Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője, 1909-1910 (1. évfolyam, 1-11. szám)

1910 / 11. szám

90 Igaz, hogy erősen panaszkodnak és nem lehel eleget tenni az óha­joknak, de hadd mondhassák ki a nyilvánosság terén, az egyesület­ben, hadd öntsék ki szívük fájdalmát. A mit meg lehet tenni, azt az ember szívesen megteszi, de méltóztatnak tudni, hogy legtöbbször nem lehet, mert oly pénzkérdérdések és túlságos óhajok ezek, a melynek senki sem tud megfelelni. Vegyük például csak az automa­tikus előlépést, ezt is folytonosan hangoztatják. Ez egy rendszer, a melyei bizonyos körülmények közt esetleg meg lehet próbálni, de megpróbáltuk egyszer és mondhatom, bizony nem sikerült A kik a szeíekezió következtében visszamaradtak az alsó fokon, a mikor automaticze előléptek, és magasabb állásba jutottak, sem szorgal­masabbak, sem okosabbak nem leltek, tehát nem javították a munkaerőt, a fiatalabb erők pedig, a melyek dupla munkával, szor­gilommal, kitartással előbbre akartak jutni, kedvüket vesztették, és azt mondták, hogy a szamárlétrán — pardon, ez a neve — fel lehel jutni, akkor csak annyit dolgoznak, a mennyi az egészségük­nek jólesik, kötelességüket teljesítik, de nagyobb buzgóságot nem fejtenek ki. Én nem követem ezt a szisztémát, a szelekczióra térlem, és azl hiszem, eredménynyel.» Válaszunkat ezekre a beszédekre fönnemlített előterjesztésünk tartalmazza. Családháztelepünk Budapesten. Az I. kerületi Birsalma-utczában létesítendő családi háztelep ügye a megvalósulás stádiumába lépett. Összefoglalva eddigi működésünk eredményét, a következőket jelenthetjük : A váratlanul nagys/ánui jelentkezéstől indíttatva akcziónkat sok­kal szélesebb alapokra fektettük, mint a hogy az eleinte tervezve volt. Most már akkora területeket kötöttünk le, hogy elegendő ház­helylyel rendelkezünk 120—150 családi ház számára; tehát tisztán kartársaink további jelentkezésétől függ, hogy oly kis városrésznek vessük meg az alapját, mely hivatva van megindítani és rohamosan előre vinni az egész környék föllendülését s ezáltal értékben tete­mesen gyarapítani a saját telepünket. Mintegy 35,000 D-öl terület áll rendelkezésünkre a Birsalma­utczának úgyszólván egész hosszában, a Kékgolyó-utczától az Alma­ulczáig. Legolcsóbbak voltak első telekbeszerzéseink; azóta — híre menvén telepítési akcziónknak — a környékbeli telektulajdonosok •-ölenként 15—20 koronával verték fel az árakat, a miből már is következtetni lehet, hogy mit fognak érni a környékbeli telkek telepünk felépülése után. A közmunkatanács, a székesfővárossal egyetértően, kérésünkre engedélyt adott a rendszerint kötelező .300 l_i-öles parczelláknál ki­sebb területek kihasítására. Ezen az alapon a parczellázási tervet úgy I készíttetjük el, hogy 150D-öles és ennél nagyobb parczellákat ve­gyesen osztunk be egymás mellé s így módunkban lesz a házakat úgj elhelyezni, hogy egyik se vehesse el a másik kilátását és le­vegőjét. Most folynak a mérnöki munkálatok, melyek hivatvák ponto­san kiszámítani a teljesítendő közmunkák mennyiségét s ha az erre vonatkozó részletes számítást megkaptuk, akkor fogjuk megállapítani az egyes parczellák árát. Elkészíttettük négy háztípus tervét, melyek hivatva vannak egyelőre tájékoztatást nyújtani. Természetes, hogy ha ismerni fogjuk a jelentkezők igényeit, e terveken lehet bármily változtatást tenni s esetleg új típusterveket is készíttetni. Az építési költséget egyelőre a maximális összegekben vettük fel, mert végleges árakat csak akkor szabhatunk, ha pontosan tudjuk, hány résztvevőre lehet szá­mítani. Mindenütt elsőrendű, modern kényelmű kiállítás van tervbe véve. E szerint hozzávetőleg kitenne (telek nélkül): Az I. tipus (5 szobás ház) költsége _ 24350 koronát. A II. tipus (5 szobás ház) « ... 21250 « A III. tipus (5 szobás ház) « 21500 « A IV. tipus (6 szobás ház) « _ 25500 « Belmagasság a souterrainben 2 50 m., a földszinten 3 30 m., az emeleten 3 m. Mind a belmagasság, mind a többi méret tetszés szerint megnagyobbítható Minden épület padlásterében egy ruhatár és egy ruhaszárító nyer elhelyezést. Tetszés szerint elhelyezhető veranda és balkon van számításba véve. Minden épület teljesen alá van pinczézve s az építtető tetszé­sétől függ, hogy a pinczét miképen oszsza be. A III. számú típus­nál az alagsorban nyerne elhehezést minden mellékhelyiség, ú. m. konyha, kamra, cselédszoba, fa- és szénraktár, borpincze, mosó­konvha Stb. A többi típusnál a konyha a földszinten van s így az alagsorban házmesterlakás is helyezhető el. Amennyiben az I., II. es IV. számú típusnál az építtetők a konyhát is az alagsorban helyezik el, a földszinten egy szobával több nyerhető, tehát e típu­sok kevés költséggel hal, illetve hét szobás házakká alakít