Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője, 1909-1910 (1. évfolyam, 1-11. szám)

1910 / 6. szám

47 oszlály az igazgatóság álláspontját fogadja el. egyúttal kimondja, hogy szükségesnek tartja, hogy ezentúl a vezetők a VII. fizetési osztályba pályázat útján neveztessenek ki, a MII. fizetési oszlálvban lévő vezetők közül azok jöjjenek a Ml. fizetési osztályba, a kik azt megérdemlik. Általában véve a IX. fizetési osztályból a VIII. fizetési osztályba és a MII. fizetési osztályból a VII. fizetési osztályba az automatikus előlépés legyen a rendszer, de az érdemesek soronkívül is kinevezhetők. A fehértemplomi osztály az igazgatóság javaslatával ért egyet s addig, míg a MII. fizetési osztályban is vannak vezetők, azt kívánja, hogy ezek szernél) i pótlék czímén kapják meg a VII. fiz. osztály közötti fizetési különbséget. Márkus Dezső' főtitkár az igazgatóság álláspontjának megvilágítása végett kiemeli, hogy a múlt igazgatósági ülés határozatának ezélja nem az volt, hogy éppen csak a szóbanibrgó 22 vezető biró és ügyész jusson a VII. fizetési osztályba, hanem annak az elvi álláspontnak a megvalósítása, hogy minden vezető a VII. fizetési osztályba kerüljön. Nem arról van tehát szó, hogy okvetlenül a MII. fizetési osztályban levő, esetleg igen fiatal biró és ügyész jusson a VII. osztályba vezetőnek, hanem arról, hogy aki vezető, az annálfogva — az igazgatóság memorandumában kifejtett okokból — jusson a VII. osztályba. Ez az elv nem zárván ki a selectiót, de nem is jelentvén azt, hogy csak az illető biróság vagy ügyészség köréből nevezzék ki annak vezetőjét, nem sért semmiféle érdeket, ellenben nagy, mértékben hozzájárulhat az igazságszolgáltatás és az igazságügyi igazgatás javításához. Gáthy Bálint az igazgatóság határozatában annak az igazságügyi érdeknek támogatását látja, mely ebben a kérdésben szem előtt tartandó és nem egyéni érdekek előmozdítását. Majd hosszan fejtegeti a vezető birói és ügyészi állásokkal járó feladatok technikai és szellemi nehézségét s annak honorálását feltétlenül szükségesnek tartja. Varga-Nagy kinin, az igazgatóság már elfoglalt helyes álláspontjának fenntartását óhajtja. Geiger Dezső annak a véleményének ad kifejezést, hogy a felvetett kérdés csak törvényhozási úton rendezhető és így gyakorlatilag az igazgatóság álláspontja nem vihető keresztül. Geiger Dezső azután Márkus lötilkár felvilágosító szavai folytán az igazgatóság véleményéhez járul. Grecsák Károly elnök azt véli, hogy az igazgatóság és az egyes tagok közölt ebben a kérdésben felmerüli ellentét az igazgatóság álláspontjának helytelen értelmezésére vezethető vissza. Az igazgatóság a vezető bírákat és ügyészekel a Ml. fizetési* osztálynak nem mostani, — hanem azon felüli létszámába gondolja sorozandónak. A kifogásolók azt is felhozták, hogy ezen intézkedés a/, automatikus előlépés elvét sérti. Ez azonban nincsen így, miután az egyesület az igazságügyi miniszterhez benyújtott nagy memorandumában is kiemelte, hogy a vezetés a kiválóbb bírákra, illetve ügyészekre bizassék. De újból ki kell emelni, hogy az igazgatóság a beadott előterjesztést is amaz elvi álláspontjára támaszkodva pártolta, hogy a vezetők a VII. fizetési osztályba neveztessenek ki. Márkus Dezső jelzi még azt is, hogy a kérdés a perrendtartás behozatalával jelentőségében csak nyerni fog, mert nyilvánvaló, hogy a járásbíróság] hatáskör bővítése kizárja majd a legfiatalabb bíráknak sommás ügyekre alkalmazhatását. Somlyódy István az eredeti álláspontot helyesli. Az igazgatóság eredeti álláspontját lenntartja. Jelenti továbbá titkár, hogy a szolnoki osztály oly irányban tett indítványt, hogy a vasárnapi munkaszünet terjesztessék ki a segédszemélyzetre is. Az igazgatóság az indítványt elfogadja. A gyulai osztály elnöke, Gálbori József, az osztályülésen olyan indítványt terjesztett elő. hogy egy nyugdíjpótló intézménynek, egy betegsegélyezési és temetkezési egyesületnek létesítését, továbbá a birói internátus épületében birói otthon felállítását tartja szükségesnek. A főtitkár felvilágosítása után ezekből az indítványokból csak a legutolsót fogadja el az igazgatóság. Nyugdíjpótló létesítését a megejtett számítások alapján reálisan kivihetőnek nem tartja, a betegsegélyezés ügyéről már fönn határozott az igazgatóság. Ugyancsak Gálbori József arra vonatkozólag is tett indítványt, hogy a kiküldetési, napi és fuvardíjak újból szabályoztassanak. Ezt az indítványt az igazgatóság elfogadja. Titkár jelenti, hogy a győri osztály indítványt telt arra nézve, hogy az automatikusan három évenként történő