Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője, 1911 (2. évfolyam, 12-21. szám)

1911 / 17. szám

143 elengedhetetlenül megoldandónak tartöm. T. képviselőház! Ennek á jegyzői karnak szerencsétlensége az, t hogy a bírói állások alsó fokozatát, az albirói állást aránylag csak igen hosszú, az igazságügy szolgálatában eltöltölt 10 — 14 évi szolgálat után érik el, mikor már 33—35 évesek, sőt 38—40 évesek is. Méltóztassanak elképzelni, hogy pl. a budapesti jegyzői karról szólván, itt van egy kimutatás, melyből szinte képtelen állapotok tűnnek ki. Felhozhatják ugyan azt a körülményi többször, hogy az illető ellen fegyelmi vizsgálat volt megindítva, bogy adósságba keveredett, de egy tény, melyet nem lehel letörölni a papirosról, mely igazán kétségbeejtően kiált, az, hogy jogtudós, ügyvédi diplomával rendelkező emberek az igazságügy szolgálatában eltöltött 12—15—18 év után mindig a jegyzői fokozatban vannak. Vannak ilt 34, 36, 39, 40 éves emberek. Lehet, hogy az igazságügyminiszter úr a legutóbbi kimutatás óla részben orvosolta ezt a körülményt, de meg fogbocsátani nekem az igazságügyminiszler úr, hogyha Budapest jegyzői karában 116 A olt a létszám akkor, mikor kezeim közé került ez a kimutatás, úgy ismerve a budapesti jegyzői kar előlépési viszonyait, hogy legfeljebb tiz jegyző lépett elő évenként, méltóztassék már most elképzelni, hogy a legutolsó helyen lévő mikor log előlépni a hirói állásba. T. képviselőház! A vidéken sem rózsásabb a helyzet. Szinte hallom azt a észrevételt, hogy a budapesti jegyzői kar mintegy külön státusnak képzeli magát és nem akar kimenni vidékre. Ez sem áll, mert bátor vagyok rámutatni arra a körülményre, hogy családos emberek, több gyermekkel, 15-ször 20-szor folyamodlak vidékre és még sem nyertek kinevezést. (Közbeszólás jobb felől) Azt mondja a t. képviselőtársam, hogy adósságaik vannak. Nem tudom, jól értetlem-e. Az előadó úr is felemlítette ezt. Nem ludom, helyesli-e az igazságügyminiszler úr az elődöknek azt a szokását ezen a téren, hogy azért mert egy fiatal embernek kétségbeejtően kevés fizetése van, melyből el kell tartania önmagát és nem ritkán családját is s ezáltal pár korona adóssághoz jut, azért azt az embert állandóan olt kelt hagyni abban az anyagi poziczióban, mely nem ad módot neki arra, hogy ezen adósságtól szabadulhasson. Nem hiszem, hogy ez olyan politika volna, melyet a miniszter úr a jövőre nézve is helyeselne. (Igaz! Úgy van! bal felöl.) T. képviselőház! Hangsúlyozom tehát, a vidékieknek a helyzete sem rózsásabb egy cseppet sem és ha tovább így halad, akkor egy egész generácziónak a végzetes katasztrófája előtt állunk. Mert ha nézzük azt, hogy ugyanezen korbeli emberek sokkal kevesebb képzettséggel pl. a minisztériumokban vagy a központi egyéb állami hivatalokban már milyen messze előre vitték . . . (Székely Ferencz igazságügyminiszler tagadólag int.) Leszek bátor adatokkal szolgálni. Mindenütt azt látjuk, hogy azok régen messze túlhaladták már ezen bírói pályán működő embereket. Kétségtelen, hogy ezek a bírósági jegyzők minden tekintetben, hogy úgy mondjam, csalódolt emberek. Elsősorban munkakörük mind máig olyan munkából áll, melyet egy ügyesebb irnok vagy díjnok elvégezhet. Fogalmaznak olyan Ítéleteket és végzésekel, melyeknek meghozatalában maguk nem vetlek részt és melyek nem az ő intencziójukat képviselik, lehat úgyszólván stilizálorok. Vagyoni téren