Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője, 1909-1910 (1. évfolyam, 1-11. szám)

1909 / 1. szám - Az igazgatóság jelentése az 1908-1909. egyesületi évről

elsőfolyamodásű bíróságokra ruházzak, reájuk bizván a ténykérdés megállapítását, és csak a jogkérdésben engedünk jogorvoslatot, akkor valóra válik majd a minden idők minden jogászainak törekvése, végczélja : bagy legyen jó és gyors igazságszolgáltatás Tisztelt közgyűlés! Felszólalásom egy előbbi részében már kiemeltem, hogy a birói hatalom letéteményeseire az a feladat vár. hogy az életnek szolgáltassanak igazságot. És mit tapasztalunk ezzel szemben? Azt, hogy a biról mesterségesen elzárják az élettől. Az a törekvés pedig, a mely a biról az élettől minden viszonyaiban elkülöníteni törekszik, a mely a birót társadalmi helyzetében is a világiul elzárni iparkodik, az nem számol azzal a megdönlhetlen igazsággal, bog) csak az élet viszonyainak teljes ismerete és figyelembevétele adhatja meg n bírónak u képességet az életviszonyok legkülönbözőbb, legszövevényesebb összebogozódásaiban is az igazságot érvényre emelni. Hogy ítélkezzen helyesen a biró az élet állal felvetett vitás kérdésekben, a kinek távol kell magát tartania az éleinek épen azon alakulataitól és viszonyaitól, a melyek vitás volta várja az ő birói döntését? Az ez év tavaszán Berlinben megtartott porosz birói nagygyűlésen Hamm volt főtörvényszéki elnök a többiek között azt jelenlétté ki: hogy a porosz bíró a világlói elszigeteli és hogy éppen ebben a körülményben kell keresni okát annak, hogy a közvélemény a laikus elemnek az ítélkezésben való érvényesülését mind nagyobb mértékben óhajtja. A \ilágiól való ezt az elszigeteltségét megszüntetendő, Hamm igen helyesen arra utalt, hogy a birónak be kell lépni a gyakorlati élútbe és megfejelő szerepei kell olt játszania. A bírónak a vidéken az államhatalom képviselőjének kell lennie és társadalom élén kel] haladnia mondta igen helyesen Hamm, és annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy ezekéi a törekvéseket elősegíteni éppen a birói egyesület van hivatvf.. Elfogadom minden egyes kijelentését: én is azt tartom, hogy a magyar birót túlságosan elszigeteltük a világtól abbeli helyes törekvésünkben, hogy az ítélkezésben semmiféle olyan érdekszálak által ne legyen feszélvezve, a melyek őt a világhoz kötik. Csakhogy mecfeledkezlünk arról, hogy egyrészt nem lehet azt a tételes jogszabályi megalkotni, a mely az összeférhetetlenségnek minden lehetséges esetéi kimerítené és hogy másrészt a mily nagy mértékben függetlenítettük ezen összeférhetetlenség megteremtése állal a birót az élettől, épp olyan mértékben el is idegenítettük ettől az élettől, és még nagyobb mértékben hoztuk függésbe az elszigeteltsége nyomán keletkező és annál sokkal veszedelmesebb megcsontosodott kasziszerü előítéletektől. A múlt hónapban Nürnbergben megtartott németbirodalmi birói kongresszuson a legélénkebb vita ama kérdés felelt fejlődön ki. hogy helyes-e a laikus elemnek az Ítélkezésbe való bevonása és mondhatom, hogy az általános hangulat volt a mellett a nézel mellett, hogy ezi a laikus elemet egyáltalán ki kell szorítani az Ítélkezésből; és csakis a már említett Hamm főtörvényszéki elnök állásfoglalásának sikerült ezt a hangulatot oda mérsékelni, hogy határozatba ment: miszerint a laikus elemet az eddiginél nagyobb Ipíitértékben nem kell bevonni az ítélkezésbe. Elismerem, jogosult a hivatásos bírónak ez az állásfoglalása bizonyos mértékben, kifejezést adtam ennek már a mull évi közgyűlésen elmondott felszólalásomban. Itt azonban két egyaránt