Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője, 1911 (2. évfolyam, 12-21. szám)

1911 / 16. szám

137 számvizsgáló bizottságot válaszsza meg. A közgyűlés választmányi tagul egyhangúlag Hotler Béla kir. ügyészt, a számvizsgáló bizottság elnökévé dr. Rátz Ottó kir. törvényszéki birót, ennek tagjaivá : Kása Gábor kir. törvényszéki birót és dr. Kund Kálmán kir. törvényszéki jegyzőt megválasztotta, a kik a választást elfogadták s a bizalomért köszönetet mondtak. Egyéb tárgy nem lévén, társelnök a közgyűlést bezárta. Szekszárd. I. Jegyzőkönyv felvétetett az Országos Birói és Ügyészi Egyesület szekszárdi osztályának, Szekszárdon 1911 márczius hó 24-én tartott üléséről. Jelen voltak: Hazslinszky Géza kir. törvényszéki elnök, az osztály elnöke, dr. Végess Ferencz kir. törvényszéki bíró, az osztály titkára, továbbá Kövéssy Ödön, Markovich Jenő, Áldor Ödön, Etlenberger Lajos, dr. Szilágyi Ernő, Mirlh László kir. törvényszéki birák, dr. Csizmadia Géza, fíoda Géza, dr. Bures Lipót, dr. László Sándor, dr. Sefjer László kir. törvényszéki jegyzők, dr. fíakseh Ferencz, Haraszti József, Szig?'iszt Antal, Lunova Jenő kir. törvényszéki joggyakornokok. Elnök a megjelent tagokat üdvözölve, az ülést megnyitja, a jegyzőkönyv vezetésével Szigriszl Antal kir. törvényszéki joggyakornokot megbízta, míg a jegyzőkönyv hitelesítésére Kövessy Ödön és Markovkh Jenő kir. törvényszéki bírákat kérte fel. Felolvastatott az osztály rendkívüli ülésének egyedüli tárgyát képező, az Országos Birói és Ügyészi Egyesület Elnökének az automatikus előléptetés megvalósításának érdekében indítandó akczió tárgyában az osztályhoz intézett körlevele. Az osztály kimondotta, hogy az akcziól teljes erővel támogatja. Dr. Vegess Ferencz kir. törvényszéki bíró, titkár, előadta, hogy szükségesnek tartja az osztály- állásfoglalását az új polgári perrendtartással kapcsolatban létesítendő egyéb reformok tekintetében is. E végett határozati javaslatot dolgozott ki, kéri annak elfogadását. Hazslinszky Géza kt. elnök, Markovich Jenő kt. biró, dr. Csizmadia Géza kt. jegyző és dr* fíakseh Ferencz kt. joggyakornok felszólalása és a lilkárnak a felszólalásokra adott válasza után az osztály a javaslatot az alábbi módosításokkal elfogadta. Ezután Hazslinszky Géza elnök azt a javaslatot terjesztette az osztály elé, mondassék ki, hogy az osztály nem kivánja, sőt határozaltan ellenzi, miszerint a vidéki járásbíróságok vezetői csak e czímen a VI- ik fizetési osztályba jussanak, mert ezt a szintén érdemeket szerző és a törvényszéknél működő esetleg nem oly rövid idő alatt a VI-ik fizetési osztályba jutó törvényszéki birák és járásbirák érdekeivel szemben sérelmesnek tartja. Legfeljebb az a jog lenne megadandó az igazságügyminiszter részére, miszerint megtehesse, ha azt kivételes esetekben szükségesnek tartja, hogy az illető járásbíróságnál habár szolgálati időre fiatalabb, de a vezetésre esetleg alkalmasabb birót 3—4 évre terjedő hatálylyal az illető biróság vezetésével megbízhasson. Markovich Jenő kir. törvényszéki biró hozzájárult elnök e javaslalához azzal a módosítással, hogy a szerzett jogok sérelme nélkül történjék. Dr. Szilágyi Ernő kir. törvényszéki biró ugyanily értelemben szólalt fel. Ezután Markovich Jenő kir. törvényszéki biró azon javaslatot terjesztette elő, fejezze ki az osztály azon kívánságát, hogy a birák áthelyezésére vonatkozó tilalomnak felfüggesztése, a mely a birói függetlenséget súlyosan sértené, csak az új perrendtartással járó szervezessél járó kapcsolatban és lehetőleg a legrövidebb időre történjék.