Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője, 1909-1910 (1. évfolyam, 1-11. szám)

1910 / 6. szám

48 alapos, körültekintő, minden érvet kimerítő tárgyalása már ebből az okból kizártnak tekinthető. A dolog természetéből következik tehát, hogy az egyesületnek igen sok vitális érdekeit érintő s részletes, körültekintő nyugodt megfontolást igénylő kérdésekben a közgyűlés határozata lényegileg azon alapszik, hogy a javaslatot előterjesztő lelkiismeretes és alapos munkájában megbízik. Valódi alkotások azonban a közgyűlésen magán nem történhetnek, s a közgyűlés elhatározására első sorban az igazgatóság elhatározása kell, hogy irányadó legyen, mely az egyletet érintő minden kérdést előzetesen nyugodtan megtárgyalt, s a melynek állásfoglalásában legjobban meg kell bízni. Ebből következik, hogy az egyesület valódi irányító és elhatározó szerve az igazgatóság. És kell is, hogy az legyen. Viszont azonban szükséges, hogy az igazgatóság az egyesület alapját képező osztályokkal teljes összhangban működjék, hogy az igazgatóságban az osztályoknak s az osztályok egyes rétegeinek a törekvései, felfogása lehetőleg mind kifejezésre s azután megvitatásra és állásfoglalásra találjanak. Különben a fő és a derék között az összeköttetés megszakad és az egyesület életképessége megszűnik. Tényleg ma azt tapasztaljuk, hogy az egyes osztályok keretein belől erős mozgalmak indulnak meg, melyek az igazgatóság már elfoglalt álláspontjával nem egyeznek, s melyek harcot eredményezhetnek, de épp ebből folyólag nagy nehézségeket is. Ezért tényleg szükségesnek látszik az igazgatóság és az osztályok közölt a szorosabb kapcsolat létesítése s ez által annak a czélnak elérése, hogy az igazgatóságban minden felvetett kérdés megvitatás tárgyává tétetvén, az igazgatóság elfoglalt álláspontjának minden osztály kebelében legyen képviselője és viszont. Ennek a czélnak elérésére alkalmasabb módot, mint hogy az osztályok elnökei az igazgatóságnak hivatalból tagjai legyenek, nem találtunk, s azt hisszük, nem is találhatunk, mert ez lehetőleg biztosítaná azt, hogy magának az igazgatóságnak a kebelében forrna ki minden óhajunk és minden törekvésünk, s még ha egyes óhajaink és törekvéseink csak elérhetIcn ábrándok volnának, ha azokat az ekként megalakított igazgatóság itéli olyanoknak, ebbe az összes tagok nagyobb megnyugvással fognak beletörődni. A nagyváradi osztály javaslatának és indokolásának megvitatása után, Hubai Olló a maga és Bary J/>:scf nevében ugyanebben a kérdésben a következő javaslatot teszi: Javaslat az alapszabályok 11. §-ának módosításához. «//. §. Az igazgatóság tagjai: rendesek és rendkívüliek. Az igazgatóság rendes tagjai: az elnök, két társelnök, a főtitkár, a helyettes főtitkár, két titkár, a pénztáros és tizenkét rendes igazgatósági tag, azonfelül hal póttag. Az igazgatóság fentebb említett tagjait a közgyűlés választja három évi időtartamra olyképpen, hogy az egyik társelnök, továbbá tiz rendes igazgatósági tagnak és négy póttagnak a vidéki, a többieknek pedig a budapesti tagok sorából kell kikerülniük. A tisztséget viselő igazgatósági tagoknak budapesti tagoknak kell lenniök. Rendkívüli igazgatósági tagok azoknak az osztályoknak kiküldöttjei, a mely osztályok az igazgatóság elé oly fontos emlékiratot, javaslatot, vagy indítványt terjesztettek, a melyek érdemleges elbírálására a közgyűlés van hivatva, vagy a melynek az a czélja, hogy az igazgatóság valamely kérdésben az igazságügyi kormányhoz előterjesztést tegyen. Az illető osztályok az emlékirat, javaslat, vagy indítvány beküldésekor a rendkívüli igazgatósági tagok behívása iránt nyilatkoznia kell ugyanakkor azok meg is nevezendők. Ezeknek száma osztályonként egy vagy kettő lehet. A rendkívüli igazgatósági tagoknak az osztályok által beküldött emlékirat, javaslat, vagy indítvány tárgyalásánál tanácskozási és szavazati joguk; az igazgatósági ülés egyéb tárgyainál pedig csak tanácskozási joguk van. A rendkívüli igazgatósági tagot az illető osztály, — ülésének jegyzőkönyvi kivonatából álló, az elnök és jegyző által aláírt, — szabályszerű megbizó-levéllel látja el, mely az igazgatóság elnökének a kiküldölt állal bemutatandó. Úgy a rendes, mint a rendkívüli vidéki igazgatósági tagoknak az igazgatósági ülésben való részvételükkel tényleg felmerült utazási és szállodai költségeiket kívánságukra az illető osztály megtéríti.» A második javaslat főbb indító okaiként Hubert Ottó kiemeli az egyesületi együttműködés szükségességét, az igazgatóság működése iránti bizalom nagyobbodását és az egyes osztályok működésének szükséges fokozását. Grecsák Károly elnök elvben a Bary-Huber indítványt helyesli és azt elfogadhatónak és megvalósíthatónak tartja. Márkus Dezső főtitkár elvben szintén elfogadja a javaslatot, de a kivihetőség szempontjából pénzügyi okokból aggályai vannak, mert akkor az egyesület