jogosult áramlat küzd egymással szemben ; jogosult a hivatásos bírónak az a felfogása, hogv a laikus elem nem rendelkezik azzal a jogi készültséggel, a mely az Ítélkezés nehéz munkájának megfelelő elvégzésére képesíthetné; de jogosult a közvéleménynek az a felfogása is, hogy a hivatásos biró elszigeteltsége az éleitől öntudatlanul is, az élet követelményeivel nem mindig összhangban álló azokat a felfogásokat fogja Ítélkezéseiben érvényre juttatni, a mclvekel az élettől elkülönített környezete nagyra nevelt benne. Jogosult tehát a hivatásos bírónak az az idegenkedése, a melylvel a laikus elemnek a birói működésbe való bevonását | fogadja, de jogosult a közvéleménynek is az a törekvése, hogy a mint minden más, jelesül államjogi és közigazgatási ügyeinek az elintézésében mindnagyobb mérvben részt vesz a nép, úgy részt kér magának a nép az ítélkezésben is. a mely végre is a nép érdekeit érinii utolsó sorban. Ezt a két egyaránt jogosult áramlatot csak akkor és úgy fogjuk tudni kellő mederbe terelni, megfelelő határok közé szorítani, ha megszüntetjük a hivatásos bírónak a világtól való elszigeleliségét; ha összeférhetetlenségének okos és minden szemponiot egyaránt mérlegelő megállapításával kiengedjük ! lépni a biról az életbe, hogy részlvegyen annak alakulataiban és j küzdelmeiben, hogv azokat a maga tudásával, erkölcseivel és jogi j fegyelmezettségével vezesse és irányítsa. És ha befogadjuk a birót 1 mindazokba a szervezetekbe, a melyek az állami, a melyek a lársadalmi élet nagy munkáiban a vezetői szerepre hivatvák. És különösen, ha nagyobb tért engedünk a birónak a törvényelőkészítés és a törvényhozás nagy munkáiban. A mi kormánvzati. a mi parlamenti viszonyaink nem olyanok, hogy ott nélkülözhetnék azt az értelmi lökéi, a melyet a birói testület tagjai a jogtudomány míve- I lése és az igazságszolgáltatás gyakorla'i munkájában és tapaszlala-' Iáiban (elhalmozlak, a mi parlamenti viszonyaink nem olyanok, 8_ hogy ott nélkülözhetnék azt a nagy erkölcsi tőkét, a melyet az itélkc/és mesterei ebben a munkájukban természetszerűleg keli hogy összegyűjtötték légven. Be kell vinni lehái ez az értelmi, ezi az erkölcsi lökét a törvényhozás mindkél házába. Be kell vinni a főrendiházba, nemcsak azt az öl digniláriusl, a ki jórészl hagyományom jogok alapján most ott helyei foglal, hanem be kell oda vinni, más államok példájára, a birói testület tagjait oly számban, a mely ezen leslidel tekintélyének megfelel; és lehetővé kell tenni a birói testület tagjainak, hogy mint más országokban, nálunk is bemehessenek a képviselőházba a nélkül, hogy állásaikról vagy lemondjanak vagy nyugdíjaztassák magukat. Most a választó reform küszöbén talán időszerű ezeknek a kérdéseknek a felvetése és éppen ezért (alán helyén való, ha egyesületünk ebben az irányban határozóit állást foglal. A mikor most isinéllem. a mit már említettem, hogy a mi egyesületünk hivatásának valóban csak úgy íog tudni megfelelni, ha a bennünket érdeklő szervezeti és jogszolgáltatási kérdések mellett felöleli munkaprogrammjába azokat a társadalmi kérdéseket is, a melyek a birói lestülel tagjainak érdekeit meginni és előmozdítani alkalmasak, egynéhány szóval reá akarok arra is mulatni, hogy mii tartunk mi ezen a téren a jövő feladatainak. A birónak rendes szükségleteit, úgy. a hogy. fedezi az az anyagi javadalmazása, a melyet fáradságos munkája ellenértékéül az állam neki juttat. Az előre nem látott rendkívüli események költségeit ebből a javadalmazásból félretenni azonban birőtársaink legtöbbjénél a legnagyobb előrelátással is egyenes lehelellenség. Kell