Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője, 1909-1910 (1. évfolyam, 1-11. szám)

1910 / 6. szám

4<> kinevezettek három részre oszlandók fel, a legidősebb Vs-ad 2 évvel, a következő Vs-ad 1 évvel korábban osztandó be a második fokozatba, mint a harmadik harmad. Ezt az indítványt, tekintettel végleges bírói szervezet megalkotásának kilátására, az igazgatóság nem tartja elfogadhatónak. 2. Egy bizonyos ideig folytatott birói (ügyészi) tevékenység az ügyvédi vizsgával egyenértékű qualificatiónak vétessék, legalább pedig azon bíráknak (ügyészeknek), kik tudori oklevéllel (jogtudományi) bírnak — bizonyos ideig folytatott birói (ügyészi) tevékenysége vétessék az ügyvédi vizsgával egyenértékű qualificatiónak. I gyanilyen indítványt tett a fehértemplomi osztály is. Az indítvány elfogadtatik. 3. Önálló kezelési teendőkhöz csakis kinevezett hivatalnok legyen alkalmazható, így nevezetesen járásbirósági kezelő, díjnok nem. Márkus Dezső főtitkár ezt az indítványt, mely a díjnok kérdéssel szorosan összefügg, a legmelegebben ajánlja elfogadásra, mivel a díjnokoskodást végleges életpályának tekinteni nem szabad, — a díjnok csak ideiglenes munkára legyen alkalmazható, a rendes munkát végleges hivatalnok végezze. Geiger Dezső, Stipl Károly és Bubla Ferencz hozzászólása után az indítvány elfogadtatik. 4. Az irodaszereknek természetben való kiadása beszüntetendő és e helyett ezentúl megfelelő pausale adassék. A ügyfelek és ügyvédek részére szükséges irodaszerek beszerzésére szolgáló pausalét a bíróság egyik kezelője veszi fel és köteles ebből az irodaszereket beszerezni. Márkus Dezső főtitkár az indítványt pártolóan terjeszti elő, mert az irodaszerek tényleg használhatatlanok és a reform behozatalával megszűnnének az eddigi vcxalurák, a térítményi eljárás, de az államnak is érdeke ez, mert a költséges ellenőrzés és beszerzés terhétől szabadul. A pénzügyi és földmívelésügyi minisztériumok a pausalerendszert már régen meghonosították. Somlyód]) István az indítvány mellett még azt az érvet is felhozza, hogy az nagy anyagi megtakarítást is jelent és e mellett az adminisztrácziót is egyszerűbbé és olcsóbbá teszi. Az igazgatóság az indítványt elfogadja. 5. A birák a leletezések körül semmiféle befolyást ne gyakoroljanak, ne legyenek kénytelenek a leleteket aláírni, felelősségre ne legyenek vonhatók, ha a leletező nem leletezett vagy rosszul leletezett. Somlyódy hírein hozzászólása után az igazgatóság az indítványt azzal a kiegészítéssel fogadja el, hogy a biró az Ítéleti bélyeg le vagy le nem rovásáért se legyen felelősségre vonható. 6. A köztisztviselők gyermekei az összes állami tan- s nevelőintézetekben tandíjmentességet élvezzenek. 7. A családos köztisztviselők minden élő gyermek után családi pótlékban részesüljenek. Ad 6—7. Az indítvány elfogadtatik és az igazgatóság az állami tisztviselők országos egyesületével együttes eljárásra utasíttatik. 8. A nvugtabélyeg töröltessék el. A lisztviselő fizetését közvetlen főnökétől vegye fel. A nyugtabélyegre vonatkozó indítvány elfogadtatik, a fizetésfelvételre vonatkozó indítvány mellőztetik annak a felemlítésével, hogy a fizetés felvétele a katonaságnál elfogadott módon történhessék. 9. Az egyik fizetési osztályból a másikba kinevezés sokkal gyorsabb egymásutánban történjék, mint eddig. Miután ily irányú előterjesztést az igazgatóság már beadott, az indítvány tárgytalan. 