Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője, 1911 (2. évfolyam, 12-21. szám)
1911 / 14. szám
122 ügyészségeknél létesítendő automatikus előlépés tárgyában megindult országos mozgalomban teljes erkölcsi súlyával részt vesz. A birói és ügyészi szervezet módosításának alapkellékéül azt tartja, hogy a birák és ügyészek külön státusba soroztassanak, abban a birák szelekczió szerint neveztessenek ki, egynél több birói kinevezést a biró ne kapjon, csak működési helye — járásbíróság, törvényszék, kir. Ítélőtábla, kir. Curia, kir. ügyészség, főügyészség, koronaügyészség — jelöltessék ki, de kineveztetése után egy helyben is és pedig a legalsóbb birói fizetésből a 8000 koronás fizetésig, birói szolgálata idejéhez, vagy az egyes fizetési fokozatokba oszlott birák létszámához képest automatikusan menjen előre. Ha a biró ilyennek egyszer kineveztetett, újabb birói kinevezés többé helyt nem foghat, mert a mai gyakorlat, mely szerint valaki hivatali asztalától sem válna meg, a IX. fizetési osztályból kineveztetik Vili. fizetési osztályú, majd VII. fizetési osztályú biróvá, a lehető legrosszabb fogalmazás, mikor ugyanaz a biró nem munkakörben megy előre, hanem csak több fizetési kap. A külön státus megalkotása előtt a legkisebb mérvű biztosítása a birói függetlenségnek az egyes fizetési osztályból való automatikus előlépés. Annyira nehéz ma a birói állást elnyerni, annyi nélkülözést szenved ma minden biró, hogy ha azt az egvetlen reményi, hogy a nehéz küzdelemmel elért kinevezés után, kifogástalan működés mellett, a fokozatos fizetés emelkedéstől többé meg nem fosztható — elveszti — birói állásál becsülni, azl méltóságnak tekinteni nem fogja, hanem csak olyan kenyérkeresetnek, a mely a megélhetést nem biztosíthatja s a melyre csak a nagyon tájékozatlan ember lép, Más. közvetlen módja az osztálynak arra, hogy az automatikus előlépés tárgyában felszólaljon, nem lévén, azzal a kéréssel járul az egyesület Igazgatóságához, szíveskedjék az elsőfokú bíróságoknál és ügyészségeknél a VI. fizetési fokozatig bezárólag az automatikus előlépés törvénybe iktatása iránt minden lehetőt elkövetni — nemcsak, sőt nem is annyira a magyar birák és ügyészek érdekében, hanem s mindinkább a jogkereső közönség érdekében. Ne csak keresse és szolgálja a magyar biró az igazságot, de egyszer maga is kapjon» stb. Máramarossziget. Kivonat az Országos Birói és Ügyészi Egyesület máramarosi osztályának 1911. évi márczius hó 26-án tartóit közgyűléséről felvett jegyzőkönyvéből. 1. pont: A máramarosi osztály egyhangú határozatával sürgeti az elsőfolyamodású birák és ügyészek automatikus előlépési rendszerének mielőbbi megvalósítását, s felkéri az egyesület elnökségét, hogy e tárgyban az illetékes helyen közbenjárni szíveskedjék. Nagybecskerek. Jegyzőkönyv felvétetett az Országos Birói és Ügyészi Egyesület nagybecskereki osztályának 1911. évi márcz. hó 26-án tartolt rendkívüli gyűléséről. Jelen voltak: Alföldy Ede kir. törvényszéki elnök. Junker János, Benedek Jenő, Szilágyi Lajos, dr. Szalhmáry Ödön, Pulics Oktáv, dr. Kis János kir. törvényszéki birák, dr. Kovács Bókus kir. ügyész, Bronls Ernő, Török János kir. járásbirák, Bödcher Dezső kir. törvényszéki albiró, Binder József kir. aljárásbiró, Sahin Tóth István, dr. Palaky