halók. Az épületek legtöbbnyire lejtőn épülvén, akár lábazat, akár le­vágás alkalmaztatik, a souterrain helyiségeknek külön kijárásuk van a szabadba. Mind az építési költség, mind a finanszírozási terv pontos és végleges megállapíthatása végett szükséges tudnunk, hogy ki milyen fekvésű parczellára reflektál, minő lipusú házat óhajt s mennyi) tesz ki az a készpénzösszeg, melyet a telekvételre és építkezésre szándékozik fordítani. Ha mind e részletekben ismerni fogjuk a jelentkezők igényeit, akkor meg fogjuk tenni a végleges számításo­kat és előkészítjük a kötelező szerződéseket. Felhívjuk tehát kartársaiukat, szíveskedjenek fent részletezeti igényeiket és óhajaikat az egyesület titkárainál (dr. fiáth-Végh István és dr. Lányi Márton) bejelenteni, kik e czélból a deczember 19-én kezdődő hét minden délutánján, azután deczember 28 —30. nap jának délutánján 4—6 óra közölt felvilágosítással szolgálnak a kir. Curia I. emeleti 34. számú helyiségében. (A hatásköri biróság jegyzői irodája.) Ugyanolt a háztípusok tervei és a parczellázási terv betekint­hetők. Egyszersmind, tekintettel a rendelkezésünkre álló telkek nagyobb mennyiségére, a jelentkezést megnyitjuk minden köztisztviselő kar­társunk részére, a ki angol cottage-rendszerű, modern kényelem­mel berendezett 5—6 szobás önálló családi házra reflektál s kész­pénzfizetést is hajlandó teljesíteni. E tiszlviselőlársaink tájékoztatása czéljából közöljük, hogy az a pénzcsoport, melylyel jelenleg tárgyalunk, lakbérlekötés és jelzálog­biztosítás mellett hajlandó a finanszírozásra, — a törlesztési feltéte­lek a készpénzfizetés mennyiségétől függnek. Minden építtető önálló tulajdonnal fogja birni ingatlanát, senkivel sincs közösségben és senkiért sem vállal szavatosságot. Eddig nyolezvanan jelentkeztek. Ezzel a jelentéssel kapcsolatban közöljük t. tagtársainkkal azl is, hogy az építkezésekkel járó köllség egyik — a második helyen bekeblezendő, tehát drágább — részének könnyebb megszereztetése végett a kir. pénzügyminiszter úrhoz azzal a kéréssel fordultunk, hogy a kezelésében levő alapokból adjon építtető tagjainknak olcsó kamatláb mellett könnyen törleszthető kölcsönt. Az egyesület elnök­sége e kérelem támogatásául reámutatott arra, hogy külföldön, jelesül a Németbirodalomban és Ausztriában, a kormányok a családi lakó­házak építésének elősegítése czéljából nemcsak ilyen olcsóbb kölcsö­nöket bocsátanak az épíltetők rendelkezésére, hanem külön alapokat is létesítettek, a melyekre a fedezetet részint a költségvetésben, részint a pénzkészletekből teremtették elő. így létesítették Németországban a &\Vohnungsfürsorge-Fond»-ot (lakásellátási alapot), a melyet eddig 29 millió márkával dotáltak; Ausztriában pedig még 1906-ban léte­sítették az I. Ferencz József császár jubileumi alapot, a melyre eddig 8 millió koronát fizetett be az osztrák kormány és a melynek ren­deltetése épen az, hogy a köztisztviselők olcsó kölcsönöket kaphas­sanak lakóházak építésére. Azonfelül a mult hetekben az osztrák képviselőház 25 millió koronát szavazott meg egy ugyanazt a czélt szolgáló lakásellátási alap létesítésére. A magyar kormány azonban, úgy látszik, nem követi a külföldnek azt az utánzásra méltó példáját és a lakásbérek terén is uralkodó drágasági viszonyoknak nem kí­vánja elejét venni azáltal, hogy a már-már elviselhetetlenné vált drágaságot máskülönben is leginkább megérző tisztviselők részére lehetővé tegye olcsó és megfelelő lakóházak építését, mert a de­czember 20-án érkezeit leiratában Lukács László pénzügyminiszter úr arról értesítette az egyesület elnökét, hogy az olcsó építő köl­csönök engedélyezése iránt való kérelmét nem teljesítheti. A polgári perrendtartás tanulmányozása. Az a körülmény, hogy a polgári perrendtartás utolsó javaslatá­nak közzététele és annak képviselőházi tárgyalása közt aránylag rövid időköz volt, megadályozta osztályaink nagy többségét abban, hogy a törvény javaslatát behatóan megvitassa. Ezért az egyesület, mint ilyen, nem is járulhatott megfelelő előterjesztéssel a kormány és a törvényhozás elé. A budapesti osztály két ülésben foglalkozott a javaslattal; észrevételeit dr. Biber Gyula kii-, járásbiró úr foglalta irásba és az egyesület elnöke az előterjesztést kézhez vétele után azonnal eljuttatta az igazságügyminiszter úrhoz és dr. Plósz Sándor úrhoz, mint a javaslat képviselőházi előadójához. A javaslat a közel jövőben törvény erejére fog emelkedni és hír szerint, kél év múlva fog életbe lépni. Kívánatos lenne, ha osztá­lyaink ezt az időt fölhasználnák arra, hogy a törvényt behaló meg­beszélés tárgyává tegyék, úgy, hogy annak hatálybaléptekor minden egyes rendelkezése mindegyik bitó, jegyző és joggyakornok előtt tel-

Next

/
Thumbnails
Contents