Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője, 1909-1910 (1. évfolyam, 1-11. szám)

1910 / 6. szám

az igazgatóság kimondja, hogy tekintettel arra. hogv az igazságügyminiszter hatályos törvényeink értelmében a selectio gyakorolhalásától eltilva nincs." ebben a kénlésben nem járhat el. Titkár jelenti, hogy névtelen indítvány érkezett abban a kérdésben, hogy elsőfoknlag minden ügyben egyesbiróság járjon el, hogy másodfokon legfeljebb hármas tanácsban határozzanak a bíróságok, valamint hármas tanácsban határozzanak a harmadfokon is, végül, hogy harmadfokra az ügyeket ténykérdésben való határozathozatal végett ne lehessen feljebb vinni. Az igazgatóság a szervezeti kérdések tárgyalásáig az az indítványt irattárba téteti. Klnök jelenti, hogy a legközelebbi igazgatósági ülés, közgyűlésünkéi megelőzően, 1910 október hó 15. d. u. •'>' • órakor lesz Győrött. Kéri továbbá az igazgatóságot, hogy a közgyűlés ideje és tárgysorozata tekintetében határozzon. Az igazgatóság megállapítja, hogy az egyesület ez évi rendes közgyűlése Győrött, 1910 október fió 16-án lesz. Erről az egyes osztályokat a további teendők megtétele és a közgyűlési kiküldöltek bejelentése végett értesíti. A közgyűlés napirendjéta következőkben állapítja meg: (I. a Meghívót az Értesítő élén). Márkus Dezső főtitkár bő megokolással előterjesztést tesz az iránt, hogy az egyesület elnöksége hatalmaztassék fel a szükséges lépések megtételeié avégből, hogy a katonai hivatással, mint ilyennel kapcsolatos kedvezményektől eltekintve, az összes köztisztviselőknek is jussanak mindama kedvezmények, mint a milyenek a katonatiszteknek és családjaiknak jutnak ki. Az igazgatóság a kért felhatalmazást megadja, azzal, hogy ebben az ügyben a lisztviselők országos egyesületével együttes actio indítandó és utasítja a főtitkárt, hogy a közgyűlés elé terjesztendő évi jelentésben tegyen erről az ügyről tájékoztató előterjesztést. Márkus Dezső főtitkár utal arra, hogy több oldalról hangzik fel az a kifogás, hogy az egyesület működése nem jár a megfelelő eredménynyel és hogy e miatt többen kilépni szándékoznak. A nélkül, hogy ennek bármiképpen elejét akarná venni, meri hiszen szabad és nem kényszerítő egyesülésről van nálunk szó, hangsúlyozza, bogj az egyesület nem magánérdekek előmozdítására alakult, hanem a végből, hogy rendszeres, szerves, komoly és kitartó munkával segítsen az illetékes köröknek is, de a maga önálló körében isheh lehozni negyven évnek mulasztásait az igazságügyi szervezetnek tárgyi és személyi terén. Éppen azért előbb az alapozás munkáit kell a legnagyobb lelkiismeretességgel elvégezni, mert csakis szilárd alapon nyugvó szervezettől várhatók biztos és állandó sikerek. Az egyesület létjogosultságát tettek fogják igazolni, amelyekre azonban az eddig lefolyt idő még aránylag is nagyon rövid volL (Helyeslés.) Több tárgy nem lévén, elnök köszönetét fejezi ki a megjelenteknek és az ülés feloszlatja. Kmf. Grecsák Károly s. k. Lányi Márton s. k. elnök. titkár. Hitelesítik: Wettstein Gyula s. k. Andorffy Károly s. k. Az osztályok köréből.