Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője, 1911 (2. évfolyam, 12-21. szám)

1911 / 14. szám

125 főtitkár; dr. Andorffy Károly táblai biró, főtitkár helyettes, dr. Rálh­Végh István, curiai tanácsjegyző, dr. Lányi Márton, táblai tanács­jegyző, titkárok, dr. Benyöviís Lajos curiai tanácsjegyző, pénztáros, Gátlry Bálint debreczeni vezető ügyész, Hajdú Géza Irencséni tör­vényszéki elnök, Hubert Ottó, beretlyóuj falusi vezető járásbiró, Somiyódy István, szegedi járásbiró, Stipl Károly, koronaiigyész helyelles, Wellslein Gyula, curiai biró, Willich Jószef, brassói törvényszéki elnök, igazgatósági tagok. 1. Elnök az ülést megnyitja, üdvözli a megjelenteket, a jegyző­könyv vezetésével dr. Lányi Márton titkárt bizza meg, annak hite­lesítésére pedig Andorffy Károly és Wellslein Gyula igazgatósági tagokat kéri fel. Távolmaradásukat kimentenék a következő igazgatósági tagok : Bubla Ferencz, kir. ítélőtáblai tanácselnök, társelnök, Geigér Dezső székesfehérvári törvényszéki elnök, Ihip Domokos dévai törvényszéki elnök és Varga Nagy István' pécsi Ítélőtáblai biró. 2. Elnök jelenti, hogy Geiger Dezső igazgatósági tag, abból az okból, mert mint soproni törvényszéki elnök lelt az igazgatóság tagja, időközben pedig Székesfehérvárra helyeztetett át, igazgatósági tagságáról lemondott. Indítványára az igazgatóság a lemondást nem fogadja el, mert a választás a személynek és nem a hivatali állás­nak szólt, és felkéri Geiger Dezső urat, hogy igazgatósági tagságát megtartani és az egyesület működését ebben a minőségében is előmozdítani szíveskedjék. 3. Elnök az automatikus előlépésnck az elsőfokú bíróságok­nál behozatala kérdésében ismerteti az egyesületi igazgatóság állás foglalását és közli, hogy az osztályok közül eddig a következők jelen­tenék, hogy az automatikus előlépésnck lényegében az igazgatóság javasolta alakban megvalósítását sürgősen szükségesnek mondották ki, u. m. : budapesti, balassagyarmati, besztorczei, brassói, debreczeni. eperjesi, gyulai, kalocsai, kaposvári, karánsebesi, komáromi, lugosi, mármarosszigeti, nagybecskereki, nagyváradi, nyitrai, pécsi, pozsonyi, rimaszombati sátoraljaújhelyi, soproni, szekszárdi, székel)udvarhelyi, szegedi, szombathelyi, tordai, Irencséni, veszprémi, zalaegerszegi, zombori osztályok * Többek hozzászólása mán, Bary József társelnök még annak a véleményének ad kifejezést, hogy az automatikus előlépésnél sürgősebben megvalósítandó a külön biró status keretében a jegyzői kérdés, a VI. és V. fizetési osztályok létszámának fokozása, a nyug­díjtörvény .és a bírói kar anyagi helyzetének javítása. Az igazgatóság a vezetőséget megbízza, hogy az auto­matikus előlépés megvalósítását az elnökség által előler­jesztett alakban az igazságügyi kormánynál sürgesse meg és egyúttal mély köszönetet szavaz Grecsák Károly elnök­nek az ebben a kérJésben kifejtett tevékenységéért. 4. Ezután Ráth-Végh István titkár az osztályok működése köréből előterjeszti a következőket.: 1. A budapesti osztály sürgősnek tartja a jegyzői kérdés meg­oldásának, továbbá a budapesti és a marosvásárhelyi kir. ítélőtáblák, valamint a rn. kir. Curia bíráinak adandó dolgozóhelyiség vagy az ezt pótló lakbértöbblet megadását, illetőleg a vonatkozó előterjeszté­seknek a kormánynál újból ismétléséi. Az igazgatóság a birdapesti osztály határozata értel­mében dönt. 2. Az eperjesi osztály kívánja, hogy a vidéki törvényszéki elnökök fele az V. fizetési osztályba sorozlassék, vagy a mennyiben ez nem volna lehetséges, a (izélés különbségét pótlék alakjában kapják. Mivel az egyesület ilyen értelemben már lelt előter­jesztést a kormányhoz, ujabb határozat egyelőre fölösleges. 3. A kalocsai osztály indítványozza, hogy a Hivatalos Értesítő 12. szárnál, mely a kormányhoz intézett előterjesztést tartalmazza, az igazgatóság küldje meg a képviselőház tagjainak. Már korábban megtörtént. 4. A komáromi és a szombathelyi osztály a hivatalos rangsor közzétételének megsürgetését kéri. Meg fog történni! 5. A szekszárdi osztály kívánja, hogy a járásbíróság vezelőil ne sorozzák megkülönböztetés nélkül a vL fizetési osztályba, hanem a vezetéssel megbízás 3—4 évre történjék. Ez az álláspont ellentétes lévén az egyesületnek utolsó előterjesztésében elfoglalt állásfoglalásával, ezutlal nem volt tárgyalható. 