Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője, 1911 (2. évfolyam, 12-21. szám)

1911 / 14. szám

114 bíráival, az elsőfokú bírónak ;i kezdő fizetése 2700 Mk., a mely 4400, illetve 4500 Mk.-ra emelkedik. Ezek a példák azt tanúsítják, hogy nem fantazmagóriákat tervezünk javaslatunkkal. A hol ezt megvalósították, ott mindenütt abból indulnak ki, hogy a birót meg kell óvni egyfelől az anyagi gondoktól, másfelől attól, hogy előmenetele érdekében a bírói függetlenséggel össze sem egyeztethető pártfogást keressen a bírói karon belül vagy azon kívül, amely utóbbi a legszigorúbban elitélni való. A biró törvényes biztosítékkal legyen megnvuglatva abban az irányban, hogy ha akár az ő tehetségének kisebb mértéke okából, akár egyéb okból, sem érheti el a felsőbb birói fokot: az első fokon is, feddhetetlen magaviselettel fokozatosan oly javadalmazáshoz és ezzel olyan póziczióhoz jut, a mely az átlagos és méltányos igényeit kielégíti, anélkül, hogy mellőztetés okából elkedvetlenednie és szégyenkeznie kellene. Ismételve kérjük Nagyméltóságodat, hogy ezt a nagy horderejű ügyet, amely az igazi birói függetlenségnek egyik palládiumát alkotja meg, esakis a jogszolgáltatás érdeke szempontjából méltóztassék bölcs megíontolása tárgyává tenni. Ismerve Nagyméltóságod gondolkozását és azt az igazi jóindulatot, a melylyei a birói és ügyészi kar személyi ügyeit is gondozza, reméljük, hogy megfontolásának eredménye előterjesztéseinknek teljes mértékben honorálása lesz. Mély tisztelettel Országos Birói és Ügyészi Egyesület Grecsák Károly s. k. elnök. II. GrecsáJc Karolt/ egyesületi elnöknek 1911 április hó 1-én a budapesti osztály közgyűlésén az automatikus előlépés tárgyéiban elmondott beszéde. Tisztelt oszlályűlés! A birói kar egyetemének a szegedi országos kongresszusán oly impozáns alakban megnyilatkozott akaratnyilvánítása, a birói függetlenség egyik elengedhetetlen alapfeltétele gyanánt az automatikus előlépés intézményének az elsőfokú bíróságoknál való megalkotása iránti követelését állította fel. Kívánjuk, — így szól a szegedi kongresszus nevében a kormányhoz intézett memorandum, — hogy az elsőfokú bíróságok tagjainak a fizetése szolgálali idejük szerint állapíltassék meg akként, hogy a fizetés a szolgálali idő tartama szerint fokozatosan emelked ék addig a határig, a mely a biró állásának megfelelő tisztességes megélhetését, családja fenntartását és továbbképzésének a lehetőségét biztosítja. Kívánjuk, — így szól ez a memorandum, — hogy eddig a határig, vagyis a mai VI. fizetési osztályban élvezett legalacsonyabb javadalmazásig a biró fizetése a szolgálati idő szerint három évenként automatice és fokozatosan minden újabbi kinevezés nélkül emelkedjék, mert ez a birói függetlenség egyik leglényegesebb biztosítéka, a mely megszünteti a biró függését a kormányhatalomtól, megmenti őt a megélhetés terhes gondjaitól és megadja neki a módozatot a továbbképzésre és lehetővé teszi, hogy lelke minden erejével hivatásának,*feladatának éljen. A szegedi kongresszusnak ezt a követelését az annak tárgyalása nyomán megalakult egyesülelünk, a mely több mint 3000 tagjával a birói kar egyetemének képviseletére ez idő szerint törvényszerűen hivatott szerve, évről-évre ismételte a kormányhoz intézett előterjesztésében, legújabban ismételte, a győri közgyűlés határozata alapján a kormányhoz intézett előterjesztésében. (így a