* I. Győr. Jegyzőkön]\ felvétetett az Országos Birói és Ügyészi Egyesület győri osztályának 1910. év" április hó 2-án tartott rendes közgyűléséről. Jelenlevők : Piukovich János, kir. ilélötáhlai biró, elnök, Jalsovitzky Lajos kir. Ítélőtáblai tenácselnök, dr. Kramolin Viktor kir. főügyészhelyeltes, Kun Sándor, dr. Feichlinger Ernő, Rárz Lajos, Hannig Alajos kir. Ítélőtáblai birák, Koloszár László, Kovács Zsigmond, dr. Tariczky Jenő, dr. Alföldy Dezső, dr. Nelky Elek kir. trvsz. birák, dr. Simon Rudolf kir. ügyész, Uy Sándor kir. járásbiró, Ulricb Ede tanácsjegyző járásbiró, Gallé János tanácsjegyző alblró, Scbadl Jenő és Bozzay Jenő tanácsjegyző jegyzők, dr. Füves Károly, dr. Szily Zoltán és dr. Bulyovszky István kir. törvényszéki jegyzők. Piukovich János elnök a gyűlést megnyitván, a jegyzőkönyv vezetésével megbízza dr. Bulyovszky István kir. trvsz. jegyzőt, hitelesítésére pedig felkéri Koloszár László és dr. Airöldy Dezső kir. trvsz. bírókat. Elnök előterjeszti, hogy közbenjárására és felkérésére Horváth Jenő kir. Ítélőtáblai elnök úr ő méltósága az osztálya ülések, valamint a választmányi ülések megtartására a kir. ítélőtábla II. emeleti büntető tanácstermét átengedni kegyes volt, mire az elnök indítványára * Az osztályok jegyzőkön)\cit időrendben közöljük. Sterk, az osztálygyniés Horváth Jenő kir. Ítélőtáblai elnök úr I méltóságának azon kegyességeért, hogy az osztály részére gyűlési és ölési termel átengedni méltóztatott, egyhangú lelkesedéssel bálás köszönetét fejezi ki és erről őt a je.yzőkönyv kivonatán értesíti. Elnök felolvassa Fehérpalaky László kir. trvsz. biró, az osztály titkárának levelét, a mely szerint titkári állásáról lemond. Az oszlálygyülés Fehérpalaky IJÍSZIÓ titkár lemondását sajnálattal tudomásul veszi, az eddig kifejteit buzgó működéséért jegyzőkönyvileg köszönetét nyilvánítja és erről öt a jegyzőkön;v kivonatán értesiti. Elnök indítványára az oszlálygyülés titkárrá dr. Nelky Elek kir. lürvsz. biról egyhangúlag megválasztja. Dr. Feichtinger Ernő számvizsgáló-bizottsági tag az alapszabályok 18. és 24. $-ai értelmében előterjeszti a számvizsgáló bizottság jelentéséi az 1908. és 1909. évi pénztárkezelésről, a mely teljesen rendben van, nevezetesen minden kiadási tétel igazolva van. 1908-ban bevétel volt 303 K. kiadás volt 296 K 83 f, maradvány és átvitel az 1909. évre 6 K 17 f. 1909-ben bevétel volt 372 K 05 f. kiadás volt 3G7 K 69 f, pénzlári készlet 4 K 36 f. Az oszlálygyülés a jelentési tudomásul veszi, dr. Simon Rudolf pénztárosnak és a választmánynak az 1908. és 1909. évre a felmentvényi megadja, egyszersmind dr. Simon Rudolf pénztárosnak kifejteit tevékenységééri jegyzőkönyvi köszönetet szavaz. Elnök előterjeszti, hogy az alapszabályok 18. és 21. í,-ai éneimében a számvizsgáló bizottság tagjainak megbízása lejári, indítványozza, hogy dr. Feichliuger Ernő és l'roszt János rendes tagok, dr. Korpády Zollán és dr. Heller Erik póttagok íjból megválasztassanak, az osztály területéről a szekszárdi kir. törvényszékhez áthelyezett dr. Szilágyi Ernő kir. Irvsz. biró helyett pedig a számvizsgáló bizottság rendes lakjául Kovács Zsigmond kir. trvsz. biró válaszlassék meg. Az oszlálygyülés az 1910. évre a számvizsgáló bizottságba rendes taggá: dr. Feichlinger Ernő és Proszl János kir. ítélőtáblai bírákat s Kovács Zsigmond kir. törvsz. birót, pótlagokul pedig dr. Korpády Zoltán kir. járásidról és dr. Heller Erik kir. törvsz. jegyzői egyhangúlag megválasztja. Elnök előterjeszti, hogy az 1909. évben Kolozsvárott tartott közgyűlés határozata szerint az egyesület 1910. évi rendes közgyűlése Győrött fog megtartatni s a határnap megállapítása végeit f. év május havában az egyesület elnökével és főtitkárával Budapesten személyesen fog érintkezésbe lépni. Egyúttal