6. A székelyudvarhelyi osztály ellenzi, hogy az ügyvédi pályá­ról a bírósághoz átlépő ügyvédnek az ügyvédségében eltöltött gyakor­latának idejét a birói nyugdíjba számítsák be. * Az illető jegyzőkönyveket I. betűrendben a Hivatalos Értesítő ebben és kö­vetkező számában. Ebben a kérdésben a közgyűlés ellenkező értelemben már állási foglalt, miért is az igazgatóság a határozatot mellőzi. 7. A veszprémi osztály a nyugdíj-törvény és a birói szervezet reformja megvalósításának megsürgetését javasolja. A Hivatalos Értesítő 12. és 13. számában közzélet! előterjesztések tanúsága szerint a vezetőség ennek az óhajnak megtelelt. 8. A szombathelyi osztály kéri, hogy birák, ügyészek és a birórági segédszemélyzet lakbérüket az alkalmaztatásnak helyén szokásos lakbérnegyedkor kapják. Az igazgatóság elhatározza, hogy ilyen értelemben előterjesztést tesz a kormányhoz. 9. A brassói oszlály kéri, hogy az újonnan belépő tagoknak az igazgatóság küldje meg az alapszabályokat. Az igazgatóság elhatározza, hogy az osztályoknak meg­telelő számú alapszabályt küld az új tagok részére és egyben felkéri az egyesület osztályait, hogy az újonnan belépő tagokat haladéktalanul jelentsek be az igazgatóságnak, hogy részükre a Hivatalos Értesítő azonnal mégküídhető legyen. 10. A marosvásárhelyi oszlály kéri, hogy kiadásainak fedezé­sére a bevételek 50%-át tarthassa vissza. Engedélyeztetik. I I. Az egri oszlály kéri. hogy a győri közgyűlésen megjele­néssel felmerült 30 K költség, miután bevételeit, a központba küldte, az osztálynak utaltassék vissza. Megtörténik. 12. A nagybecskereki és a veszprémi oszlály jelentik, hogy a továbbképzés megvalósítása érdekében hetenként összejövetelekel tarlanak.* Az igazgatóság a két jelentést, nagy örömmel veszi tudomásul és ismételten felhívja az összes osztályok szíves figyelmét e nagyjelentőségű kérdésre. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban Márkus Dezső főtitkár beszámol a továbbképzés kérdésének mostani állásáról. Jelenti, hogy egyesü­lelünk ezt a kérdést lehetőén a Magyar Jogészegyletlel és budapesti ügyvédi kamarával együttesen kívánja megoldani. A Magyar Jogász­egylet szóló indítványára előkészítő bizottságot küldött ki, a melynek elnökünk és a főtitkár is tagja, és jelzi, hogy a kérdés iránt az igazságügyi, mint a vallás és közoktatásügyi kormány is melegen érdeklődik. Mindazonáltal, ha az eddigi kezdeményezés nem járna sikerrel, kéri az elnök felhatalmazását arra, hogy a mi egyesületünk ezt az ügyet önállóan is előkészítse. Az igazgatóság ilyen érlelemben határoz. 13. A szekszárdi oszlály kimondotta, hogy a birák áthrlyezhc­tetlenségének felfüggesztését csak az uj perrendtartással járó szer­vezéssel kapcsolatosan és csak igen rövid időre tartja megvalósít­hatónak. Többek hozzászólása után. az igazgatóság már most a leghatározottabban állást foglal az ellen, hogy a birói íüggetlenség egyik legnagyobb biztosítékát, az álhelyczhelellenségel, szervezeti reform megvalósítása czímén, bárha csak ideiglenesen is, fel­függesszék, mivel a tervbe vett szervezeti reform anélkül is megvalósítható. 14. Az újvidéki oszlály indítványt terjesztett elő egy egyesü­leti segítő alap létesílése tárgyában, a tagok özvegyei és árvái javára. ** Az igazgatóság az indítványt, elismerve annak nemes czélzalát és az újvidéki tagtársaknak példásan kollegiális törekvéseit, nem tartja megvalósíthatónak, a következő okokból: Szakértő malhemalikusok szerint az ilyen nyug­díj pótló és segítő egyesület csak akkor állhat fönn, ha tagjaira a belépés kötelező, ha a befizetés föltellenül és állandóan biztosítva van, ha vagyona rendkívüli időkben is fedezi a szükségletekel és ha a tagok száma állandóan oly nagy, hogy egyfelől a befizetés összege nem túlságosan ' magas, másfelől a biztosított összeg arányban van az évek folyamán teljesített befizetésekkel és azok kamataival. A mellett az önsegéljezés ilyen módja sok méltánytalan­ságot szül, mert néhány havi hozzájárulásért, a kedvezmé­nyezett ugyanannyit kap, mint annak a hátramaradottja, a ki évtizedeken át teljesíteti befizetéseket. Ehhez járul még az igazgatásnak költsége is, a mit végeredményben a tagoknak kell fizetniük. Sokkal olcsóbb és biztosabb a megfelelő életbiztosítás, a miről bármely életbiztosító tár­saság díjtáblázata könnyen meggyőzhet. * A vonalkozó jegyzőkönyveket I. fönn (122. I.) és a köv. számban. ** Lásd az indítvány és indokolás teljes szövegét a lliv. Ért. 13. számában.

Next

/
Thumbnails
Contents