökerükben támadni meg az összes szabadságjogokat. Azok a felügyeleti halóságok, a kiket a minister úr a biró elmozdílhalósága és áthelyezhetősége tárgyában meg akar hallgatni, bizonyára fognak tudni más módot is javaslatba hozni arra, hogy mint lehet azt az egynehány ilyen nagyobb feladatokra nem alkalmas bírót, kisebb feladatokkal járó más ügykörben alkalmazni a nélkül, hogy az által az igazságszolgál­tatás érdeke valami nagyon érintve volna, vagy hogyan lehet egy­két alkalmatlan bírótól szabadulni a nélkül, hogy a birói független­séget érinteni kellene. Az ily kísérletek, mint a milyennek a miniszter javaslatában foglaltatnak, még h nem is emelkednek törvényerőre, a mint hogy reménylem, sőt hiszem, hogy nem is fognak törvényerőre emel­kedni, nem szolgálják azt a czélt, a m t a miniszter úr maga elé tűzött. Mert minden oly intézkedés, a melynek akár szándékos, akár öntudatlan tendencziája az, hogy a birói függetlenséget bár­mily csekély mértékben érintse, magát a jogrendet támadja meg. A jogrendnek egyedüli szilárd alapja a törvénytisztelet, A törvény­tisztelet pedig mindig karöltve jár és arányban van a bíró tekin­télyével, (ügy van!) Minél nagyobb a biró tekintélye, annál nagyobb törvénytiszteletnek fog tudni érvényt szerezni. És az angol bírónak, hogy úgy mondjam, abszolút tekintélye szülte azt a példátlan tör­vénytisztelet, mely az angol népben oly mély gyökeret vert. Minden oly intézkedés, .mely a biró tekintélyének megingatására alkalmas, megingatja egyúttal a törvénytiszteletet és megtámadja magát a jogrendet. Minden oly intézkedés pedig, a mely a birói független­séget érinti, nemcsak megingatja, hanem egyenesen megsemmisíti a biró tekintélyét. Mert hiszen a biró tekintélye csakis függetlensé­gén épül fel. Ezért tartom én szerencsétlennek a miniszter úr kí­sérletét és ezért tartom, hogy nekünk magyar bíráknak azzal szem­ben a leghatározottabban állást kell foglalnunk, az ellen fel kell emelnünk tiltó szavunkat és a magunk hatáskörében mindent el kell követni arra, hogy az törvényerőre ne eme kedjék. (Hoszantartó helyeslés és taps.) Itt nem lehet a megalkuvás terére lépni. Mert a birói függet­lenség nem lehet alku tárgya. Itt nem arról lehet szó, hogy a fel­hatalmazás terjedelme, vagy időtartama korlátoztassék, mert nekünk állást kell foglalnunk már az ellen is, hogy ez a függetlenség akár csak 24 órára felfüggesztessék. Nekünk csak az lehet az elvi állás­pontunk, hogy a javasolt intézkedéseket a törvényjavaslatból egy­szerűen hagyják ki. A múlt hóban Drezdában lefolyt német birodalmi bírói nagy­gyűlés ugyancsak a birói függetlenség kérdését tárgyalta és azt a követelési állította fel, hogy a biró közjogi állását összhangba kell hozni a rája váró nagy feladatokkal, hogy a bírót függetlenebbé kell tenni a kormányhatalomtól és megfelelőbb anyagi javadalma­zással kell ellátni. A mikor Németországban, hol a biró elmozdíl­hatlausága és áthelyezhetlensége mellett az ott hatályban lévő automatikus előlépés is hathaiósan biztosítja a biró függetlenségét, azt követelik, hogy a birói függetlenséget az eddigieknél erősebb alapokra kell fektetni és a midőn ott a szász igazságügyminiszter a többi német igazságügyi kormány nevében is kijelenti, hogy rokonszenvez ezekkel a törekvésekkel, akkor a mi igazságügyi kor­mányunk hozzá akar nyúlni a birói függetlenség ezidőszerint egye­düli intézményes biztosítékához. Ez ellen kell nekünk felemelni tiltó szavunkat