Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője, 1911 (2. évfolyam, 12-21. szám)

1911 / 14. szám

121 II. Jegyzőkönyv * felvétetett Gyulán 1911. évi márczius hó 25. napján az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület gyulai osztályának üléséről. Jelen voltak; Gálbory József kir. törvényszéki elnök, az osztály elnöke, dr. Nagy Kálmán kir. járásbiró, Kurcz Antal, Madarász Kálmán, dr. Tóth Ferencz, Aigner Dezső. dr. Gubicza Ádám és Tömöri/ Lajos kir. törvényszéki birák, Mező Sándor és dr. Megyesy Ágoston kir. törvényszéki jegyzők és dr. Kbrtvélyesi Sándor kir. törvényszéki joggyakornok. Elnök az oszlálygyűlést a megjelent egyesületi tagok üdvözlésével megnyitván, előterjeszti, hogy a jelen gyűlés egyetlen tárgya az Országos Birói és Ügyészi Egyesület központjának, folyó évi márczius hó 16. napján kelt körlevelének ismertetése megvitatása lesz és a jegyzőkönyv vezetésére dr. Megyesi Ágoston jegyzőt, hitelesítésére pedig dr. Nagy Kálmán kir. járásbirót és dr. Aigner Dezső kir. törvényszéki bírót kéri fel. Elnök felolvassa az Országos Birói és Ügyészi Egyesület központjának, folyó évi márczius hó 16. napján kelt és az osztálynak is megküldött körlevelét és a maga részéről annak előrebocsátása melleit, hogy az egyesületnek az automatikus előlépés mihamarabb való megvalósítása érdekében indítandó akczióját a legnagyobb mértékben helyesli, felkéri az Osztály tagjait a körlevélben foglaltak megvitatására. Tömöry Lajos kir. törvényszéki bíró szót emel és kijelenti, hogy az automatikus előlépésnek nem hive, mert azt úgy a közérdekre, mint a jogos magánérdekre károsnak tartja. Dr. Nagy Kálmán kir. járásbiró télszólal és kijelenti, hogy az automatikus előlépési feltétlenül megvalósítandónak tartja az elsőfokú kir. bíróságoknál, mert arról szó sem lehet, hogy az igazságszolgáltatás érdekeire káros hatással lehessen, a jogos magánérdek pedig, értve ezalatt a különös reátermellség érvényesülését, az elsőfokú bíróságoknál létesítendő automatikus előlépés mellett is kielégíthető a felsőbb bíróságokhoz való kinevezéssel, a mit az automatikus előlépés érinteni nem fog. Az automatikus előlépés megvalósítása iránt indítandó akcziót pártolja és helyesli, perhorreszkál azonban minden olyan akcziót, mely a mozgalomba a birói és ügyészi testületen kívül álló tényezők bevonását is szükségesnek tartja, a czél elérésére. Kéri, hogy a határozat fejtegetései értelmében mondassék ki. Elnök Kurcz Antal, Tóth Ferencz és Aigner Dezső birák rövid hozzászólása és az összes jelenlevők véleményének megkérdezése után egyhangúlag hozott halározatképen kimondja, hogy az Országos Birói és Ügyészi Egyesület gyulai osztálya az automatikus előlépésnek az elsőfokú bíróságoknál és ügyészségeknél mihamarabb leendő megvalósítása érdekében indítandó akcziót örömmel üdvözli és teljes mértékben helyesli; ezen automatikus előlépési a birói és ügyészi állás tekintélyének anyagi és erkölcsi színvonala emelésének érdekében sürgősen megvalósítandónak tartja; teljes mértékben meg van győződve arról, hogy az államélel minden faktora és a törvényhozás minden tagja meg van győződve a birói és ügyészi kar ezen kívánságának jogos, szükséges és üdvös voltáról. Egyéb tárgy nem lévén, elnök az ülést berekesztette. Kaposvár. 