szegedi kongresszus, mint egyesületünk ezen előterjesztéseiben reámulattunk arra, hogy az automatikus előlépés intézményének az első fokon való megalkotása nélkül, valódi birói függetlenség el sem képzelhető. Reámutaltunk azokra a veszélyekre, a melyek a mai előlépielési rendszer fenntartása mellett a birói függetlenségei gyökerében támadják meg. Reámulallunk arra, hogy az anyagi helyzetének a javítását csakis újabb kormánykinevezéstől várhaló bírónak, a függetlenségi érzetét mindeneseire elhomályosítja az a bár önkéntelen törekvés, hogy minden felfogásában, elhatározásában és talán még ilélkezésében is simuljon annak a feljebbvalónak a felfogásához, kinek helyes vagy helytelen informálásától füüg legjobb cselben is az ő további előléptetése. S azokkal a képzelt veszélyekkel szemben, a melyeket ezen intézménynek az ellenesei abban látnak, hogy a bírónak a törvényben biztosítóit előlépése elöli majd benne a munkakedvet, az ügybuzgalmat, a továbbképzés iránti ingert, nemcsak reámutattunk arra, hogy ezek a képzelt veszélyek azJ automatikus előlépés intézményétől várható hatásokkal okozati összefüggésbe egyáltalán nem hozhatók, nemcsak reámulattunk arra, hogy a bírósági vezetői és a felsőbiróí, mintegy 700-at meghaladó állásokba való törekvés még ezen intézmény ellenesei szempontjából is mindeneseire serkenlőleg hatna a biró működésére, hanem javasolniuk olyan intézkedéseket is, a melyek még ezen képzelt veszélyeknek is az elejét vehetik. Javasoltuk, hogy helyeztessék a bírónak a működése birólársaínak nyilvános ellenőrzése alá. Javaslatba hoztuk, hogy adassék meg a birói testületeknek az a jog, hogy a fegyelmi vétség eseteitől eltekintve, oly érdemellenségi ok miatt, a mely a birói kötelesség hanyag teljesítésére vezethető vissza, birólársukat az automatikus előlépés intézményének az előnyeiből hat hónapig terjedő időre annyiszor a mennyiszer kizárhassák. Az automatikus előlépés rendszerében a birói testületeknek biztosítón ez a jog mindenesetre halhatósabb eszköz a birói működés nyilvános, megfelelő ellenőrzésére, mini a kormányhatalom ma gyakorolt ellen nem őrizhető az a joga, hogy a saját felfogása szerint arra érdemetlen birót további előléptetésre 0 Felségéhez fel ne terjeszsze. Jelét adtuk e javaslatainkkal, hogy mi az automatikus előlépés intézményében nem kívánunk eszközt nyújtani a birói kötelességek hanyag teljesítésének a lehetőségére, hanem erkölcsi és anyagi biztosítékát ezen birói kötelességek mindenkivel szemben, fel és lefelé egyaránt, független teljesílhetésére. Reámutattunk ezen előterjesztésben arra ís, hogy az automatikus előlépés intézményében nem is javasolunk valami új, ismeretlen, hatásaiban még eddig ki nem próbált, kísérleti intézményt, hanem egy oly előlépési rendszert, mely máris fényesen bevált a külföldön, különösen Németországban. Németország 16 államában az elsőfokra kinevezett biró máris önmagától, a törvény ereje alapján minden további kinevezés nélkül, tisztán az idő múlása alapján, a törvény erejénél fogva lép elő a magasabb fizetési fokozatba. (A szónok idézte német példákat I. előterjesztésünkben. Azután így folytatja érdemes elnökünk): íme, ezek a németországi példák, fényes bizonyságául annak, hogy nem utópiákat kergetünk, a mikor mi is azt köveleljük, hogy fektessék minálunk is hasonló szilárd alapokra a bírónak az anyagi függetlenségét s teremtsék meg ezzel