Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője, 1911 (2. évfolyam, 12-21. szám)

1911 / 14. szám

II. évfolyam. Melléklet a ((Jogtudományi Közlöny» 1911. évi 16. számához Budapest, 1911 április 21. 14—15. szám. AZ ORSZÁGOS BÍRÓI ÉS ÜGYÉSZI EGYESÜLET FELELŐS SZKRKESZTÖ Di\ MÁRKUS DEZSŐ AZ EGYESÜLET 1 ŐTITKÁKA 1 KIADÓTULAJDONOS H. AZ ORSZ. BÍRÓI ÉS ÜGYÉSZI EGYESÜLET Szerkesztőség: "V. Országház-tér 12. sz. Kiadóhivatal: IV. Egyetem-utcza 4. sz. Előfizetési dij : Egész évre 4 korona. Az egyesület tagjainak ingyen jár. Az automatikus előlépés az első fokon. I. Egyesületünk újabb előterjesztése az igazságügyminiszter úrhoz az automatikus elo lépésnek az első fokon behozatala tárgyában. Nagyméltóságú Miniszter Úr! Kegyelmes Urunk ! A bíráknak és ügyészeknek 1007-ben Szegeden megtartóit kongresszusa, továbbá egyesületünk is már három ízben előterjesztést lelt az igazságügyi kormánynak az iránt, hogy az elsólokú bíróságoknál és ügyészségeknél az előléptetés mai rendszerét olyképpen méltóztatnék megváltoztatni, hogy a megalkotandó külön bírói és ügyészi státusban — a melynek érdekében ugyancsak ismételve tettünk előterjesztéseket — a biró és az ügyész bizonyos számú éveknek elteltével fokozatosan nagyobb javadalmazáshoz jusson, a nélkül, hogy ezzel egymagában íelsőbbfokú bírósághoz való kinevezésre igényt szerezne, de a nélkül is, hogy ezt a magasabb javadalmazást külön királyi kinevezéstől kellene liiggővé lenni. Egyesületünk osztályai e hó folyamán csaknem egyhangúlag azl a határozatot hozták, hogy ebben a kérdésben most, az igazságügyi költségvetés tárgyalása előtt, újból forduljunk előterjesztéssel Nagyméltóságodhoz, kérve, hogy ezt a nagy horderejű kérdést beható tanulmány és megfontolás tárgyává lenni méltóztassék. Midőn e megbízásnak kötelességszerűen megfelelünk, tesszük ezt azzal a bizalommal, kogy Nagyméltóságod ezt a kérdést a szokott lárgyiassággal és egyesegyedül az igazságszolgáltatás érdekeinek szem -előtt tartásával lógja birá ata tárgyává lenni. Mert arról Excellenliád meg lehet győződve, hogy bennünket is kizáróan ezek a szempontok vezetnek és hogy semmi szín alalt sem lennénk szószólói az olyan reformnak, a mely akár a jogszolgáltatásnak érdekeit károsan csak érintené is, akár pedig egyeseket jogosulatlanul meg nem érdemeli előnyökhöz juttatna, különösen más, érdemeseknek a rovására. Nem akarván szószerint ismételni a korábbi előterjesztéseinkben erről a kérdésről már bőven kifejtettekét, azokra, csak utalva és azoiuiak kegyes figyelembe vételéi újból kérve, csakis a közvéleményben elterjedi téves fölfogásnak rövid helyreigazítása végett szögezzük le ebben az ügyben még egyszer a következőket: Nézetünk szerint az első bírói, illetve ügyészi kinevezésnél kell a legszigorúbb kiválasztást gyakorolni, ezzel gátolván meg azt, hogy nem hivatott elemek jussanak a bírói és az ügyészi karba. Az első fokra történi kinevezés után azonban az oda kinevezett szerezze meg a jogot arra, hogy az első fokon mégmaradva, három vagy négy évenként javadalmazása törvényesen meghatározóit összeggel gyarapodjék, hogy ily k éppen a szolgálatban becsülettel eltöltött hosszú idő múlva fokozatosan oly javadalmazáshoz jusson, a mely a tisztességes megélhetést biztosítja neki és családjának, a szükséglelek fokozódásának arányában. Szó sincs tehát arról, hogy az elsőfokú biró automatikus clőlépéssel felsőbb bírósághoz vagy bár az első fokon tanácsvezelő jogosultsághoz jusson, mert ide bárki is csak az általunk is követelt legszigorúbb kiválasztás útján kerüljön, Gatal, munkabíró' korában, akárhány előtte levő, de érdemekben kevésbé gazdag kartársa mellőzésével. Csak arról van szó, hogy az elsőfokú munkakörben javadalmazásban jusson előbbre, a nélkül, hogy bárkinek kedvezését kelljen kiérdemelnie. Arra az ellenvetésre, hogy ez a rendszer a munkakedvei csökkenti, mert mindenki csak annyit fog dolgozni, hogy a legyeimi eljárási kikerülje, könnyű a válasz. Mert nem tekintve, hogy a kiváló erő mindenkor soron kívül is kinevezhető a felsőbírósághoz, a mi egymagában elég buzdító hatású ; nem tekintve, hogy a magyar bírói és ügyészi kar tagjainak