Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője, 1911 (2. évfolyam, 12-21. szám)

1911 / 14. szám

127 szervezet reformját czímű felterjesztés V. része azonban meg­győzött róla, hogy az elől említett miniszteri nyilatkozat agyon­hallgatása nem véletlenségből történt, mert a felterjesztés a miniszter beszédére s a bírósági szervezeti reformokra hivatkozva nemcsak az ítélőtáblai bírák nagyobb számban leendő kuriásításának eszméjét egy betűvel nem pártolja, sőt ellenkezőleg a táblabírói kar elíen lordul az elnökök érdekében, a mikor az elnökök felerészének az V. osztályba leendő sorozását azzal indokolja meg, hogy: <aA fel­ügyelő munkakörrel járó sokféle elfoglaltságai és igen nagy felelősségei — amely éri a birák véleménye szerint az elnökök állásuk nagyobb dísze és a biztosabb előmenetel által teljesen rccompensálva vannak — lehetetlen továbbra is megkülönböz­tetés nélkül eggenlően díjazni a VI. fizetési osztályban működő ama birák tevékenységével, a kiknek ebből a felelősségből semmi sem jut és mi úgy gondoljuk, hogy elemi méltányosság köve­telése a vidéki törvényszéki elnököknek előlépési viszonyait a fönn jelzett módon javítani.)) Hál ha ezt az előterjesztést a törvényszéki elnökök ügy, a mint a Il-ik kongresszus alkalmával Budapesten történt, az igaz­ságügyi kormánynál maguk megteszik, ez ellen senkinek sem lehet kifogása, de hogy az Országos Bírói Egyesület lépjen fel iiy módon a még nem kunásított 52 vidéki elnök érdekében a 371 tábla­bíróvá! szemben, ezt én alá nem Írhatom, sőt az ellen, mint az igazgatóságnak legrégibb táblabíró tagja, óvást emelek. Hivatkozik az előterjesztés az összlétszámra, azt mondván, hogy az annak adataiba való betekintés megvilágítja a vidéki elnökök elő­lépési viszonyai körül jelenleg fennforgó igen nagy sérelmeket. En is betekintettem a rangsort és azt tapasztaltam, bogy a míg a VI. osztályba sorozott elnökök közt mái"**az 1894 április 15-én kinevezeti elnök, a ki pedig hivatali pályáját irnokságon kezdle, a legidősebb és várja a biztos kuriásítását, amely, mivel most is két állás ürült meg, talán csak napok kérdése és hogy ezen két állás betöltése után már 1896. és 1897-ben kinevezett elnökökre kerül a sor, addig azt találtam, hogy voltak és vannak 1891-es, tehát 5 — 6 évvel idősebb táblabírák, a kik hiába várják kuriásílá­sukat, mert annyira elöregednek, bogy nem kerülhet reájuk a sor. Az első 75 közt pedig már 52 van, a ki az utolsó két év alatt pretereálva lelt. Hol van tehát, előléptetési viszonyainkat összehasonlítva az a nagy sérelem akkor, a mikor a 66 elnök közül eddig is a négy budapesti és a 10 kuriásítolt az V. langosztályban volt, míg ebből a magasabb állásból a 382 táblabírónak csak 12 állás jutott. A legkevesebb volna a mire a táblabírói kar ily körülmé­nyek közölt igényi tarthat az, hogy közülök legalább J0°/o meg­kapja a kuriás/lásl. Az elnökök még így is óriási előnyben lesz­nek, mert tanácselnöki, főügyészi, sőt kúriai bírói állásba is közülök aránytalanul többen kerülnek be, mint a táblabírák közül. Mind­ezek különben olyan igazságok, a melyeket egész bírói karunk ismer és így kétszeresen sajnálatos lenne, ha éppen egyesületünk vezetősége el nem ismerné. Amennyiben a Tekintetes Igazgatóság indítványomat el nem fogadná, úgy kérem azt a kö/gyűlés elé terjeszteni. Az igazgatóság kimondja, hogy a külön birói státus megalkotásakor a VI. fizetési osztály előmeneteli viszonyait is megfelelően javítsák és hogy egyes állások megszűnése következtében felszabaduló összegeket a birói javadalmazás javítására fordítsák a szegedi kongresszus határozata ér­telmében is. Elvi álláspontjából kifolyóan azonban nem híve annak a rendszernek, amely az alsóbbfokú bíróságok kebelében magasabb fokú bíróságoknak megfelelő edmű és jellegű állásokat szervez. Az ellen, hogy a táblabírák közül többen jussanak majd az V. fizetési osztálynak megfelelő státusba, kifogás nem lehelő. Egyébként Varga Nagy István tagtársunk indítványát a legközelebbi köz­gyűlés elé terjeszti. 9.Rálh-Végh István titkár bemutatja a székesfőváros állal az egyesületi internátus czéljaira megszavazott 30.000 koronás ado­mány kiutalása tárgyában megkötőit szerződést. Ennek kapesán az elnök felhatalmazást kér arra, hogy az inter­nátus czéljaira megfelelő telkei vásároljon, annak vételárát a ren delkezésre álló pénzekből, esetleg kölesönből fedezhesse, hogy az építkezéshez a szükséges kölcsön felvételéről és e.iiyéb fedezetről a megfelelő intézkedéseket, saját hatáskörében, megfelelő jelentés lételének kötelezettsége mellett, meglehesse. A kért felhatalmazásokat, a szükségesekké váló bár­minemű szerződések megkötésére, a vételhez és építéshez, valamint a fölszereléshez szükséges kölcsönök fölvételére, kormány