bevételének legnagyobb részét a vidékről Budapestre jövő igazgatósági tagok költsége emésztené föl. Kiemeli továbbá, hogy az egyesület működése kapcsán felmerüli esetleges elégedetlenségnek a közgyűlésen megnyilvánulását semmi körűiméinek közt sem szabad legkisebb mértékben sem megnehezíteni, \ mert mindegyik tagnak természetes joga és kötelessége az igazgatóság általa helytelennek véli működéséi a legmesszebb menő birálal tárgyává lenni. Ez áz egyesületnek elsőrangú érdeke is. meri csakis úgy alakulhat ki egészséges és őszinte közvélemény az egyesület ügyeinek intézése körül. Éppen ezérl a beadotl két indítványnyal szemben azt indítványozza: mondja ki az igazgatóság, hogy minden osztálynak joga van az igazgatóság ele terjeszteti indítványát azon az igazgatósági ülésen, melyen az tárgyalás ala kerül, kiküldőn útján közvetlenül megokolni. A kiküldött azonban az ezzel felmerüli költségeinek megtérítését nem igényelheti. fíuber Olló annak kijelentése mellett, hogy a tagsági díj az egyesületi tagok érintkezésének megkönynyílésére szolgál, valamint, hogy az igazgatóság elé terjesztendő javaslat megokolása folytán felmerült költség az egyesület terhe, — indítványát fenntartja. Márkus Dezső Huber/ Ollóval szemben utal azokra a jóléti intézményekre, melyeket az egyesület igazgatósága megvalósítani akar. A tagsági díjakat ilyen közhasznú intézményekre kell fordítani, az igazgatás költségét pedig, mint eddig is. a minimumra kell csökkenteni. Somlyód// István helyesli annak az eszmének a felvetését, hogy a fontosabb indítványok megokolására az egyes osztályok képviselőt küldhelnek, — a kivileiben pedig a főtitkár indítványához járul. Bubla Ferenc:- társelnök a főtitkár indítványát teljesen meg • felelőnek tartja. Az igazgatóság a nagyváradi osztály és a Bary-Htiberl indítványát nem teszi magáévá, azonban mindkellőt a közgyűlés elé terjeszti azzal, hogy azok helyett az az indítvány fogadtassék el, miszerint az osztály bármelyik indítványának az igazgatóság ülésében közvetetlen megokolására kiküldöttet rendelhet ; a kiküldetés költsége azonban az egyesületet nem terhelheti. Titkár jelenti, hogy az egyesület igazgatósága a nyugdíj-törvény revíziója ügyében érintkezésbe lépett az állami tisztviselők országos egyesületével. Nevezett egyesület a nyugdíj-törvény revíziója tárgyában tartandó közös tanácskozásra Benedek Sándor társelnököt, dr. Andor Endre, dr. Ballai Lajos, Ébersz Károly és Galambos Ede választmányi tagokat küldötte ki. Elnök indítványozza, hogy az igazgatóság is küldjön ki a meginduló tárgyalásokra bizottságot. Az igazgatóság Grecsák Károly elnök vezetése mellett a bizottság tagjaivá kiküldi : Bubla Pere ncz társelnököt, Márkus Dezső főtitkárt, Báth-Végh István tikárt és Wettstein Gyula választmányi tagot és utasítja a bizottságot, hogy az e kérdésben folytatott eddigi munkálatok alapján, valamint a gyulai osztály vonatkozó javaslatának kapcsán hozott határozat figyelembevételével, a tisztviselők egyesületével a közös tárgyalásokat kezdje meg.* Titkár jelenti, hogy dr. Kiss Károly nyug. táblabíró és dr Sallai György törv. jegyző az egyesületből kilépésüket az igazgatóságnál bejelentették. Az igazgatóság a két kilépés bejelentését az alapszabályok 6. §-a rendelkezésének korlátai között tudomásul veszi. Titkár jelenti, hogy Vinnay Árpád járásbiró a nagyváradi osztály útján a bírósági ügyvitel szabályoknak egyszerűsítése és módosítása tárgyában tervezetet küldött be. (L alább 57. lapon.) • Az igazgatóság a tervezetet tudomásul veszi és utasítja az elnökséget, hogy az abban foglaltakat az ügyvitelre vonatkozó tervezete elkészítésénél vegye figyelembe. Somlyódy István járásbiró bejelenti, hogy a szegedi osztály Hrabovszky Tihamér indítványára megkeresni rendelte az egyesület igazgatóságát, tudja meg, mi az oka annak, hogy a legutóbbi tömeges VII. fizetési osztályú előléptetéseknél igen sokan, anélkül, hogy ellenük fegyelmi eljárás volna folyamatban, vagy működésük kifogás alá esnék, kihagyattak a kinevezésből, mert ez az intézkedés az automatikus előlépés elvét sérti. Grecsák Károly elnök véleménye szerint az egyesület igazgatósága ebben az ügyben azért nem járhat el, mert a miniszter saját jogkörében gyakorolván a selectió elvét, őt annak helyes vagy helytelen gyakorlása miatt felelősségre nem vonhatjuk, mert ez az országgyűlés dolga, az automatikus előlépés pedig még nincs törvénybe iktatva. Márkus Dezső IVÍiiikár hasonló értelmű nyilatkozata után * Ez a bizottság június 30-án esryűttes ülést tartolt, amelyben az összes cl\i kérdésekben örvendetes egyetértés létesült, még pedig a mi egjesületünk javaslatainak alapján. A munkát most egy szűkebb bizottság folytatja, amelynek tagjai: Ebersz Károly min. tanácsos, dr. Márkus Dezső főtitkár és dr. Biró Benedek állami I számvevőszéki s. titkár, mint az Á. T. 0. E. titkára. Szerk. ±