1. Jegyzőkönyv felvétetett Kaposvárott 1911. február hó 26-án az Országos Bírói és Ügyészi Egyesüld kaposvári osztályának az elől megjelent időben tartott osztálygyűlésről. Jelen voltak: Dorner Zoltán kúriai birói, mint elnök, Szendrődy Dénes kir. járásbiró, titkár, Dulánszky Lajos kir. járásbiró, pénztárnok, dr. Horkay Sándor, dr. Krámér Lajos kir. Ítélőtáblai birák. Gábor Mátyás, Jankó Kálmán, Kelemen József birák, dr. Kiszely László, Lukács Zsigmond, Vidor Ferencz, Várhelyi Sándor kir. járásbirák, dr. Kring Jenő ügyészségi megbízott, törvényszéki jegyző, dr. Raáb Lajos, dr. Gutheil Kálmán kir. törvényszéki jegyzők, dr. Halvax Ödön kir. járásbirósági jegyző, az osztálygyűlés jegyzője. Elnök az oszlálygyűlést megnyílván, a jegyzőkönyv vezetésével dr. Halvax Ödön járásbirósági jegyzőt bízza meg, a jegyzőkönyv hitelesítésére pedig Lukács Zsigmond és Vidor Ferencz járás'birákat kéri fel. Következett a számvizsgáló bizottság jelenlése, mely szerint: I. Bevétel: pénztári maradvány 1910. évről 16 K 18 f, tagdíjakból 1910. évben befolyt 25J2 K, kamatokból 2 K 80 f, összesen: 270 K 98 f. H. Kiadás: Postaköltség 3 K 28 f, központba beküldetell 195 K, kiküldött költsége 50 K, összesen: 248 K 28 f, eszerint maradvány 22 K 70 f, 1909. és 1910. évről 1—1 tagdíjhátralék (12 K) van. A számvizsgáló bizottság jelenlése tudomásul vétetett, a jövő évi költségvetés pedig a következőleg állapíttatott meg: Költségelőirányzat 1911. évre. Bevétel: mull évi maradvány 22 K 70 f, tagdíjakból 252 K, hátralékból 6 K, időközi kamatokból 2 K, összesen : 282 K 70 f. Kiadás: Postaköltségek 5 K, kiküldött költsége 100 K, központi pénztárba 177 K 70 f, összesen: 282 K 70 f. Az oszlálygyűlés" az 1911. évi költségelőirányzatot jóváhagyólag tudomásul vette. A tárgysorozat 3. pontját a számvizsgáló bizottság tagjainak megválasztása képezte. Ezen bizottság tagjaiul megválasztanak és pedig rendes tagokul: Gábor Mátyás, Kelemen József kir. törvényszéki bírák, dr. Gutheil Kálmán kir. törvényszéki jegyző. Póttagokul: Jankó Kálmán kir. törvényszéki bíró, Orf Győző kir. törvényszéki jegyző. Az osztálygyűlés ezután tárgyalta az újvidéki osztály állal a birói és ügyészi egyesület keretében alakulandó A Bírói és Ügyeszi segélyegylctre vonatkozó indítványát», melyet az osztálygyűlés helyesléssel magáévá tett és küldött belépési nyilatkozatnak körözését elrendelte. Következett dr. Kiszely László nagyatádi kir. járásbirónnk az osztálygyűlésen tett következő indítványa : Indítvány: Az Országos Birói és Ügyészi Egyesület kaposvári osztálya kívánja és az évi rendes közgyűlés tárgysorozatába felvétetni kéri, hogy addig is, míg a birói státus véglegesen rendeztetik, a VII —VIII. fizetési osztályba sorozott birák és ügyészek státusa az anyagi igazságnak megfelelően soron kívül mielőbb rendeztessék és az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület igazgatóságát a közgyűlés összehívása előtt is arra kéri, hogy a VII—Vlll-ik fizetési osztályba sorozott birák és ügyészek státusának mielőbbi rendezése végett a m. kir. igazságügyi minisztériumhoz a legsürgősebben felterjesztést intézni méltóztassék. Mert a birói és ügyészi szervezet módosításáról szóló 1908. évi VI. l.-cz. 1. §-ának az a rendelkezése, hogy a VII. és Vlll-ik fizetési osztályba 1000—1000 törvényszéki bíró, járásbiró és ügyész a díjosztályok egyenletes kitöltése nélkül lett előléptetve, azokra a régi szolgálatú bírákra és ügyészekre, a kik már az 1908. évi VI. t.