pedig, hogy egy 35—37—40 éves, nős, családos ember Budapesten 1600 és a maximalis jövedelemmel, 1800 forintból éljen meg tizenkét évi szolgálat után, ez semmi esetre sem lehet alkalmas arra, hogy ezek komolyan dolgozzanak, foglalkozhassanak jogászi kiképeztetésükkel és hogy a jövő gcnerácziójál képezzék a birói karnak. T. képviselőház! A joggyakornoki kinevezés után 5 — 6 év múlva jön a jegyzői kinevezés és jutnak a X. fizetési osztályba. Hogy mennyi idő kell, míg a IX. fizetési osztályban levő albirói állásba felküzdhelik magukat, erre leszek bátor adatokkal szolgálni. A 116 budapesti jegyző közül 24 a 30 éven éven alul van, 92 azonban túlhaladta a 30 évet, 23 túlhaladta a 35 évet is. A 116 jegyző közül 40 nős, 21 családapa. Van közöltük 12, kik kitüntetéssel tették le vagy az ügyvédi vagy a birói vizsgát És hogy ne hozhassák elő azt, hogy selejtes anyag, hát bátor vagyok egy külön statisztikát a kitüntetéssel vizsgázottakról a t. ház rendelkezésére bocsátani. A kitüntetéssel vizsgázottak közül négy van 31 éves, kettő elmúlt 32 éves, a joggyakornoki kinevezéstől számítva négy éve szolgál egy, hal éve szolgál, keltő, hét éve szolgál egy, nyolez éve szolgál kellő, kilencz éve szolgál három és tíz éve szolgál már három. Székely Ferencz igazságügyminiszter: De ez nem kitüntetéses! Káth Endre: De igen, ez kitüntetéses! Székely Ferencz igazságügyminiszter: Tíz éve? Ráth Endre: Igen! Egyszer megtörtént, talán már pletykának lehel tekinteni, hogy az igazságügyminiszter — nem a jelenlegiről van szó — arra az álláspontra helyezkedett, hogy ezeket a kitüntetetteket bizonyos kedvezményben fogja részesíteni; meg is tette azt addig, a míg a kitüntetések között a sorrendben legutolsót kinevezték, azóta azonban az előtte levőkről megfeledkeztek. A bírósági jegyzői fizetés áll Budapesten 2000 koronából, a pótlék 300 korona, azonban mint tudjuk, csak a pestieknél; a lakbér 90O korona — ez a rendes — és az eltöltött kél esztendő után képesítési pótlék czímen 400 korona. Az összes fizetés tehát összesen 3600 korona, ebből azonban a nyugdíjba csak 2000 korona számit be. Rangban sem vigasztaló ezeknek a jegyzőknek helyzete, meri a X. fizetési osztályban egy rangban vannak a szátuellenőrrel, az irodaliszilel, miniszteri segédfogalmazókkal, a fegyintézet! ellenőrökkel. A függetlenségi és 48-as párt ebben a kérdésben döntést kíván provokálni és ezért határozati javaslatol leszek bátor a t. ház elé terjeszteni. A határozati javaslat a következő (olvassa): ((Mondja ki a ház, hogy a királyi aljárásbirói állásoknak királyi járásbirói állásokká való átszervezéséi és a jegyzői állások egy részének a IX. fizetési osztályba való sorozását elengedhetetlennek tartja és utasítja az igazságügy minisztert, hogy ebben az irányban tárczája részletes tárgyalásakor tegyen sürgős javaslatot.)) (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) T. képviselőház! Az igazságügyminiszler úr az előbb kétségbe vonta azt az állításomat, hogy ha ezek a jogi képzettséggel bíró fiatal emberek más pályára mentek volna, előbbre juthattak volna. Bátor vagyok ilt egy összehasonlítást felolvasni a 14 évi összszolgálali idővel biró pénzügyi fogalmazási és bírósági fogalmazási lisztviselők illetményei között. A pénzügyi fogalmazási lisztviselő illetménye, kit 1897 augusztus 1-én nevezlek ki és a ki 1898 november 1-én fogalmazó gyakornok volt, ezen egy évi és három hónapi idő