* Az osztály a javaslathoz hozzájárult. Az ülésen hozott határozatoknak egységes határozatba való foglalásával, illetve annak megszövegezésével az osztály dr. Végess Ferencz kir. törvényszéki biró titkárt bízta meg. Egyéb tárgy nem lévén, elnök az osztálygyűlést berekesztette. II. Jegyzőkönyv az automatikus előlépésnek és az ezzel kapcsolatos egyéb igazságügyi reformoknak az elsőfokú kir. bíróságoknál és ügyészségeknél mihamarabb megvalósítása érdekében az Országos Birói és Ügyészi Egyesüld Szekszárdon megalakított osztályának 1911. évi márczius hó 24 ik napján tarlóit rendkívüli közgyűlésen hozóit határozata: Az immár (örvénnyé lett polgári perrendtartásnak a közel jövőben leendő életbeléptetése szükségképpen maga után kell, hogy vonja bírósági szervezetünknek gyökeres átalakítását, a mely körülmény elengedhetetlen kötelességévé teszi -a jogszolgáltatás terén működő minden egyénnek abban a/, irányban kiható tevékenységét, * EíZOl fl nagy horderejű kmlrssH nz Igazgatóság szopUMiiltori ülése foglalkozik majd. A polg, perrendtartás életbelépésénél javaslata ugyants »' szám szedése alatt jelenvén meg: a nyárt intmel öttból igazgatósági ölés már nem volt egybehívható. Szerk. hogy ez a mű a jogkereső közönség érdekében minél hamarabb és egységes alakban megalkotlassék. Ebből a szempontból kiindulva, a midőn az osztály egész terjedelmében magáévá teszi az Országos Birói és Ügyészi Egyesület részéről a Nagyméltóságú m. kir. Igazságügyi miniszterhez a bírósági és ügyészségi reformja tárgyában intézett előterjesztésében kifejezésre juttatott abbeli álláspontot, hogy ennek a reformnak egyik lényeges és fontos alkató részét fogja képezni a külön birói és ügyészi status megalkotása, egyúttal kifejezésre juttatja abbeli álláspontját is, hogy a külön birói és ügyészi slalus megalkotásának, különösen pedig a vidéki törvényszéki elnökök legalább fele részének az V-ik, nemkülönben a birói vizsgát telt bírósági jegyzőknek az albirói és alügyészi állások megszüntetése mellett szolgálali idejüknek arányában egyharmad részben a lX-ik fizetési osztály első, egyharmad részben ugyanezen osztály II-ód és végül egyharmad részének ugyanezen fizetési osztály harmadik fizetési fokozatába sorozásának, végül az elsőtokú bírósághoz és ügyészségekhez kinevezett birák, illetve ügyészek előlépésének automatikus módon leendő megvalósításának a kérdését a birói és ügyészi szervezel reformjának megalkotására hivatott tényezőknek mihamarabb megoldaniok kell. A midőn ennek a nézetünknek kifejezést adunk, az önálló birói status megalkotásának a szükségessége tekintetében egyszerűen hivatkozunk az Országos Birói és Ügyészi Egyesületnek előbb hivatkozott előterjesztésénél e tárgyra vonatkozólag előadott indokokra, a melyeket az osztály is egész terjedelmében elfogad. A többi és az előbb elősorolt relormok sürgős megvalósításának a kérdésénél és pedig az előadottak sorrendjében a vidéki törvényszéki elnökök különleges dotácziójára vonatkozó határozatunk hozatalánál az Országos Birói és Ügyészi Egyesület részéről többször hivatkozott előterjesztésében előadott s a mi részünkről is elfogadott indokok