Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője, 1909-1910 (1. évfolyam, 1-11. szám)

1909 / 1. szám - Az igazgatóság jelentése az 1908-1909. egyesületi évről

9 S. Dr. Márkus Dezső főtitkár felolvassa az igazgatóság jelentését.* Az élénk helyesléssel és tapssal fogadott igazgatósági jelentés leiolvasása után Alföldi Ede, törvényszéki elnök (Nagybecskerek) indítványozza. hogy mind az elnöki megnyitó beszédet, mind az igazgatósági jelentési nyomassa ki az igazgatóság és küldje meg az ország valamennyi bírójának és ügyészének. Dr. Márkust Dezső főtitkár ezl legczélszerűbben az egyesület hivatalos közlöme útján tartaná kivihetőnek, a mennyiben a közgyűlés a közlöny megindítását elhatározná. A közgyűlés Alföldi Kde indítványát ilyen értelemben egyhangúlag elfogadja s az igazgatóság jelentését is egyhangúlag tudomásul veszi. (». A tagsáiíi díjat. Fekete Gábor Ítélőtáblai elnök felszólalása után, a közgyűlés az 1910. évre egyhangúlag ismét 0 koronában állapítja meg. 7. A közgyűlés tudomásul veszi dr. Révay Bódog pénztáros lemondását s neki buzgó és önzetlen működésééri köszönetet szavaz. Új pénztárossá a jelenlevők összes szavazataival dr. Bényovils Lajos kir. euriai tanácsjegyző-lörvényszéki birót választja meg. 8. Dr. Benyovíls Lajos pénztáros lelolvassa az 1008. évi zárszámadást, az 1009. é\i szeptember 30-ig terjedő pénztári kimutatást s az 1910. évi költségelőirányzatot, A közgyűlés mindezeket egyhangúlag jóváhagyja és elfogadja. Dr. Lányi Márton titkár, mint ellenőr felolvassa a számvizsgáló-bizottság jelentését. A közgyűlés a jelentést egyhangúlag elfogadja s a bizottságnak, úgyszintén a pénztárosnak és az ellenőrnek az 1908. évi pénzkezelés dolgában a felmentést megadja. 9. A száiiivizs<jáhi-hiz<itlsá<j tagjaivá a közgyűlés a jelenlevők összes szavazataival újból megválasztja: Saiy Dezső törvényszéki birót, Tholt József törvényszéki birót és Peló'cz Gyula törvényszéki birót, póttagjaivá pedig Stadler Endre törvényszéki jegyzői és dr. Pogány László járásbirósági jegyzőt, (mindannyian Budapesten). 10. A jövő évi közgyűlés helyének megállapítása kerülvén napirendre, Piukovich János, a győri osztály nevében meghívja az egyesületet Győrre, a mit a közgyűlés egyhangúlag elfogad és az 1010. tvi rendis kazgyüles helyűd Gyc'tt jelöli ki. 11. /';•. Márkus Dezső főtitkár előterjeszti az igazgatóság javaslatát az egyesület hivatalos lapja dolgában. E szerint az egyesület egyelőre eltekint a tagok megterhelésével járó jogi szaklap kiadásától, hanem e helyett csupán az igazgatóság egy. évenkint legalább hatszor megjelenő értesítőt adna ki, mely az egyesület belső életének összes mozzanatait tüntetné föl s az osztályokkal való érintkezést szolgálná és minden egyéb közlési és nyomtatványt — a nagyon sürgős és a bizalmas természetű közlések természetes kivételével — pótolna. Az értesítőt minden tag ingyen kapná. A közgyűlés az igazgatóság javaslatát egyhangúlag elfogadj i ts i v«grehajt issd xi eliteket ts t l'Uitkirl bízza meg 12. Dr. Márkás Dezső főtitkár az egyes pontok megfelelő megokolásával előterjeszti az igazgatóságnak javaslatait a nyugdíjtörvény kívánatos módosításának irányelveiről. Az egyesület óhajtásait az igazgatóság a következő pontokban foglalja össze, annak megjegyzésével, hogy egyebekben a törvény eddigi rendelkezéseit lényegükben lentartandóknak véli: 1. A köleles szolgálali időnek leszállítása 10 esztendőről 35 évre. Egyhangúlag elfogadtatik. 2. A szolgálati időbe be kell számítani azt az idői, a melyen át a biró vagy ügyész ügyvédi gyakorlatot folytatott, föltéve, hogy állami szolgálata legalább tíz esztendős. Egyhangúlag elfogadtatik. 3. A nyugdíj összegének megállapításánál a megkezdett esztendőt egésznek kell számítani. Egyhangúlag elfogadtatik. 4. A hivatalvesztésnek ne legyen az a vagyoni következése, hogy az elitéit és annak jogosult hozzátartozói elvesztik a végellátásra a büntetés jogerős kiszabásáig megszerzett igényeiket. A hivatalvesztésre elitéit veszítse el nyugdíjának felerészéi, ellenben a végellátásra jogosult hozzátartozóinak végellátási igényeit semmiképen se érintse ez a büntetés. Egyhangúlag elfogadtatik. 