előlépés csupán a VIII. és VII. fizetési osztályokra vonatkozzék, valamint hogy a IX. fizetési osztályú birói állások megszüntetésével az elsőfokú bírák a VII. és VIII. fizetési oszlály 1—3. fokozatába egyenlő számban neveztessenek ki. Ugyanilyen indítványt terjesztett elő Tarlós Béla budapesti járásbiró. A kaposvári osztály azt az indítványt terjeszti elő, hogy a birák és ügyészek a VII. és VIII. fizetési osztály 1—3. fokozatában egyenlő arányban legyenek elosztva. Az igazgatóság a győri osztálynak. Tarlós Béla járásbirónak és a kaposvári osztálynak ezen indítványát pártolóan a közgyűlés elé terjeszti. Buótt Imre kir. albiró a fehértemplomi osztály útján külön indítványt terjeszt elő* az iránt, hogy egy átmeneti jellegű külön birói és ügyészi status kialakítása az ügyvitel egyszerűsítésével és némely szervezeti reformmal kapcsolatban rövid úton belül megoldassék. Az igazgatóság Buócz Imre indítványát annak megemlítésével terjeszti a közgyűlés elé. hogy az egvesület igazgatósága a külön birói status felállítását állandóan sürgeti. Ugyancsak a fehértemplomi oszlály tesz indítványt a járásbíróság]' szakkönyvtárak felállítása iránt. A szakkönyvtárak létesítése és a már meglevő birósági szakkönyvtárak megfelelő reformja iránt terjeszt elő indítványt Kármán Elemér nagyváradi kir. ügyész is. Az igazgatóság mindkét indítványt párlolóan terjeszti a közgyűlés elé a birák anyagi hozzájárulása mellőzésével és annak megemlítésével, hogy a járásbirósági könyvtárak létesítése iránt már fordult előterjesztéssel az igazságügyminiszler úrhoz.** A fehértemplomi osztály indítványozza, hogy a birói (ügyészi) és jegyzői állások időleges üresedése folytán előálló intercalare 50%-a az egyesület jóléli intézményének felállítására fordíltassék. Az igazgatóság az indítványt, melyet már a mult évi közgyűlés is elvetett, nem fogadja el. A fehértemplomi osztály indítványozza, hogy kérje fel az egyesület igazgatósága az igazságügyminiszterl, hogy az Igazságügyi Közlönybe vétessenek fel a jogegység tárgyában hozott határozatok, valamint a kir. Curiának összes polgári és büntető elvi jelentőségű határozatai. Hosszas eszmecsere után az igazgatóság az indítványt oly értelemben fogadja el, hogy felveendőnek tartja az Igazságügyi Közlönybe a polgári döntvényeket, a büntető döntvényekel. a polgári elvi jelentőségű határozatokat, a büntető elvi jelentőségű határozatokat, és a jogegység érdekében hozott elvi jelentőségű határozatokat. A karánsebesi osztály indítványozza, hogy a birói létszám az ország bíróságai között a lehetőséghez képest arányosan és méltányosan oszoljon meg. Az indítványt az igazgatóság elfogadja, annak megemlítésével, hogy ilyen irányban is tett már előterjesztési a kormánynak.*** Alapszabálymódosítás. Titkár előterjeszti, hogy a nagyváradi osztályból indítvány érkezett az alapszabályok 11. és 26. §§-ainak módosítása iránt. Az indítvány és indokolása a következő: 1. Az alapszabályok 11. §-a helyeit a következő új szakasz vétessék fel: «Az igazgatóság rendes tagjai: az elnök, két társelnök, főtitkár, helyettes főtitkár, két titkár, a pénztárnok, tizenkét választolt igazgatósági tag és az egyes osztályok elnökei, a kik magukat a választmány hozzájárulása mellett az osztály kötelékébe tartozó egyesületi tagok bármelyikével helyettesíthetik. Az igazgatóság tagjait az osztályelnökök kivételével a közgyűlés választja. Az egyik társelnöknek és hat választott igazgatósági tagnak a vidéki osztályok tagjai sorából kell kikerülnie. A választott vidéki igazgatósági tagoknak az igazgatósági ülésben való részvételükkel felmerülő utazási (vasul, hajó, kocsi) és szállodai költségeit az egyesület központi pénztára, — az osztályelnököknek ugyanezeket a költségeit pedig saját költségvetése keretén belől az illető osztály pénztára megtéríti.» 2. Az alapszabályok 2G. Ji-ához új bekezdésül vétessék fel: «A közgyűlés tárgysorozatába ekként felvett anyagot az igazgatóság a közgyűlés előtt legalább egy hónappal igazgatósági ülésben megvitatja és elfoglalt álláspontját az összes osztályokkal azonnal közli.» A javaslat főbb indokai: Az egyesületnek ez idő szerint két fő mozgató és az egyesület életére lényeges kérdésekben elhatározási jogkörrel biró szerve van: úgymint a közgyűlés és az igazgatóság. A közgyűlés évenként egyszer hivalik össze. Gyakori összehívását az egyesület amagi ereje nem is birná meg. Lefolyása gyors. Az anyagát képező tárgysorozat * Az indítványt a Hivatalos Értesítő 4. száma közölte (M. és 3;j. I.) ** I.. Hivatalos Értesítő 5. sz. *** L Hivatalos Értesítő 3. sz.