vezérelték és pedig ennél a kérdésnél különösen még az, hogy kétségtelen, miszerint a felügyelő munkakörrel járó sokféle elfoglaltságot és felelősséget leheletlen továbbra is megkülönböztetés nélkül díjazni a VI-ik fizetési osztályban működő ama birák tevékenységével, a kiknek ebből a felelősségből semmi sem jut. A jegyzők helyzetének az előadott módon leendő javítását pedig indokolja az a körülmény, hogy ennek a kérdésnek az előbb már előadott módon leendő javítása igazságügyünk egyik legsürgősebben megoldandó feladatainak egyikét kell, "hogy képezze, mert igazságügyi politikánknak nem lehet érdeke az, hogy egy a sorsával teljesen elégedetlen és a mai nehéz előlépési viszonyok között teljesített hosszú jegyzői szolgálat alatt a nehéz anyagi küzdelmektől testben elfáradt, lélekben pedig elfásult jegyzői kar képezze a jövő birói generácziót, a mely jegyzői karba való belépéstől ilyen körülmények között a tehetséges és szorgalmas jogászelem tartózkodni fog, a mi az után lassan-lassan igazságszolgáltatásunk csődjét vonná maga után. A bírósági jegyzők anyagi helyzetének a már előbb előadott módon leendő javítását és ez által igazságügyünk legfájóbb sebének az orvoslását a mivel sem indokolható albirói és alügyészi állások eltörlésével véljük. Megjegyezzük e helyütt, hogy a szintén nehéz körülmények közölt úgyszólván tengődő joggyakornokok fizetését akként véljük megjavilanvónak, hogy a kinevezett joggyakornokok évi 1600 K fizetéssel alkalmaztassanak, mert az a működési kör, a melyet egy hivatása magaslatán álló joggyakornok betölt, és az a magas kvalifikáczió, a melyet joggyakornokainktól megkövetelnek, ezt a kérelmet teljesen indokolttá teszi. Míg az automatikus előlépés megvalósítását sürgető határozatunkat megokoljuk azzal a már köztudomású és általánosan helyesnek elismert ténynyel, hogy feladatának magaslatán csak az a biró lehet, a ki e magasztos pálya iránt érzett nemes szeretettől és e pálya viszontagságaival és küzdelmeivel nem törődő kötelességérzettől van áthatva és ezektől az érzésektől vezetve lép be a biróság szentélyébe. Ámde kérdezzük, hogy a mostani előlépési viszonyok — egyes szerencsés körülmények találkozásának kivételével — a fent előadott érzelmektől és hivatása magasztos voltától áthatott, az élet küzdelmeivel nagyon is megbarátkozott biró legszerényebb igényiét is a mai szörnyűnek méltán nevezhető drágasági viszonyok között kielégílhetik-e és erre a birói kart mindenkor jellemző szerénységének a koczkázlalása nélkül -- sajnos — csakis nemmel felelhetünk. Ezen a szomorú helyzeten segítene az automatikus előlépés, a mely — s ezt az osztály különösen kiemelcndőnek tartja — a becsületes és szorgalmas, igaz meggyőződéséért és a jogkereső közönség érdekében anyagi és erkölcsi függetlenségéért küzdő birót abba a helyzetbe hozza, hogy a jogszoígállalás érdekében kifejlett munkásságát nem az életteli, hanem a nyomorral való küzdelem meg nem bénítja. Igen természetes, hogy az automatikus előlépésnek most vázolt előnyei csak abban az esetben válnak a birói karra üdvös halásuakká, ha a jövőbeni birói kinevezéseknél elsőrendű feltételül a becsületes szorgalommal eltöltött munkásság vételik, mert cllenesetben ez a reform nem a tisztességes munka megfelelő jutalmazása, hanem a csak akármilyen módon eltöltött szolgálati időnek lesz a lépcsőfoka. Ennél a kér-