kölelcsségtudása, buzgalma, szorgalma és lelkiismeretessége ellen komoly kifogás soha sem merült föl (egy-egy szomorú kivétel széles e világon mindenütt és minden testületben akadj: tisztelettel bátorkodunk Nagyméltóságod kegyes figyelmébe ajánlani az általunk javasolt orvosszert is. Ez abban áll, hogy az illető bíróság teljes ülése jogosult legyen Nagyméltóságodnak előterjesztést lenni az iránt, hogy az előlópésre saját kartársai által méltónak sem talált biró vagy ügyész, annyiszor, a mennyiszer, hat ha\i időre veszítse el a jogot az automatikus clőlépésre. Ennek a diszkrecziónárius jognak a gyakorlását addig annál .inkább bizhatni a bíróságok teljes üléseire, mert senki sem leheti föl arról a tiszteletreméltó karról, hogy akkor, midőn az ország teljes bizalommal reá ruházza a bíráskodást az összes polgárok becsületét, életét, vagyonát érintő minden ügyben, midőn az ő haláskörébe tartozik a fegyelmi bíráskodás is, hogy akkor éppen ezt a jogkört sem lógja azzal a feltéllen tárgyilagossággal és elfogulatlansággal ellátni, a mely minden bíráskodásnak elemi előfölté-lele és a méhnek dolgában magyar bíróságot sohasem érhette gáncs. Még csak arra akarunk tisztelettel reámutat ni hogj az automatikus előlépésnek intézménye, az általunk javasolt kaulelák nélkül, külföldön, nevezetesen a Német birodalom 10 országában már óveh óta fényesen bevált és hogy Ausztriában most tervezi a kormány annak behozatalát. A mi különösen a Német birodalmai illeli, erre vonatkozóim a következő adatokat sorolunk löl: így Anhallbarí a 3000 Mk. alapfizetéssel kinevezeti Land- és Amtrichter három évenként magától a törvény ereje alapján háromszor 500, ötször 000 és egyszer 200 M. emelkedéssel előlép egészen a 7700 Mk.-bau megállapított legmagasabb fizetésbe, Bddenben az Amt- és Landrichter kezdő, legkisebb fizetése 2500 Mk., a mely évenként 375 Mk.-val magától a törvény ereje alapján emelkedik egészen 640Ö Mk.-ig. Bajorországban az első fokon működő bírónak a legkisebb fizetése 4800 Mk., a mely három évenként 500 Mk. emelkedéssel, egészen 7800 Mk.-ig emelkedik. Braunschweigban az első fokon működő bírónak kezdő fizetése 2700 Mk., mely huszonkét évi szolgálat után, két illetve három évenként emelkedik 300, illetve 000 Mk.-val egészen a 0000 fokban megállapílolt legmagasabb fizetésig. Brémában az első fokon működő birónak a kezdő fizetése 5000 Mk., a mely öl évenként 1500, illetve 1000 Mk.-val a legmagasabb illetmény gyanánt megállapított 10,000 Mk.-ig emelkedik. Elzász-Lotharingiában az első lókhoz kinevezett birónak a kezdő fizetése 3500 Mk., mely három évenként emelkedik úgy, hogy huszonegy év múlva eléri a 7000 Mk. legmagasabb fizetést. Hamburgban az Amt- és Landrichter kezdő fizetése 5000 Mk., mely öt évről öt évre további 1000 Mk.-val egészen 10,000 Mk.-ig emelkedik. ffessenben az elsőfokú bíró alapfizetése 2500 Mk., mely három évenként és pedig három. ízben 400 Mk.-val, négy ízben pedig 500 Mk.-val emelkedik egészen 0000 Mk.-ig, illetve a legidősebb 25 bírónál még további 500 Mk.-val egészen 0500 Mk.-ig. Lübeckben az Amt- és Landrichlernek kezdő fizetése 5000 Mk., mely három évenként 000, illetve az utolsó öt év után 300 Mk.-val, 20 évi szolgálat leteltével emelkedik 8300 Mk.-ra. üfeekienburgbah az elsőfokú birónak a kezdő fizetése 3500 Mk., mely három év után 4000, hat év után 4500, tíz év után 5000, tizennégy év után 0000, tizenuyolcz év után 0500, huszonkét év után 7000 Mk.-ra emelkedik. Oldenburgban az Ami- és Landrichter kezdő fizetése 2700 Mk., mely két évenként 300 Mk.-val egészen 7150 Mk.-ra emelkedik. Poroszországban a Land-és Amtrichter kezdő fizetése 3000 Mk., mely három évenként 000 Mk.-val egészen 7200 Mk.-ra emelkedik. Reuss herczegségben a Land- és Amtrichter kezdő fizetés*; 3000 Mk., mely három évenként 300 Mk.-val emelkedik egészen 0000 Mk.-ig. Sachsen-Weimarban az Amt- és Landrichter kezdő fizetése 3000 Mk", mely három évenként 400, illetve 500 Mk.-val, 24 év multával 0000 Mk.-ra emelkedik. Szászországban az első biró kezdő fizetése 3000 Mk., mely három évenként 000 Mk.-val egészen 7200 Mk.-ra emelkedik. És végül Würltembergben, a mely a legmoslohábban bánik