alatt évi 1000 koronával számítva, 1250 korona; 1898 november 1-élől 1904 november l-ig az illető (ogalmazó volt a XI. fizetési osztályban hat éven keresztül, ebből négy évig 1600 koronával és 700 korona lakbérrel, két évig pedig 1700 koronával, 700 korona lakbérrel. De nem részletezem tovább, csak a végeredményi hozom fel . . . Székely Ferencz igazságügy miniszter: Egyes esetek! Ráth Endre: . . . a mely szerint a különbözet a bírósági fogalmazói tisztviselők és u pénzügyi fogalmazási tisztviselők illetménye közölt e 10 év alatt 10,971 korona, tehát évenkint 780 koronával kevesebb a birói fogalmazói tisztviselők hátrányára, vagyis annál a sokkal nagyobb jogi készültséggel biró fiatal embernél, a ki sokkal előbbre jutott volna, ha pénzügyi fogalmazói szakra ment volna. Ez nem sporadikus eset. Itt van egy másik összehasonlításom például egy fiatal pénzügyi fogalmazói tisztviselő és egy bírósági fogalmazói tisztviselő illetményeiről. Végeredményben az, a kit kineveztek 1903 április 1-én pénzügyi fogalmazói gyakornokká és a kit kineveztek 1903 április 1-én joggyakornokká, 1911 augusztusáig kiszámítva, a pénzügyi fogalmazói szakban felvett összjövedelem czímén 19,533 koronát, a bírósági fogalmazói szakban pedig 14,200 koronát ugyanezen idő alatt, a különbözet tehát megint csak a bírósági fogalmazói tisztviselő hátrányára 5340 korona e nyolez évi és négy hónapi szolgálali idő alatt, a mi 100 hóra elosztva, kitesz havonként 53 kor. 33 fillért, évenként pedig 639 kor. 93 fillért, megint a birói fogalmazási szak hátrányára. Van még egy összehasonlításom: Egy tizenegy év óta szolgáló tanár és egy bírósági jegyző közt. Míg az a tizenegy év óta szolgáló tanár 37,550 koronát keresett, addig a bírósági alkalmazott évi 1295 kor. 45 fillérrel kevesebbet keresett, mert a különbözet 14,250 korona. Székely Ferencz igazságügyminiszter: Mégis panaszkodnak a tanárok! Nincs megelégedés a világon. Egy hang (a szélsőbalolclalon): Már megszokták! Ráth Endre: Az államszolgálat minden más ágában, a tisztviselő tíz évi szolgálat után feltéllenül eléri a Vili. fizetési osztályt. A minisztériumban 10 év alatt mindenki segédtitkár, a ki a VIII. osztályban van; a pénzügyigazgatóságnál titkár, a ki ugyancsak a Vili. osztályban van; a poslatitkár is a VIII. osztályban van. Ezzel szemben a birói segédszemélyzet, kiktől az állam a lehető legmagasabb képesítést, igen fontos munkát, részben birói munkát kiván meg, tíz évi szolgálat után kivétel nélkül mind a X. fizetési osztályban van. Ez megdönthetetlen adat. A legtöbben csak 12—14 év után jutnak el a IX. fizetési osztály ulolsó fokozatába. Nem kivánok hosszasabban foglalkozni ezzel a kérdéssel. (Halljuk! Halljuk!) de általában megjegyezhetem azt, hogy az illetmények a bírósági szolgálat minden terén szomorúan kevesek és csekélyek. Ha a házasság nem segít rajtuk, örök küzdelem az élet, alig elegendő a jövedelmük az élet fenntartására. 22—24 éves korban éri el a joggyakornoki állást 1000—1600 korona jövedelemmel sakkor elvárhat négy-öl esztendeig, a míg újra előlép. Megjegyzendő, hogy míg minden más szolgálatban a mellékkeresettől nincsenek eltiltva, egyedül a bírósági személyzet az, a nHy mellékkeresetre abszolúte nem tarthat számot. (Igaz! Úgy van! a szélsőbaloldalon.) Az. adósságcsinálást rendszerint már joggyakornok korában kezdi meg, úgy mint a katonáknál a kadet-korban. Később előrehaladott idő-