és óva kell inteni a parlamenti köröket attól, hogy a birói függetlenség ilyetén kikezdésével arra a veszedelmes lejtőre lépjenek, mely rohamosan vezet majd a többi szabadságjogok ki­kezdéséhez is. (Ugy van!) T. Közgyűlés! A mint hogy minden vallásnak az alapigazsága csak egy és csak az azt alkalmazó hitfelekezetek különbözők, úgy maga az igazság is csak egy, csak az igazságot szolgáló tényezők körében is kialakult felekezetek különbözők. De ezeknek a legkülön­bözőbb tényezőknek is közös dogmatikai hitvallása az, hogy birói függetlenség nélkül nincs közszabadság, nincs egyéni szabadság és az összes szabadságjogok csak értéknélküli maszlagok. Abban eltér­hetnek és el is térnek a felfogások, hogy melyek azok a feltétlenül szükséges eszközök és biztosítékok, a melyek a birói függetlenség biztosítására alkalmasak. Mi már számos felszólalásban és előter­jesztésben rámutattunk azokra az intézménye biztosítékokra, melyet mi a legközvetlenebbül érdekeltek, mi, a gyakorlat intő példái által felvilágosítottak, a birói függetlenség megalapozására és teljes kiépí­tésérc elmaradhatatlanul szükségeseknek ítélünk. Reámutattunk arra, hogy egészen más, egészségesebb alapokra kell fektetni a birói ki­nevezések rendszerét és hogy egyrészt egy a birói testületeknek a kinevezésekre döntő befolyást biztosító rendszer megalkotásával, másrészt pedig az elsőfolyamodású bíróságoknál alkalmazott bírák automatikus előlépésének a slatuálásával kell és lehet csak a magyar birák függetlenségét úgy megalapozni és biztosítani, hogy az az idők viharában mint mcgingathatlan szirt helytálljon és mindenkiben fenntartsa azt a megtántoríthatlan meggyőződést, hogy a bármilyen társadalmi és gazdasági mozgalmak és válságok fergetegében is, az ítélkezés függetlensége és pártatlanságába veteti hitében csalódni nem fog. Mindkét irányban telt előterjesztéseinkéi kellőleg megindo­koltuk. Megindokoltuk, hogy miért szükséges a kinevezésekre a bírói testüleleknek bizonyos fokig döntő befolyást biztosítani, megindokol­tuk, hogy miért nem állhat ennek útjában a miniszteri felelősség és megjelöltük, hogy milyen alakban és módon véljük mi a kineve­zési rendszernek ezl a reformját kereszlülviendőnek. Felszólalásaink és előterjesztéseink eme részére mindeddig valami számbavehető ellenvetést nem hallottunk; azért a kinevezési rendszer emez álta­lunk javaslatba hozott reformjával ezúttal behatóbban foglalkozni nem kívánok, csak hangsúlyozom, hogy igen is ezen reformnak a megalkotását ezúttal is sürgős szükségnek tartjuk. Az automatikus előlépésnck az elsőfokú bíróságoknál való be­hozatalát úgy kívántuk, hogy az elsőfolyamodású bírósághoz kineve­zett biró, ott helyben, minden további kinevezés nélkül, tisztán bizonyos idő múlásával, a törvény ereje alapján, magától lépjen elő a VI. íizetési osztály legalacsonyabb fokú javadalmazásáig, vagyis, hogy az elsőfolyamodású bíró ne rangban, hanem csakis a íizetési fokozatban lépjen elő magától a törvény ereje alapján. Az automa­tikus előlépésnek ilyetén megalkotásával szemben főképen két ellen­vetéssel találkoztunk. Az egyik, a Pontosabbig az, hogy az automa­tikus előlépés elölné a bírákban az ügybuzgalmat, a továbbképzési ingert, a másik, a tetszetősebb az, hogy az előlépésnek ez a neme ellenkezik a miniszteri felelősséggel, a parlamentarizmussal. Hogy mennyire alaptalan, mennyire indokolatlan az ellenvetések elseje, azt már több alkalommal tüzetesen kifejteltem