előadja, hogy a Hivatalos Értesítő szerint a közgyűlésen tárgyalandó indítványokat í. évi május közepéig kell a főtitkárral közölni, kéri lehal az osztály tagjait, hogy mielőbb szíveskedjenek esetleges indítványaikat az osztály elnökénél vagy titkáránál benyújtani. Tudomásul vétetett. Dr. Alföldy Dezső kir. törvsz. biró az igazgatóságnak a Hivatalos Értesítő 1910 február hó 21-iki 3. számában kézzétett, és a m. kir. igazságiigyminiszlerhez inlézelt azon előterjesztéséi, a mely szerinl a kir. járásbíróságok és ügyészségek vezetői közül a 22 VIII. liz. osztályú biró és ügyész a VII. liz. osztályba hivatalból besorozlassék, sérelmesnek tartja, meri valaki csupán azon az alapon, hogy véletlenül a vezető járásbiró vagy ügyész előléptetése, nyugdíjazása, vagy elhalálozása folytán vezető állásba került, érdemre, kiválóságra és korra való tekintet nélkül méltatlanul jutna a VII. fiz. osztályba a rangban idősebb VIII. liz osztályú törvényszéki bíróval, vagy ügyészszel és járásbiróval szemben. Indítványozza léhát, hogy ily irányban az igazgatósághoz a sérelmes javaslat mellőzése iráni előterjesztés intéztessék. Hannig Alajos Ítélőtáblai biró a hivatkozott igazgatósági előterjesztést az abban kifejtett okoknál fogva helyesnek tartja, s ezért dr. Alföldy Dezső indítványának a napirendről való levételét javasolja. Elnök összegezvén a kifejtett eszmecserét, a kérelmet szavazásra teszi fel. Az oszlálygyülés túlnyomó többséggel dr. Alföldy Dezső indítványának a napirendről való levételét határozza el. Dr. Alföldi Dezső kir. törvényszéki biró indítványozza, hogy az igazgatóságnak a Hivatalos Értesítő 1910. évi márczius hó Ü.'j-iki 4. számában E. alatt közzételt és a magasabb fizetési fokozatba automatice három évenként történő előléptetésre irányuló javaslata csupán a VIU. és VII. lizelési osztályokra vonatkozzék, mert a IX. fizetési osztályban az albiró vagy alügyész. az 1908. VI. t.-cz. éta csak 3—4 évig marad, azután a VIII. fizetési osztályba kerül, tehát az igazgatóság előterjesztésének az a része, hogy a biró, vagy ügyész a IV. fizetési osztályból M év múlva kerül a VII. fizetési osztály első fokozatába, nyilván téves, oda ugyanis a fentiek szerint 18 év múlva jut. Dr. Kramolin Viktor kir. főügyészhelyetles hozzájárul a fenti téves előterjesztés kiigazítása iránt tett indítványhoz, de ezt még kiegészili azzal, hogy a bírónak és ügyésznek a IX. fizetési osztályba való besorozása megszüntetésével az elsőfolyamodású bíráknak és az ügyészeknek a VIII. és VII. fizetési osztályokban foglalt létszáma egyenlően osztassék szét a 3—3 fizetési fokozatban. Az osztálygyülés mindkét indítványt egyhangúlag elfogadja és az igazgatósághoz előterjeszti. Dr. Pűves Kőroli/ kir. törvényszéki jegyző előterjeszti a jegyzői kar megbízásából a szabadkai és szekszárdi kir. bírósági jegyzők emlékiratát, kiemelve, hogy sérelmes az igazgatóságnak a m. kir. igazságügy-miniszterhez benyújtott azon előterjesztése, hogy a X. fizetési osztályba jegyzővé csak birói, vagy ügyvédi képesítéssel biró joggyakornokok neveztessenek ki; sérelmes továbbá az igazgatóságnak a birák által jelenleg végzett munka egy részének a jegyzőkre — önálló hatáskörben — való áthárítását czélzó és ebből kifolyólag a birói létszám csökkentésére irányuló tervezete is, mert ez a négy évig joggyakornoki és 9—10 évig jegyzői állásban levő bírósági jegyzőknek bírákká és ügyészekké való előléptetését még jobban meg-