Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője, 1911 (2. évfolyam, 12-21. szám)

1911 / 14. szám - A bírósági jegyzők ügye. Stadler Endre budapesti kir. törvényszéki jegyzőnek az 1911 április hó 1-én tartott budapesti osztályülésen elmondott beszéde a jegyzők helyzete orvoslása érdekében

12K Az igazgatóság a neyezetl éknek őszintén érzett hálás köszönetéi fejezi ki és arról őkel e jegyzőkönyv kivonatán értesíti. 13, Elnök előterjesztésére ezután az igazgatóság a Pozsonybán tartandó évi rendes közgyűlés napjául 1911 október hó 8-ik napját állapítja meg. A közgyűlés napirendjét alkotják az alapszabályszerű előterjesztések és jelentéseken, illetve az azokról hozandó határozatokon felül az igazgatóság és a tisztikar tagjainak megválasztása három év tartamára, tő' ábbá az esetleges indítványok. A részletes napirendet a Hivatalos Értesítő szeptemberben megjelenő száma fogja közölni, az addig beérkező módosílványokkal együtt, lízzel az igazgatósági ülés napirendje kimerülvén. Elnök köszönetet mond a megjelenteknek és az ülést berekeszti. Kmf. Grecsák Károly s. k. Úr* Lányi Marion s. k. ilnök. litkár, jegyzőkönyvvezető. Hitelesítjük: Wetlslein Gyiila s. k. Andorfjy Károly s. k. t A bírósági jegyzők ügye Sladler Endre budapesti.kir. törvényszéki jegyzőnek az 19H április hó l-én tartott budapesti osztályülésen elmondott beszéde a jegyzők helyzete orvoslása érdekében. Méltóságos Elnök Úr! Mélyen tiszteit Osztályülés! Karlársáimnak, a budapesti kir. Bírósági jegyzőknek megbízásából szerencsém volt a mai ülés tárgysorozathoz bejelenleni, hogy a jegyzők helyzetének sürgős orvoslása érdekében indítványt fogok előterjeszteni. Indítványomat csak röviden kívánom megokolni; a részletesebb megokolás kötelessége alél felment engem az a körülmény, hogy a mélyén tiszteli. Oszlályülés a birósági jegyzők helyzetét és az orvoslás sürgős szükségességét egyébként is ismeri. Méltóztatnak tudni, hogy a mai birósági jegyzői kar végzetes szerencsétlensége az, hogy ma a bírói állás legalsóbb fokozatát, az albirói állási csak aránytalanul hosszú szolgálali idő alán s csak aránytalanul magas életkorban lehet elérni. A budapesti birósági jegyzők helyzetét egy közkézen forgó kimutatás tünteti lel a leghívebben. Ez a kimutatás rangsorban közli a budapesti birósági jegyzők neveit s közli — egyéb adatokon kívül — az összes szolgálati idejükre, az életkorukra, a bírói képesítés megszerzésének időpontjára vonatkozó adatokat is. Ebből a kimutatásból, amit egyébként kérelmeink kapcsán, úgy az igazságügyi kormánynál, mint a kér lésben illetékes más tényezőknél is több izben előterjesztettünk, az a megdöbbentő igazság tűnik ki, hogy Budapesten a rangsorban elől lévő jegyzők — igen kevés kivétellel — 30—37 éves emberek'^ a kik 12—13 éve szóigálnak a bíróságnál. És hogy itt nem egyes emberek szerencsétlen előrehaladásáról, nem egyeseknek balszerencséjéről van szó, erről igen könnyű ugyancsak ennek a kimutatásnak az adataiból meggyőződni. E végből méltóztassanak a rangsorban hátrább lévő jegyzők személyi adatait megnézni. Méltóztassanak pl. azokat venni, a kik a rangsorban a 30—35-ik helyen vannak, s látni méltóztatnak, hogy ezek a jegyzők 9—10 év óta szolgálnak, s 33—34 éves