és megjelöltem a correclivumát is annak, hogy egyes kivételes esetekben, hogyan lehetne azoknak a képzelt veszélyeknek elejét venni, melyeket ezen intézmény ellenesei különösen a birói tevékenység bekövetkezhető csökkenésében a falra festenek. Nem akarok ugyan ismétlésekbe bocsátkozni, de a nálunk még a legkomolyabb tényezők körében is uralkodó azzal a hajlandósággal szemben, hogy minden oly kijelen­tést, a mely kormánykörökből származik, szentírásnak vesznek, kénytelen vagyok annak a félhivatalos megállapításnak, hogy az automatikus előlépésnek az a surrogaluma, a melyet az \ 908 : VI. t.-cz. készítői contempláltak, a melyet azonban azóta természetéből egészen kivetkőztettek, akkor, a mikor a lentidézett törvényezikket még annak valódi értelme szerint hajtották végre, csökkentőleg hatolt volna a birói működés eredményességére — ellene szegezni, azt a magunk saját kebelében az egyes osztályokból, tehát legalább is a félhivatalosság értékével biró tényezőkből, a többiek között a budapesti tábla elnökétől is nyert értesítéseink alapján megállapított azt a való tényt, hogy az idézett 1908: VI. t.-cz. becsületes végre­hajtása nemcsak hogy nem hatott csökkentőleg a birói tevékenység eredményességére, hanem ellenkezőleg, a biztos előlépés tudatával járó elégedettség és a jövőjébe vetett bizalom állal fokozva, a munkakedv még az olyannyira szemmellartott statisztika szempont­jából is több elintézett ügydarabot mutatott fel, mint azelőtt, Es itt kiemelem újból, hogy a mikor mi azt javasoltuk, hogy az egyes biró működésének eredményessége helyeztessék birólársainak nyil­vános ellenőrzése alá, úgy, hogy a megfelelő munkásságot nem kifejtő bírót az a birói testület, a melynek kötelékébe tartozik, annyiszor a mennyiszer, hat-hat hónapra kizárhassa az automatikus előlépés előnyeiből, akkor legalább is oly hathatós eszközt ajánlot­tunk a birói tevékenység eredményességének biztosítására, mint a milyen az a mai titkos minősülések alapján szerzett informatiókra alapított mellőzés, a mely az igaztalanul mellőzött birói elkeseríti, a megérdemelten mellőzött birót pedig a rendszerint sikerrel járó protekezióhajhászatra egyenesen felbuzdítja. Ne keressék a bajt olt, a hol nincsen, ne álljanak mindig elő az emberi természet gyarló­ságában gyökeredző veszélyeknek olybá feltüntetésével, mintha azok csakis egy hatalmi okokból nem tetsző intézménynek volnának kap­csolatos következményei, hanem tartsák inkább szem előli, hogy ha a magyar birói kar munkájának eredményességét valami koczkáz­talhatja, úgy az a csökönyösség az, a melylyel ennek másutt már kipróbált intézménynek nálunk leendő meghonosításának ellene sze-r giilnek és az a kinevezési rendszer az, a mely sok oly képzelt érdemeket honorált és sok oly insinuált érdemellenséget büntetett, a melyeket a teljes jóhiszemben eljárt, de senki állal ellen nem őrizhető titkos minősítések állal rosszul informált miniszter a kineve­zéseknél szem előtt tartott. Az automatikus előlépésnek említeti képzelt veszélyei a valóság­ban nemcsak hogy nem léteznek, hanem egyenesen koholtainak abból a czélból, hogy annak a tetszetősebb ellenvetésnek szolgál­hassanak támaszul, hogy a birák automatikus előlépése ellenkezik a miniszteri felelősséggel, a parlamentarizmus nagy elvével. Milyen szépen is hangzik ez az üres frázis és milyen kitűnő jelszó az irtózat egy nemének a keltésére a gyengébbekben az általunk köve-

Next

/
Thumbnails
Contents