-cz. életbelépte előtt egyik díjosztályból a másikba 5—5 évi, vagyis 10 évi kifogástalan szolgálat után fokozatosan léptek elő, nyilvánvaló és súlyos sérelem; és az anyagi igazsággal egyáltalában össze nem egyeztethető az. hogy annak a VII—Vlll-ik fizetési osztályba sorozott bírónak és ügyésznek, a ki ugyanazon osztályban és állásban eltöltött 10 évi szolgálat után fokozatos előléptetéssel jutott el a VII—Vlll-ik fizetési osztály 3-ik fokozatába, ugyanannyi javadalmazása legyen, mint annak a bírónak és ügyésznek, a ki ugyanazon állásban töltött 4—5 évi szolgálat után érte el azt a fizetést. A fent hivatkozott körülményncsl az az igazságtalan rendelkezése azokra a hosszabb szolgálattal rendelkező birokra és ügyészekre, a kik az igazságszolgáltatás terén évek hosszú során át hasznos és elismerésre méltó tevékenységet fejtettek ki, mindenesetre lehangoltságot, elégedetlenkedést s bizonyos elkeseredettséget szül és a munkakedv fokozására nem alkalmas. Ennélfogva nagyon is indokolt, hogy a VIII. és VII-ik fizetési osztályba sorozott hosszú szolgálati idővel rendelkező birák és ügyészeknél a stálusrendczés soron kívül, mielőbb eszközöltessék. Szükségesnek tartja a kaposvári osztály ezen kérelemnek a m. kir. igazságügyi minisztériumhoz a legrövidebb idő alatt való felteijeszlését, főleg azért, mert míg egyrészt a státusnak ezen rendezése a perrendtartást életbeléptéin lörvénynyel semmi kapcsolatban nincs, másrészt az idősebb birák és ügyészek ép azt szerelnék elérni, hogy azonnal a magasabb fizetési fokozatba jussanak és ne kelljen bevárniok, míg a magasabb fizetési fokot az 5 év ellelte folytán a stálusrendezés nélkül is elérik. Az osztálygyűlés ezen indítványt elfogadta és annak értelmében leendő eljárásra és kérelmezésre az igazgatóságot felkéri.* Több tárgy nem lévén, elnök az oszlálygyűlést berekesztene. II. Jegyzőkönyv felvételeit Kaposvárott, 1911. évi márczius hó 26-án az Országos Birói és Ügyészi Egyesület kaposvári osztályának rendkívüli gyűléséről. Jelen voltak: Kisfaludy Ákos kir. táblai bíró, társelnök, Szendrődy Dénes kii-, járásbiró, titkár, Ihdánszky Lajos kir. járásbiró, pénztáros, dr. Horkay Sándor kir. táblai biró, Gábor Mátyás, Kelemen József kir. törvényszéki birák, Kulin Sándor kir. fügyészi helyettes, Lukács Zsigmond, Vidor Ferencz kir. járásbirák, dr. Halvax Ödön, dr. Gutheil Kálmán, dr. Kring Jenő kir. törvényszéki jegyzők, egyesületi tagok, utóbbi úgyis, mint az oszlálygyűlés' jegyzője. Kisfaludy Ákos társelnök az üíésl megnyílván, a jegyzőkönyv hitelesítésére dr. Horkay Sándort és Lukács Zsigmondot kéri fel és bejelenti, hogy az ülés egyetlen tárgya : állásfoglalás az elsőfokú birák és ügyészek ú. n. automatikus előmenetele kérdésében indított mozgalom tárgyában. Szendrődy Dénes titkár ismerteti Grecsák Károly egyesületi elnöknek ezen kérdésben az osztályelnökhöz intézeti átiratát. Az osztály minden megjelent tagjának hozzászólása és a tárgy élénk megvitatása után az oszlálygyűlés a kövelkező megállapodásra jutott: «Az Országos Birói és Ügyészi Egyesület kaposvári osztálya az első folyamadású bíróságoknál és * Ez az ügy a legközelebbi igazgatósági ülés elé kerül. Az automatikus előlépésnek (az Ausztriában tervbe veti, szabályozás mintájára) visszaható erővel megteremtése magamagában szabályozza ezt a kérdést, a melynek méltányos megoldás,! kívánatos. Főtitkári