5. A birót vagy ügyészt annak az esztendőnek a végével, a melyben 70. életévét betölti, hivatalból nyugalomba kell helyezni. E szabály alól a minisztertanács előterjesztésére csak a király lehel kivételt. Az így hivatalában megtartott biró vagy ügyész bármikor kérheti nyugdíjaztatását, akarata ellenére azonban, az 1871 : IX. törvényezikkben előírt eljárással, a fegyelmi bíróság határozzon nyugdíjazási kérdésében. Szendrődy Dénes (Kaposvári szükségesnek tartja, hogy a hivatalában megtartott, 70 évnél idősebb birót egy újabb korhatár, p. o. a 75-ik életév betöltése után hivatalból nyugalomba helyezhessék. * A jelentőst egész terjedelmében föuu a 3—(5. lapon közöljük. • Szükségesnek tartja azt is, hogy a köteles szolgálali idő. vagvis a 1 követelt 35 év letelte után minden biró és ügyész helyeztessék hivatalból nyugalomba. Ettől az intézkedéstől azt reméli, hogy jelentékenyen segítene a jegyzők előléptetési viszonyain. Csizmadia Géza (Szekszárd) 70 éven túl csak akkor tartaná j megengedhetőnek a kivételes szolgálatot, ha a megalkotandó törvény intézményes garancziál nyújtana arra nézve, hogy csakis olyanok szólíttatnak fel a továbbszolgálatra, kik még teljes munkaerejük birtokában vannak. Jh: Imrik Péter (Nagyvárad) a most hatály os törvényes rendelkezéseket tartaná fenn. Gödri Sándor (Nagyszeben) azt javasolja, hogy 7(i éven Iái a biró és ügyész egyáltalán ne maradhasson hivatalában. Dr. Márkás Dezső főtitkár bő okfejtéssel keli a közgyűlést, j hogy az igazgatóság javaslatát változatlanul fogadja el. Szendrődy Dénes javaslatát azért is ellenzi, mert ez számos birót és ügyészt, ki a 35 év letelte után még teljesen munkaképes, de azonfelül a közszol1 gálal érdekeit is igen súlyosán érintené s nem hiszi, hogy a jegyzői ; kar oly módon akarná előléptetési viszonyai! javítani, a mel) mód biréi ts ügytszi kirttrritk lílirdekínck de tz t izstgszol^i'ti írnak is eminens sérelmével járna, különben sem lévén erkölcsös a kollegák halálára vagy kidölésére építeni az előrelépést. Elnök elrendeli a szavazást. Az igazgatóság javaslatai ellenzi 33 szavazat, elfogadja 79 szavazat. A többség tehát az igazgatóság javaslatai elfogadta. G. A végellátás megszabásánál figyelembe jövő javadalmazásba a lakáspénzt is be kell számítani. (L. 14. pont.) 7. Az özvegyi nyugdíj a következő legyen: II. (izet. oszt. . C000 korona III. « 9 6000 « IV. « « 4000 « V. « 8 3000 « VI. « (( 2400 « VII. « « 1800 « VIII « « 1400 « IX « c 1 "200 « X. « u 1000 « XI. « l< 800 « 8. A nevelési járulék nem az anya járuléka, hanem a Kiskorú gyermeké, a melylyel azonban, a dolog térmészeléhez képest, annak törvényes képviselője rendelkezik. A nevelési járulék mindegyik gyermek után járjon, nem tekintve a gyermekek számát, sem pedig azt, hogy az elhalt állami alkalmazottnak hányadik házasságából származnak. A törvényesített gyermeket a törvényessel mindenképen egyenlőnek kell tekinteni. A nevelési járulék rendesen a gyermek leljeskorúságáig jár, de megszűnik korábban is, ha a gyermek önálló háztartási alapít, vagy ha állandóan jövedelmező olyan hivatása vagy foglalkozása van. a melynek jövedelme felér a nevelési járulék összegével. A nevelési járulék a gyermeknek betöltött 0 éves koráig az özvegyi nyugdíj 1 <-, részét, betöltött li éves koráig annak Vs részét, azontúl, a jogosultság megszűntéig, annak '/« részét teszi fejenkint. Özvegyi ellátás hiányában és szülőtlen árváknál a nevelési járulék fejenként kétszeresét teszi annak az összegnek, a mely a gyermekei anyjának özvegyi ellátása esetére megilletné. 9. Ha az állatni alkalmazott oly időpontban halt meg. a mikor még nem szerzett volt igényt nyugdíjra: az özvegyi és a nevelési járulékra más körülmények közt jogosult kiskorúak az elhalt egv évi illetményeinek negyedrészéi kapják végkielégítésül (a temetési járulékon felül). 10. Sem a nyugdíj, sem az özvegyi nyugdíj, sem a nevelési járulék meg nem váltható. 11. Temelési járulék jár a nyugdíjképes vagy nyugdíjas állami alkalmazott, annak nyugdíjra jogosult özvegy e és nevelési járulékra jogosult gyermeke után is. Ajándék az utolsó fizetésnek, illetve a nyugdíjnak, özvegyi nyugdíjnak vagy nevelési járuléknak három havi összege. 12. Temetési járulék annak is jár, a ki az elhalt állami alkalmazott temetéséről gondoskodott, a nélkül, hogy a végellátásra jogosultnak hozzátartozója lenne. Ilyen esetben azonban ez a járulék a temetés költségére legyen szorítható. 13. Az új törvén) hatálybaléptekor élvezeti minden végellátás az új törvény alapján megszabható megfelelő végellátás többlel inek felerészév el emelkedik. A 6—13. pontokat a közgyűlés egyhangúlag ellogadja. 14. Az eme javaslatok következtében előálló tühhkiadás telezésére a biró és ügyész fizetéséből havonként 3%-Ol levonuak. Ellenben a szolgálati díj és az illetmények után a tisztviselőtől követelt nyugtabélyeg eltöröltetik. livhák Ferencz (Újvidék) és Szendrődy Dénes (Szekszárd) a 3°o-ot túlságos magasnak tartja.