tehát, hogv történjék gondoskodás arra nézve is, hogy a Ivró rendkívüli esetékben is megkapja az anyagi lámogalást arra, hogy háztartási egyensúlyában oly zavarok ne állhassanak be, a melyek az anyagi gondoknak az ember lelkületére nehezedő nyomásaival egyenesen megköthetik az ő munkakedvéi, az ő munkaerejét. Ezért vélte fel az országos birói és ügyészi egyesület programmjába oly megfelelő jóléti intézmények alapítását, a melyeknek áldáslhozó működése hivatva leend rendkívüli esetekben az egyesület tagjait megfelelő támogatásban részesíteni. Ezért vélte tervbe az egyesüld vezetősége mindazoknak a jóléti intézményeknek a létesítését, a melyekel évi jelentésünk részletesen felsorol. Mindezeknek a terveknek megállapításánál az a gondolat vezérelt bennünket, hogy ill nekünk az önsegély alapjára kell lépni. Mindezeket az intézményekéi önönmagunknak a magunk erejéből kell megalkotni. Itt az a nagy testületi szellem, mely Istennek hála most már állandóan tért foglal sorainkban, kell hogy cselekvésre buzdítsa testületünk ama tagjait, akiknek az isteni gondviselés az anyagiakat bővebben juttatta, semhogy azokat maguk szükségleteire egészben igénybe venniük kellene. Itt az a kartársi szereiét, a mely egyik ékessége ennek a mi testületünknek, kell hogy megteremtse azt az áldozatkészségei, a melynek hatása alatt testülelünk tehetősebb tagjai nem késhetnek oly intézmények megalkotásával szegényebb sorsú kartársainknak a megfelelő segítségei nyújtani, a mely intézmények alakításához a szükséges anyagi eszközöket megadván nemcsak hogy nagyobb áldozatot nem hoznak, hanem felesleges tőkéikel még hasznothajtó befektetésekben helyezik el. Erős azért az a megyőződésem, rendíthetetlen az a hitem, hogy egyesülelünk jövő évi közgyűlésének már büszkén jelenthetjük, hogy testülelünk tehetősebb tagjainak áldozatkészsége folytán immár a tervbe veti jóléti intézményeket meg is alakítottuk. A mikor ezekután egyesülelünk második évi rendes közgyűléséi itt megnyitom, leheletlen itt e történelmi nevezetességű helyen elzárkóznom az elől a hit, az elől a meggyőződés elől: hogy a mint a magyar nemzet politikai függetlenségének számos sikeres*küzdelmi innét e helyről indult ki, úgy sikerre fog vezetni az a mi küzdelmünk, az a mi mozgalmunk is. a mely a birói függetlenség teljes kiépítése iránti törekvéseinkben, ill ezen a történelmi nevezetességű helyen hozoll ezutlal össze. Merítem ebbeli meggyőződésemet nem pusztán abból, hogy a mi törekvéseinkben rejlő igazságnak az érvényesülését nemcsak meggátolni, de még csak feltartóztatni sem lehel, hanem merítem különösen abból, hogy a hazaszeretet e klasszikus földjéről a bírói függetlenség iránli küzdelmek harezosai is magukkal viszik majd azl a lelkesedést, azt a telterőt, a mely a lángoló hazaszeretet e földjéből mindannyiszor fakadl, a hányszor nagv eszmékért, nagy czélokért kellett küzdelembe menni. Ezzel egyesülelünk második évi rendes közgyűlését megnyitom. 2. Elnök a jegyzőkönyv vezetésével ///•. Rálh-Végh hinni titkárt bízza meg és jelenti', hogy dr. Gadr Vilmos igazgatósági tag távirattal meniette ki elmaradását, a szegedi törvényszék és járásbíróság jegyzői kara pedig táv irattal üdvözölte az egybegyűlteket. 3. Dr. Lányi Márton lilkár felolvasván a kiküldöllek neveit. elnök megállapítja, hogv a közgyűlésen 40 osztályt «9 kiküldöli képviseli, 123 szavazattal. A közgyűlés tehát határozóképes. 4. Az 1908. évben Budapesten tarlóil előző közgyűlés jegyzőkönyvéi dr. Endes Miklós indítványára a közgyűlés, mini elölte egész tartalmában ismereteset, egyhangúlag felolvasottnak tekinti.