Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője, 1911 (2. évfolyam, 12-21. szám)

1911 / 14. szám

126 5. Rálh-Végh István titkár jelenti továbbá, hogy: 1. Kováls Zoltán dévai ügyész kilépési szándékát közölte az igazgatósággal. A bejelentés az alapszabályok értelmében a dévai osztályhoz tétetik át. 2. Az állami dijnokok országos szövetsége átirattal mond köszönetet az igazgatóságnak a nyugdíj módosítása tárgyában telt előterjesztésért. Tudomásul van. 3. Balogh Héla, szabadkai törvényszéki biró, beadványnyal fordult az egyesülethez, melyben annak a véleményének ad kifejezést, hogy az ellene lefolyt fegyelmi eljárás a birói lüggellenséget támadta meg. miért is ezzel szemben megfelélő védelmet kiván. Többek hozzászólása után az igazgatóság egvhangulag az ügyel nem találja a hatáskörébe tartozónak és tárgyalásra alkalmasnak. 4. A délmagyarországi magyar közművelődési egyesület átiratában értesítette az egyesületei arról, hogy a Czirkyemezán létesített gyermeküdülőház és, tanuló-ollhonban az 0. \\ Ü. E. tagjai gyermekei részére napi 3 K ellátási díjjal (lakás, élelem, mosás, gondozás) husz kedvezményes helyet ajánl fel. Ürömmel és köszönettel tudomásul van. (A részletekről a központ készséggel ad fölvilágosítást.) G. Grecsák Károly elnök ezután az egyesület nevében köszönetének ad kifejezést Somlyódy István igazg. taggal szemben, a ki ((Gyökeres igazságügyi reformok)) czímmel nagyon értékes tanulmányt bocsátott közre. Somlyődy István köszönetének kifejezése mellett abbeli nézetének ad kifejezést, hogy minden alkalommal keresni kell a birói és az ügyvédi kar között mennél szorosabb kapcsolat létesítését. Éppen ezért indítványozza azt is, hogy az egyesületi Értesítőt az összes ügyvédi kamaráknak küldjük meg és kérjünk az ügyvédj kamara jelentéséből is cserepéldányt. Willich József a most elhangzóit indítványt azzal egészíti ki, hogy a törvényszéki elnökök kéressenek fel arra, hogy az ügyvédi kamara jelentésére vonatkozó észrevételeiket is közöljék az egyesület igazgatóságával. Az igazgalóság mindkél indítványt elfogadja. 7. Hubert Olló igazgatósági tag az alábbi indítványt terjeszti elő: Javaslat az 1011. I. t.-ezikkel élelhelépletp törvény tervezet kiegészítéséhez. Úgy az 1911. I. törvényczikk, mint az annak életbeléptetésére készült törvénytervezeteknek czélja az is, hogy a bíróságok és birák a hozzájuk nem tartozó és birói tevékenységet nem igénylő munkától (elszabaduljanak és így tevékenységüket nem annál jobban fordíthassák oly munkálatok végzésére, a melyek komoly birói ellátást igényelnek. A mennyiben az 1911. évi I. törvényczikk életbeléptetésével a kii', járásbíróságok munkaköre a legnagyobb mértékben kitérj esztelik és az igazságügyi kormányzat intencziói szerint a törvény életbeléptei ósét csak minimális bírói létszám emelésével óhajtja eszközölni, hogy a kir. járásbíróságok munkaterhe könnyillessék az alább írt javaslatot bátorkodom az Országos Birói és Ügyészi Egyesület igazgatósága elé terjeszleui azzal a kérelemmel, hogy annak elfogadása esetén azt a Nagyméltóságú Igazságügyminiszlcr úr elé jullatni szíveskedjék Javaslatom a következő: Vétessék fel az 1911. év I. törvényczikket élei beléptein törvénybe olyan intézkedés, a mely szerint azokban a hagyatéki ügyekben, a melyekben csak egy örökös van, vagy a melyekben a kir. közjegyző előtt — kiskorú örökösök létében a gyámhatóság hozzájárulásával — olyan egyezség jött léire, a melynek következtében a kir. járásbíróság az 1894. XVI. l.-ez. 72. és 73. §-ai szerint a létrejött egyezségnek birói határozat alakjában foglalása mellett egyszerű hagyaték átadó végzést hozna: ennek a hagyaték átadó végzésnek a, bíróság által való meghozatala mellőztessék. Ilyen esetekben a létrejött osztályos egyezségről a Hir. közjegyző minden egyes érdekeltnek bélyegmentes tanúsítványt szolgáltatna ki, a mely tanúsítvány jogerős birói végzés hatályával ruháztatnék fel. A kir. közjegyző kötelességében állana egy ily tanúsítvány átküldése mellett a hagyatékul szolgált ingatlanok átírása végett az illetékes telekkönyvi hatóságokat megkeresni és (/ hagyatéki iratokat megőrzés végett a tanúsítvány fogalmazványával együtt az illetékes kir. járásbirósághoz azzal a jelenléssel tenni át, hogy a tanúsítványi az összes érdekelt felek és halóságoknak kiszolgál/alfa. A kir. közjegyző a tanúsítvány kiszolgáltatásáért minden egyes tanúsítvány kiadása után arányos mérsékelt díjazásban lenne részesíthető. A bíróság és hatóságok részére szükséges tanúsítványokért a kir. közjegyzői díjazás nem illethetné. A hagyatéki eljárások és a hagyatékátadó végzések számával szembeállítása legjobban okolja meg a javaslat czélszerüségét: Hagyaték befejezetett: Ebből teljes átadásai: 1907- ben ... j. 126.873 1907-ben _ 111.141 1908- ban._ 123.929 1908-ban „ „ .... 