Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője, 1909-1910 (1. évfolyam, 1-11. szám)

1910 / 11. szám

I. évfolyam. Melléklet a «Jogtudományi Közlöny» 1910. évi 51. számához Budapest, 1910 deczember 23. 11. szám. AZ ORSZÁGOS BIHÓI ÉS ÜGYÉSZ] EGYESÜLET FELELŐS SZERKESZTŐ I>r. MÁRKUS DEZSÓ AZ EGYESÜLET FŐTITKÁRA HIVATALOS ÉRTESÍTŐJE KIADÓTULAJDONOS i AZ ORSZ. BÍRÓI ÉS ÜGYÉSZI KGYESÜLÉT Szerkesztőség: V. Országház-tér 12. sz. Kiadóhivatal: IV. Egyetem-utcza 4. sz. Megjelen évenkint legalább hatszor. Előfizetési dij : Egész évre 4 korona. Az egyesület tagjainak ingyen jár Tömeges előléptetés. Értesülésünk szerint a mult héten megtartott minisztertanácsból (erjesztették föl Ő Felségéhez a VI., VII., és VIII. fizetési osztályba való kinevezések, illetve helyi előléptetések dolgában az igazságügyminiszter úr által tett javaslatokat. Több mint száz előléptetésről VBn szó. Előterjesztésünk a kir. kormányhoz. Az október havában megtartott rendes közgyű'és határozatait felölelő, a kir. kormánynak átnyújtandó előterjesztés elkészült. Az előterjesztés két önálló részre oszlik. Az egyik kizáróan a nyugdíjtörvény ama rendelkezéseivel foglalkozik, a melyek az összes állami alkalmazottakra közösek. Előterjesztésünknek ezt a részét, a mely a nyugdíjtörvénynek határozataink értelmében haladék nélkül módosítását sürgeti, az Állami Tisztviselők Országos Egyesületével együtt nyújtjuk át a minisztérium mindegyik tagjának. Az előterjesztés második részét csak az igazságügyminiszter úrhoz juttatjuk. Ebben a következő kérdésekkel foglalkozunk: Kívánjuk a bíróságok és ügyészségek szervezetére vonatkozó összes törvényeknek egy egységes kódexbe foglalását. A birói és ügyvédi minősítés különbségének eltörlését. A külön birói és ügyészi státus megalkotását. A legalább ötéves birói vagy ügyészi gyakorlatnak az ügyvédség gyakorlására képesítő hatályát, külön ügyvédi vizsgálat nélkül. A biróképzés gyökeres reformját. A továbbképzés intézményének meghonosítását. A díjtalan joggyakornoki intézmény teljes megszüntetését. Az albirói és alüg> észi állás megszüntetését. A jegyzőknek a IX. fizetési osztályba is sorozását. Az első fokon az automatikus előlépési. A kinevező rendszer átalakítását. A titkos minősítés rendszerének teljes megszüntetését. A vezető állásban levő bíráknak és ügyészeknek hivataluknál fogva magasabb fizetési osztályba sorozását. A vidéki törvényszéki elnökök előmenetelének javítását, nevezetesen a helyi előlépés lehetőségének fokozását olyképpen, hogy a vidéki elnöki állásoknak felerésze az V. fizetési osztályba legyen sorozható. A lakáspénznek a katonai lakáspénzekkel egyenlősítését. Az összes birói és ügyészi állásoknak a bíróságok és ügyészségek munkaterhének megfelelő arányos megoszlását. Az üres állásoknak lehető leggyorsabb betöltését minden fokon. A nyugdíjtörvény egyes olyan rendelkezéseinek módosítását, a melyek csakis a birákat és ügyészeket érdeklik. A fegyelmi törvény módosítását korábbi előterjesztésünk értelmében. Az ügyvitel egyszerűsítését, az összes ügyviteli szabályoknak egy egységes kódexbe egybefoglalását az összes igazságügyminiszteri rendeletek egyidejű revisiójával. A kimutatások rendszerének g\ökeres átalakítását. A kiküldetési díjak javítását. A fizetés fölvételének egyszerűsítését, a nyugtabélyeg és a szolgálati díj eltörlését. Az írógép használatának általánosítását. Az állandó napidíjasok rendszerének megszüntetését. Az irodaszerek kiosztásának módosítását. A vasárnapi munkaszünet általánosítását. A hol még nincs: megfelelő bírósági épület emelését. Az előterjesztési a jövő hónap elején nyújtjuk át és reméljük, hogy annak érvei, a melyek szigorú tárgyiassággal