emberek Ha most még liuyelemmel méltóztatnak lenni arra az általánosan ismert lényre is, hogy Budapesten évenkint átlagosan legfeljebb 10 jegyzőből lesz alhiró, más szóval, hogy a budapesti birósági jegyző évenkint legfeljebb 10 Inlylyel jul'kö/elebb az albirói ál'áshoz: akkor nyilvánvalóvá lesz, hogy ezek a ma l->3—34 éves emberek mához három év mülva tehát, 3fi 37 éves korukban, —13 évi szolgálát alán még mindig csak jegyzők lesznek. Méltózlassanak ezt a számítási próbál a rangsorban bármely helyen lévő jegyzőkkel meglenni: az eredmény mindig elszomorítóan ugyanaz, íme: oii vannak a rangsorban legfiatalabb budapesti jegyzők; ezek 26—27— i>8 éves emberek és szolgálnak <i— 5 év óta. És ezek a budapesti rangsorban körülbeiül a MO-ik helyen vannak, a mai előlépési viszonyok szerint, t- hát az albirói kinevezésre 10 ÍJ évig ke/l majd várakozniók. Ezek a budapesti állapotok : s a vidéki jegw.ők helyzete ennél igen kevéssel kedvezőbb. Ezek a körülmények kétségbevonhatatlan módon bizonyítják, hogy itt egy egész genéráczió végzetes szerencséilenségc elölt állani. És hogy itt mennyire specziális szerencsétlenségről van szó, ennek dokumentálására szabadjon néhány összehasonlítást tennem. Méltóztassanak összehasonlítani a birósági jegyzők előmeneteléi azoknak előmenetelével, a kik más jogi pályára mén ek. Az, aki a minisztériumba ment, 12 évi szolgálat titán, M(> —37 éves korában legalább is miniszteri segédlilkár (a VIII. íizelési osztályban); rendszerint azonban valóságos miniszteri litkár (a VII. fizetési osztály* ban). A pénzügyiga/gatósági fogalmazó tisztviselő 12 évi szolgála! után 36—37 éves korában pénzügyigazgalósági segédtitkár ^VJII. fizetési osztály); a vármegyénél ugyanannyi szolgálat után főszolgabíró vngy a VIII. fizetési osztályba sorozott aljegyző; s végül a fővárosnál, mint ezl különösen a legutolsó tisztújítás eredményei mutatják, a fogalmazó tisztviselők 33 —34 éves korukban a tanácsjegyzői állási érik el. Ezek a tisztviselők tehát — a bíróinál kisebb kvalifikáczióval— 12 é\i szolgálat után a VIIK és VII. fiizetési osztályban vannak; s ezzel szemben a birósági jegyző 12 évi szolgálat alán - 31 éves korában — a X. fizetési osztályban van, olt tehát, a hol a többi jogász-tisztviselő 12 évvel ezelőtt szolgálatát kezdette. A tanárok általában a birósági státusviszonyokat jelzik magukra nézve kivánatosaknak. A valóságban pedig hogyan áll a dolog? Úgy, hogy a tanárok (rendes tanárrá való kincvezlelésük révén) 25—26_ éves korukban érik el a IX. fizetési osztályt ; azt, a mit mi 36—37 éves korunkban érünk el. A birósági jegyző tehát a tanárral szemben kerek 10 esztendővel van reslancziában. De ugyanezzel a tiz esztendővel van reslancziában bármelyik jogot végzett kartársával szemben is. Melyen lisztek Oszlályülés! Az előmenetelben való ilyen elmaradásnak kell, hogy meglegyenek a maga vigasztalan hatásai is. Mindenekelőtt is az a MG 37 éves törvényszéki jegyző — csalódott ember. A mikor pályájára indult: egy körülményre el volt készülve. Arra. hogy fiatalsága éveinek egy r'szét előkészítő szolgálatban tölti. De viszont bizton hitte s ezt a korábbi genérácziók előrehaladásából hinnie is kellett, hogy önálló érvényesülésre, tehetségének, tudásának