109 070 1909- ben 125 043 1909-ben 110.517 összesen 375.845 az arány 90%, összesen: 330.728 Személyzeti megtakarítás, csaknem minden járásbíróságnál egy segéd és egy biró, a kiknek munkaereje a járásbíróságok terhére eső nagyobb munkakör ellátására lenne fordítható. Megtakarítás irodaszerek és anyagokban is. Nagy lépés a perenkivüli ügyeknek a bíróságoktól va'ó elvonása felé, a mely egyik célja a helyes jogszolgáltatásnak. A birósígca előnyös, mert némi anyagi megterhelés mellett, mely a körjegyző újabb díjazásával járna, sokkal gyorsabban jut a hagyaték rendezéséhez és annak törvénycsen elismert birtokába. Az igazgatóság Hubert Olló indítványát egyhangúlag elfogadja és azt megfelelő alakban az illetékes helyre julialja. 8. Elnök bejelenti, hogy Varga Nagy István pécsi királyi Ítélőtáblai biró, igazgatósági lag a következő indítványt terjesztette elő : Tekintetes Igazgatóság! Mivel sajnálatomra a folyó hó 9-én megtartandó ülésen személyesen meg nem jelenhetek, Írásban vagyok bátor a következő indítványt tenni. <rMiután köztudomású, hogy az igazságügyminiszteriumban az új bírósági szervezeli törvények most készülnek és a befejezéshez közel vannak, tegyen az egyesület sürgős előterjesztési az iráni, hogy mivel a polgári perrendtartás életbeléptetésével a felső bíróságoknál a birói állások száma le lesz szállítva, az így felszabaduló érték elsősorban arra használtassák fel, hogy u kir. ítélőtábláknál a kúriai birói czím és jelleggel ellát olt állásol; Szaporíttasscinak, még pedig oly módon, hogy a százalék a kuriásított elnöki állásoknak megfelelő legyen.» Indokolom ezt a következőkkel: Egyesületünknek, amely a birák érdekeit van hivatva képviselni, előmozdítani, meg kell ragadni minden alkalmat, amikor azt látja, hogy az igazságügyi kormány a birák egyik vagy másik csoportjának helyzelén javítani akar. Székely Ferencz igazságügyminiszlcr úr pedig a képviselőháznak 1910 november 21-én a polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslat tárgyalása alkalmával az új szervezetre vonatkozólag a löbbi közt a következőket mondolla : «Leszek bátor kimutatni majd később slatiszlikai adatokkal, hogy az új rendszer szerint a Guria és a Tábla még további tehermentesítést fog nyerni, mint mosl és hogy annak következtében bizonyos állások meg lesznek szüntethetők,- amelyeknek pénzbeli fedezetét arra lehel felhasználni, hogy a kir. ítélőtábláknál a láblabirákal kúriai birói czímmel és jelleggel és fizetéssel lássuk el, valamint hogy az elsőíolyaniodósú törvényszékeknél ugyancsak a kúria birói czímmel és jelleggel ellátóit, most kevés számú elnökök számát megszaporíthassuk, hogy azután ennek következtében ne törekedjék a törvényszéki elnök, vagy a táblának valamely jó bírája a Curiához feljutni, hanem értékesítse erejét, tudományát az első, illetve másodfokon.» A miniszter úr beszédének első részét, amely a fegyelmi törvényekkel foglalkozott, egyesülelünk Értesítője 1910. deczember 23-iki 11-ik számában <L Egye sülé lünk a képviselőházban^) czím alatt közölte, de a fenti, az összes láblabirákal és elnököket érdeklő kijelentésről említést nem tett.* Meiő tévedésnek tartottam a fenti igen fontos miniszteri nyilatkozatnak hallgatással történt mellőzését, bár feltűnt, hogy az említett szám vezető czikkében, amely ^Előterjesztésünk a kir. kormányhoz^ czímet visel, újra és újra csak «a vezető állásban levő bíráknak és ügyézzeknek hivataluknál fogva magasabb osztályba sorozásáról)) és «A vidéki törvényszéki elnökök előmenetelének javításáról, a helyi előléptetés fokozásáról)) szól. Az Értesítő 12. számában folyó évi márczius 10-éu közzétett <iÁ bírósági és ügyészségi * A Hivatalos Értesítő, helyszűke okából, nem közölte az igazságügyminiszter úr beszédét, mert az az összes lapokban olvasható volt. Az egyesületünkre vonatkozó rész azonban a legtöbb lapból kimaradt, azért vált szükségessé annak ismertetése. A Hivatalos Értesítő tendencziából sem nem közöl, sem nem hallgat el semmit, mert czélja csakis az egyesület kellő éleiének hü és lehető legtárgyiasabb visszatükrözési! lehel, legkevésbé pedig az tehető fel, hogy a Hivatalos Értesítő a birói kar valamelyik részének rovására akarna valamit elhallgatni a végből, hogy egy másik részének kedvezzen. Nagyon sajnálni való, hogy birák ilyesmire egyetlen pillanatig is gondolhattak és hogy egy tárgyias felterjesztés, a mely jogos érdekek védelmére kel, a nélkül, hogy mások érdekeit sérteni akarná, azonnal fölkelti a féltékenységei. A vezetőség működésében mindig az egész birói és ügyészi szervezet egyetemének érdekeit tartja szemmel, a minek természetes következése, hogy sürgősebben és kevésbé sürgősen megoldandó kérdésekel lát maga előtt. Főtitkár.