László, dr. Formanek Ágost kir. törvényszéki jegyzők. Elnök a gyűlési azzal nyitja meg, hogy a jegyzőkönyv hitelesítésére Junker János és Szilágyi Lajos kir. törvényszéki bírákat felkéri. Fölolvassa az egyesület elnökének megkeresését, melyei ez az elsőfolyamodású bíróságok birói tagjainak a VI. fizetési osztályig való automatikus előlépése tekintetében leendő állásfoglalás tárgyában az osztályhoz intézett. Az elnök ezt a kérdést tárgyalás alá bocsátja. Dr. Szalhmáry Ödön annak a nézetének ad kifejezést, hogy a birói kinevezésnél volna gyakorlandó gondos kiválasztás, hogy csak alkalmas és érdemes egyének kerüljenek a birói és ügyészi testületbe, de ha valaki ezt az állást elnyeri, akkor automatice lépjen elő egészen a VI. fizetési osztály első fokozatáig. Dr. Kovács Bókus nem helyesli az automatikus előlépést. Egy előzetesen eszközölt szelekczió mellett is mindig előfordulna, hogy bírói és ügyészi állásokra érdemetleneket neveznének ki, s méltánytalan, hogy a későbbi automatikus előlépésnél az illetőnek egyénisége és kiválósága figyelembe ne vétessék. A szorgalmasabbat és kiválóbbat elkedvetlenítené, ha azt látná, hogy más, kevésbé érdemes és alkalmas kartársa a pályáján ugyanazt érné el. Viszont az a tudat, hogy aulomalice mindenki elér egy bizonyos fokozatot, a munkakedvet csökkentené. A külön birói és ügyészi státus volna megalkotandó, s ennek keretében a biró és ügyész kapja meg mindjárt a VI. fizetési osztálynak megfelelő javadalmazást. így volna biztosítva leginkább függetlenscgök. Junker János az automatikus előlépés híve, mert függetlenebbé teszi a birót és a bíróhoz nem méltó protekeziókeresést is megszüntetné. Elnök szintén híve az első fokon való automatikus előlépésnek. Az az érv, melyet ellene fölhoznak, t. i. hogy a munkakedvet csökkentené, nem alapos, mert hisz az utóbbi években a birák sokkal nagyobb számarányának nyiltak meg a magasabb fizetési osztályok, s nem észlelhető, hogy ez a munkakedv csökkenését maga után vonta volna. A birói függetlenség az igazságszolgáltatásnak legfőbb érdeke és ennélfogva minden más szempont háttérbe szorul. Azon a bajon, a mely szerint nem egészen arra való elemek is helyet foglalnak a birói karban, a gondos kiválasztással sem lehet mindaddig segíteni, a míg a birói létszám sokkal több tagból áll, mint a mennyi bírónak hivatott ember létezik. Ha majd a bíróságokat fölszabadítottuk a perenkívüli munka, valamint a perelőkészítés terhétől és a biró munkakörébe csak valódi birói munka, vagyis vitás perbeli kérdések eldöntése fog tartozni, továbbá, ha majd olyan lesz a biró javadalmazása, hogy anyagi boldogulást biztosíthasson, csak akkor lesz mód csupa olyan biró megválogatására, a kinek további megválogalása teljesen fölösleges. Addig is egyrészt a birói függetlenséget, másrészről pedig az érdemellenek kiküszöbölését akként kellene biztosítani, hogy az aulornalikus előléptetésnél való mellőzésnek csak a felsőbbfokú birói testület határozata alapján lehessen helye. Dr. Kovács Bókus kijelenti, hogy az elnök által körülírt kautelák mellett ő sincs ellene az első fokon való automatikus előlépés rendszerének, annak meghonosítását az elnök által fölállított korrektivurnok kapcsán a jelenlevők mindnyájan kívánatosnak tartják, vagyis az osztály egyhangúlag