az automatikus előlépés intézményében a biró erkölcsi függetlenségének is leghathatósabb biztosítékát. És most rámutathatunk egy közelebb fekvő példára, a velünk szomszédos Ausztriára is. Ott a legutóbbi időkben történt események, jelesül a most feloszlatott Reichsrathnak úgynevezett Staalsangestellten Ausschuss jában történtek és az olt elhangzott kormánynyilatkozatok tanúsítják, hogy a Zeitavancement, vagyis az automatikus előlépés intézményének az életbeléptetése már ez év július hó 1-rc volt tervbe véve. Látjuk tehát, hogy az automatikus előlépés intézményének az első fokon való megalkotása iránti követelésünk nem valami üres, pillanat szülte, meggondolatlan jelszó, hanem a birói kar egyetemének jól meggondolt, éretten megfontolt, kellőképen megindokolt és még alaptalanul fellelt káros hatásaival szemben is megfelelő óvintézkedésekkel körülbástyázott, egy olyan soha cl nem ejthető követelése, a melyet bármely kormánytaktikával rövid időre el lehel ugyan odázni, de a melynek teljesítését meg nem lehet akadályozni, mert a megéreti eszmék elementáris erővel követelik meg a maguk megvalósítását. A világtörténet számos lapja tanúsítja, hogy a világtörténeti nagy eseményekel nem az emberek, hanem az uralkodó eszmék csinálják. Az emberiség fejlődési proczesszusában az egyes ember egy nagy semmi, a kit csakis az általa képviselt eszme lesz hatalmassá, mely a mnga összekapcsoló erejével az egyeseket ennek az eszmének n szolgálatában egyesíti; mert a világtörténetet uralgó eszmék, nem valamely elvont képzetei az emberi elmének, hanem az élet szükségletei által felvetett oly problémák, a melyeknek megoldását, a bármilyen mathematikai biztonsággal felállított számításokra alapított hatalmi intézkedésekkel szemben is az emberiség küzdelmei mindig kiküzdötték maguknak. tisztelt osztályülés"! Azóta, hogy az automatikus előlépés intézmény ének az első fokon való megteremtése iránti követelésünk a szegedi kongresszuson elhangzott, hosszú öt esztendő lelt el. Egyesülelünk ez alatt az idő alatt évről-évre a kongresszusnak ezt a követelését megismételte. Es ezen hosszú öt esztendő alatt is egyetlenegy komolyan megokolt kormánynyilatkozatot sem hallottunk, mely arról tenne tanúságot, hogy illetékes kormánytényezőink ezen nagy horderejű kérdéssel szemben foglallak-e és milyen irányban állási. És az ebben az irányban a kormányhoz intézett előterjesztéseinkéi egyszerűen válasz nélkül hagyták. Hát kérem, ez egy lehetetten állapot. Nemcsak egy parlamentárisán, de bármely államformában kormányzón, államban hosszabb időre manapság egy olyan állapot el sem képzelhető, a melyben a bármely közvetlenül érdekelt lelek által felvetett kérdésekkel szemben a kormánykörök állást ne foglatjának, és ennek félre nem érthető jelét ne adják. Ha másért nem, hál legalább azért, hogy a minden megoldatlan kérdésnek a nyomában szükségszerűkig és természetszerűleg járó elégedetlenségnek vegyék idejekorán az elejét. Fájdalmasan kell megállapítanom, hogy minálunk úgylátszik ezzel nem törődnek. Tudomásul veszik vagy talán nem ís veszik tudomásul előterjesztéseinkel és abban foglalt javaslatainkat, de arról, hogy azokkal szemben milyen állást foglalnak el, mélységesen hallgatnak. Es cselekedeleikkel is csak azt árulják el, hogy az automatikus előlépés intézményének az igazi czéljait, igazi hálásait nemcsak., hogy meg nem ismerték, de még