fejtik ki igazainkat, nem lesznek hatás nélkül valók. Magától értődik, hogy az egyesület vezetősége a birói és ügyészi karhoz mindenben méltó eszközökkel minden tőle telhetőt el fog követni a végből, hogy ez a hatás el ne maradjon. Mindkét előterjesztést a Hivatalos Értesítő legközelebbi számai fogják közölni, nemcsak tudomásra adás végett, hanem azért is, hogy azokra mindegyik tagtársunk az osztályok ülésein és a legközelebbi közgyűlésen megtehesse biráló megjegyzéseit. Továbbképzés. A mult évről szóló jelentésében az igazgatóság kifejtette, hogy a birói és ügyészi kar továbbképzésének intézményét meghonosítani kívánja és evégből a Magyar Jogászegylettel óhajt érintkezésbe lépni. Főtitkárunk ezt a kérdést a Magyar Jogászegylet igazgató-választmányában szóvá is tette és az utóbbi örömmel járult ahhoz, hogy a továbbképzés eszméjének megvalósulása körül közreműködjék. A kérdést a Magyar Jogászegylet igazgató-választmánya legközelebbi ülésében fogja behatóan megvitatni. Egyesületünk külön hivatalos alakban is a Jogászegylet elé vitte a kérdést, hogy annak megvitatásában hivatalos kiküldöttei útján is résztvehessen. Egyesületünk a képviselőházban. A polgári perrendtartás tárgyalásának kapcsán, november 18-án, Polónyi Géza képviselő úr, a volt igazságügyminiszter, a következő szavakkal emlékezett meg egyesületünkről: «A birói felelősségről szóló törvény megalkotása annyival inkább szükséges most, mert sajnálattal kell látnom, hogy bizonyos társadalmi útra terelt agitáczióval szemben, a mit én nem tartok szerencsés dolognak, a birói kar is könnyen ki lesz szolgáltatva annak a propagandának, a mely magát a bíróságot is mintegy szakszervezeti egyesülésbe csoportosítja és a melynek káros és kóros kinövéseit ma egyelőre kellőleg értékelni talán nem is lehetséges. Én, t. képviselőház, a bíróval szemben erősebb követeléseket támasztok, semhogy megengedném, hogy odadobja magát az úgynevezett szoczialdemokratikus propagandának akár központjává, akár zászlótartójává, akár, hogy a biró vállalkozzék arra, hogy a törvényhozás számára ultimátumokat terjeszszen kongresszusai útján. Nagyon sajnálom, hogy ez a mozgalom kétségtelenül a legjobb indulattal és nem is azzal a czélzattal, a mely későbbi időkben bekövetkezhetik, nagyobb arányokat öltött, semhogy ne kellene féltenem a birói állás tekintélyét is. Már most a birói felelősségről szóló törvény megalkotását én addig, a míg ez a perrendtartás életbelép, legalább is megigérendőnek követelem, mert e nélkül, tartok tőle, a birói önkény olyan mérveket ölthet, a melyek később káros eredményeket szülhetnek.* Az igazságügyminiszter úr ezekre a szavakra a képviselőház november i\. napján megtartott ülésében így válaszolt: «Azt méltóztatik mondani, hogy fegyelmi törvényre van szükség, és pedig különösen azért is, mert a birói és ügyészi kongreszszusok nagy fejetlenségre vezetnek és megrontják a bíróság szellemét. Hogy a fegyelmi törvény elavult, az kézenfekvő dolog, szándékozom is intézkedni, különösen a tekintetben, hogy a bíróságban levő, oda nem tartozó elemektől könnyebben szabadulhasson a bíróság, a mikor megmaradásuk az ügyre káros volna. Megtörtént azonban most gyakrabban, hogy túlságos elnézéssel voltak családapák iránt, mert ha megfosztják hivataluktól, elvesztik a nyugdíjat, még az özvegyek és gyermekek is elvesztik minden igénvüket. Erre vonatkozólag tisztelettel jelentem, hogy a legközelebbi időben az úgynevezett kis novellában szándékozom intézkedni, de a kongreszszusokra vonatkozólag nagyon sajnálom, nem lógok intézkedést tenni. (Helyeslés.) Azok nagyon ártatlan és lehet mondani, hasznos dolgok is. Hadd mondja ki \alahol az a biró, hogy mi fáj neki.