támogatás kieszközlésére, építészeknek és épílő­válialkozóknak megbízások adására az igazgatóság meg­adja azzal, hogy az elnök az alapszabályok 14. §-án felüli összegeket is utalványozhat a felmerülő szükséghez képest. Márkus Dezső főtitkár ezzel kapcsolatosan felhívja az igazga­tóság figyelmét arra, hogy az internátus javára megfelelő alakban, de a nyilvános gyűjtés bármilyen alakjának mcl'őzéséveJ és kellő diskrét tapintattal iparkodjanak tagtársaink állandóan mennél na­gyobb összeget gyűjteni, hogy ez mennél jobban felelhessen meg rendeltetésének, az elhelyezett gyermekek szülőinek mennél kisebb megterhelésével. Somlyódy István hozzászólása után az igazgatóság a főtitkár javaslatát elfogadja és annak megvalósítása tárgyában a vezetőség közvetlenül az osztá­lyok elnökeivel fog érintkezésbe lépni. Somlyódy Jstván ezzel kapcsolatosan az internátus felállításának részletei után érdeklődik és támogatást ígér nemcsak a maga, de a vele összeköttetésben álló szakférfiak részéről is. Köszönetlel tudomásul van, annak megjegyzésével, hogy az internátust egyelőre 100 bennlakó számára ler­^ vezzük, de a kibővítés lehelőségével. Ugyanott lesznek az egyesület hivatalos helyiségei is és a bennlakók Buda­pestre jövő szülei és egyben az igazgatóság vidéki tagjai számára néhány megfelelően berendezett lakószoba. Egyéb részletekről a tervek elkészítése után lesz csak felvilágo­sítás adható. 10. Rálh-Végh, István titkár ezután kimerítő jelentést tesz az Országos Bírói'és Ügyészi Egyesület állal létesített családi ház­telep ügyéről, annak minden részleteiről. Ezzel kapcsolatban az elnök jelenti az akczió financziális részleteit, melyek az egyesületre "a le­helő legkedvezőbbek, mert az egyesületet semmi irányban a legkisebb összeggel sem terhelik, sőt az egyesület internalusa javára néhány ezer koronás hasznot biztosítanak. Az elnök a telep létesítésével fel­merülendő díjazások, költségek és kiadások eszközlésérc, de kizáró­lag a teleppel kapcsolatosan befolyó összegekből és az egyesület bármely néven nevezendő megterhelése nélkül, felhatalmazást kér, bejelentve azt is, hogy az akczió befejezése után annak összes rész­leteinek felülvizsgálata végeit a vonatkozó adatokat az igazgatóság elé lógja terjeszteni. Felhatalmazást kér lovábbá az elnök arra, hogy a teíep révén befolyó összegekből, de az egyesületnek minden néven nevezendő megterhelése nélkül, a telep létesítése, a bankkölesönök kieszközlése, a parczellázás és telekkönyvi átalakítás, valamint az építkezés egész tartama alatt kifejlett és kifejtendő közreműködésért és felügyelő tevékenységért és készkiadásaik egyenértéke fejében dr. Rálh-Végh István és dr. Lányi Márton titkároknak egyenként és évenként 2500 koronás tiszteletdíjat, illetve költségmeglérílést utalványozzon. Az igazgatóság a jelentéseket tudomásul veszi és a kért felhatalmazásokat az előterjesztett értelemben megadja. 11. Renyovi/s Lajos pénztáros ezután a következő pénztári jelentést terjeszti elő : Bevétel 1910-ben 21,860 37 K Kiadás 1910-ben 2,897-37 « Egyenleg 1910 decz. 31-én 18,963'— K Az 1911. év április 9-ig ehhez járul: Bevétel _ ... 1 .... 3,291 78 K Kiadás... „ „. ; „ 2,678-93 « Egyenleg .„ .... .. 61275 K vagyis az egyesület készpénzkészlete a mai napon 19,575 K 85 f. A jelenlés tudomásul vélclik azzal, hogy az igazgató­ság arra utasítja a pénztárost, hogy a legközelebbi igazgatósági ülés elé osztályonként és egyénileg a sajná­latosan nagy tagdíjhátralék okról pontos kinin tatást terjesszen elő, hogy azok behajlása iránt a legerélye­sebb intézkedések meglehető!; legyenek.* 12. Elnök indítványozza, hogy mindazoknak, a kik a családi háztelep és internátus létesítése körül az egyesületiéi szemben érde­meket szerezlek és ezzel bennünket nagy hálára kötelezlek, az igaz­gatóság fejezze ki az egyesület őszintén érzett köszönetéi. Neveze­tesen a következő uraknak : Bárczy István polgármesternek, Devecis Mihály középítési igaz­gatónak, Piperkovics Bátra tanácsnoknak, Garanesy Mihály minisz­teri tanácsosnak. Zubriczky József miniszteri osztálytanácsosnak,. Buzáth János, Aéme/hy Árpád, llarrer Ferencz lanáesjegvzőknek, Krisztinkomeh Béla főmérnök és kir. törvényszéki szakértőnek, Schm/j/hegger Árpád, Spannberger Alajos, Borvendég Férchez tanácsi fogalmazóknak, Sipőcz Jenő tiszti ügyésznek, Lipkay Gyula, Kovács Bela, Pirovics Aladár mérnököknek, Walder Gyula, a Festi Hazai Első Takarékpénztári vezérigazgatójának, dr. Neumann Miksa és di'. Adler Mihály a Magyar Jelzálog Hitelbank igazgatóinak. * fgen kérjük a tagdíjak hátralékait sürgősen megküldeni. A tagdíj összege nem oly nagy, hogy annak megfizetése nehézséggel járna. Esetleg résztelekben is törleszlhelő. Elnökség,

Next

/
Thumbnails
Contents