teljes kihasználására az előkészítő szolgálat befejezése után mihamarább mód és alkalom fog neki nyújtatni. Es hogyan alakult a sorsa? Mi a munkaköre? Micsoda tere van az érvényesülésre? Nem beszélek ajeg\ző munkakörébe utalt azokról a funkeziókról, a miket a díjnok is elvégezhetne és amik a jegyzőnek mégis tetemes munkaidejét, és munkaerejét kölik le. Veszem a jegyző ú. n. ((érdemlegest) munkáját. Ebben a munkakörben a jegyző «fogalmaz.)) Fogalmaz iléleket, de ezeknek meghozatalához szava sem volt; fogalmaz végzéseket, de mindent mások intencziói szerint. Az igazságszolgáltatásra semmi érdemleges befolyása nincsen. Ennek a jegyző-generácziónak a tagjai tehát férfikoruk napjaiban, munkabírásuk teljességében, az előkészítő szolgála! munkáját végzik. A munkaerőknek ilyen felhasználása — minden mástól eltekintve igen súlyos oekónomiai hiba. Jelenti azt, hogy bizonyos energiák, bizonyos erkölcsi "értékek felhasználtatnak ugyan, de nem arra a czélra és nem abban a mértékben, mint a hogyan teljes kihasználásuk erdekében felhasználandók volnának. Ennek a súlyos hibának kétségtelenül kárál vallja a köz is, mert erkölcsi értékek a köznek károsodása nélkül el nem kallódhatnak, de azért ennek a hibának a szomorú áldozatai mégis csak mi vagyunk. Mi és azok, a kiknek sorsa, a mi sorsunkhoz kapcsolódik. És a jegyzői kar helyzetének szocziális kihatásait, illetőleg kell-e másra rámulatnom, mint arra a lényre, hogy 37 éves, nős, családos, jogtudort oklevéllel, birói oklevéllel biró embernek összes javadalmazása Budapesten 1600 IS00 frl ? I Melyik pálya az, a melyiken ilyen képzeítség mellett 12 évi szolgálat után ilyen javadalmazást adnak ? Melyik az az egyetemei végzett, vagy csak maturál is telt ember, a ki a birósági jegyzővel helyzetét megcserélné?! Itt áll előliünk a szomorú bizonyosság, az, hogy ezen az úton a jövendőbeli magyar birói kart az eladósodás, az anyagi összeroskadás réme fenyegeti. Vázlatosan ezekben volt szerencsém a magyar birósági jegyzői kar egyébként is jól ismert, helyzetét ismertetni. A további megokoláslól tartózkodom. Van szerencsém indítványomat a következőkben előterjeszteni: cMoudja ki a mélyen lisztéit Oszlályülés ismételten is, hogy az albirói állásoknak birói állásokká való átszervezését s a jegyzői állások egy részének a, IX. fizetési osztályba való sorozását halaszthatatlanul sürgős feladatnak tekinti. Kérje fel az igazgatóságot, hogy ebben a tárgyban az igazságügy miniszter úrhoz újabb felterjesztési intézzen. Határozatát közölje az egyesül/'/ minden osztóli/ával.» * Végezetül tiszteiénél még csak azt említem meg, hogy ezt az álláspontunkat, mindenben támogatja úgy az 1908: VI. t.-cz. indokolása, mint az igazságügy miniszler úrnak és a képviselőházi bizottságoknak a törvényjavaslat tárgyalásakör telt kijelentései, a melyek az idézett törvényben megvalósított reformokat egybehangzóan csak időlegeseknek s kedvezőbb szervezeti reformok állal mielőbb pót hantáknak jelezték. * Az osztály az indítványt egyhangúlag, a szónok lelkes éltetésével elfogadta és azt ezen az úton közli az összes osztáhokknl. Enzek az indítványnak értelmében előterjesztés meni az igazságügyminiszter úrhoz. Főtitkári FRANKLIN-TÁRSULAT NYOMDÁJA.