a^ első fokon való automatikus előlépés mellett foglal állást. Miután az egyesület hivatalos értesítőjének legutóbbi száma azt a felhívást tartalmazza, hogy az osztályok a továbbképző ülések és összejövetelek eddigi e reményét közöljék, dr. Szalhmáry Ödön titkár erre vonatkozólag beszámolóját előterjeszti. Utal arra, hogy az osztály 1910 jan. 9-én megtartott gyűlésén határozta el a tagok továbbképzésére irányuló összejöveielek megtartását. Azóta rendszerint helenkint egyszer tartotta meg ezeket az összejöveteleket. Ezeken a továbbképző összejöveteleken állást foglalt egyes vitás elvi kérdésekben, gondot fordítóit arra, hogy az újabb jogi irodalom és joggyakorlat a tagok előtt ismertetés tárgyává tétessék, végül alkalmat adoll arra, hogy egyes tagjai jogi értekezéseket tartsanak. A vitás elvi kérdésekben történt döntést az összes tagtársakkal közölte s ezzel módot nyújtott arra, hogy e kérdésekben a törvényszék területén egyöntetű eljárás hozassék be. Az újabb jogi irodalom és joggyakorlat ismertetése ekként történt: A magánjogi irodalom és újabb joggyakorlat, ismertelését dr. Csekmanek Bezső kir. törvényszéki, biró tagtárs vállalta el és leijesíi elte. Dr. Kis János kir. törvényszéki biró ugyanerre vállalkozott a hiteljogi irodalom és joggyakorlat tekintetében. A büntetőjogi irodalom és joggyakorlat ismertetése Binder József nagybecskereki kir. járásbirósági albiró feladatává vált. Jogi értekezésekel tartottak: dr. Bándy Ferencz kir. törvényszéki jegyző a K. T.-ben szabályozott vételre vonatkozó jogszabályokról, dr. Ballá Emil kirí törvényszéki jegyző az új vasúti üzletszabályzatról, dr. Formanek Ágost kir. törvényszéki jegyző a nemzetközi jogsegélyre vonatkozó jogszabályokról és dr. Szalhmáry Ödön kir. törvényszéki biró az úrbéri jog körébe vágó egynémely jogszabályról ((Szemelvények az úrbéri jog köréből)) czím alatt.* Egyéb tárgy.és indítvány hiányában a gyűlés véget ért. Nagyvárad. I. Jegyzőkönyv felvételeit Nagyváradon, az Országos Birói és Ügyészi Egyesület nagyváradi osztályának 1911. évi április hó 1. napján tartott választmányi üléséről. Jelen voltak: Elnök: dr. Imrik Péter kir. kúriai biró. Társelnök: Bary József kir. törvényszéki elnök. Titkár: dr. Csuiyok Béla kir. Ítélőtáblai biró. Pénztárnok: Kenéz Sándor kir. törvényszéki biró. Jegyző : Fábry Albert kir. törvényszéki jegyző. Választ mányi tagok: Nizsalovszky Endre. Biszterszky Elemér, dr. Várkonyi Gábor kir. törvényszéki birák. Elnök a választmány ülését megnyitván megállapítja, hogy a választmány tagjai az üiésre szabályszerűen meghivattak. A meghívó •/. alatt a jegyzőkönyvhöz csatoltatik. A jegyzőkönyv hitelesítésére Nizsalovszky Endre és Biszlerszky Elemér választmányi tagok kéretnek fel. Elnök közli, hogy az igazgatóságtól egy átirat érkezett, a mely szerint az elnök az automatikus előlépés mielőbbi megvalósítása érdekében nagyszabású akcziól kíván idítani s kéri ebben a kérdésben az osztály határozatát. Dr. Csuiyok Béla titkár az átirat tartalmát részletesen ismerteti és elő* A nagybecskereki osztálynak a továbbképzés körül kifejtett üdvös példás tevékenységéi e helyütt is a többi osztály szíves figyelmébe ajánlóin követés végett. Bárha ezen a téren mennél nemesebb versengés fejlődnék ki tagtársaink körében. Főtitkár,