10. A kormány egyelőre Budapesten, később a szükséghez képest más vidéki városokban is állítson fel a köztisztviselők és azok családtagjai számára ingyenes kórházat és ingyenes gyógyszertárat. Márkus Dezső főtitkár az indítványt nem ajánlja elfogadásra, mert az efféle specziális kedvezmények egy-egy osztály számára rossz vért szülnének, annál is inkább, mert a szegényeknek sem jut elég kórház. A betegsegélyezés ügyét tanulmányozván, arra az eredményre jutott, hogy ezt a magunk erejéből képtelenek leszünk rendezni. Éppen azért felveti a betegsegélyző-pénztár eszméjét, mely az 1007 : XIX. t.-cz. módosításával olykép lenne megoldható, hogy a törvény az önkéntes belépés lehetőségét megkönnyítse. Grecsák Károly elnök a kérdést a tisztviselők országos egyesületével együttesen óhajtja megvalósítani. Az igazgatóság az elnökséget. Tarlós Béla indítványának mellőzésével utasítja, hogy a főtitkár javasolta eszme megvalósítása érdekében lépjen érintkezésbe az állami tisztviselők orszáiios egyesületével. 11. Az igazságügyi miniszter kifejezetten engedje meg, a bíráknak az Írógép használatát bármely elintézéshez, úgy hogy éppen csak az aláírásnak kézzel írása legyen kötelező. Somi'yőd'</ István hozzászólása után ' a javaslatot az igazgatóság elfogadja. 12. Budapesten és a szükséghez képest vidéken is, minden egyes biró mellé egy jegyzőkönyvvezető díjuoki (esetleg gyorsíró s gépíró dijnoki) állás rendszeresíttessék. Geiger l>r:ső. Somlyódy István és Bubla Ferencz hozzászólása után az igazgatóság az indítványt lényegében elfogadja és utasítja az elnökséget, hogy a dijnokokra már 3. alatt elfogadott javaslat értelmében a szükséges előterjesztést legye meg. 13. A budapesti köztisztviselők névre szóló hiteles igazolványt nyerjenek az állami hidak, alagút, Margitsziget használatára. 14. A megrendelések gyűjtéséről szóló törvényi életbe léptető, rendeletek olykép változtatandók meg. hogy ezentúl se varrógépre, se irodalmi termékekre megrendeléseket gyűjteni ne lehessen. 15. Egyes arra méltatlan egyénektől és 'czégeklől az igazságügyi jogsegély, — előzetes nyilvános büntető eljárás lefolytatása után. megvonassék. 16. A perrendtartás 35. §. 2-ik bekezdése hatályon kívül helyeztessék, valamint a S. E. 50. §-a olykép legyen megváltoztatva, hogy a peres fél első meg nem jelenése esetén ínég Ítélet ne legyen hozható, hanem akkor egy új idézés bocsátandó ki, melyben a meg nem jelent fél figyelmeztetendő lesz. hogy másodszori meg nem jelenése esetén a bíróság az ellenfél kérelmére fog határozni. Az igazgatóság a 13—16. számú indítványokat nem fogadja el. Titkári jelentések. Ráth-Végh István titkár jelenti, hogy a legutóbb megtartóit igazgatósági ülés óta az újonnan kinevezett igazságügyminiszter elé terjesztette az elnökség az egyesület nagy memorandumát a birói szervezet kérdésében, az egyesület előterjesztését a birói és ügyészi szervezel körében kívánatos reformokról, — az egyesület előterjesztését a fegyelmi törvény szabályozása ügyében, az egyesület kérvényét a hivatali idő egységes szabályozásának elrendelése iránt, az egyesület kérvényét a m. kir. Curia a budapetti és a marosvásárhelyi kii". ítélőtábla bíráinak hivatalos helyisége tárgyában (ez a m, kir. pénzügyminiszterhez is beadatoll), az egyesület előterjesztését a birói ügyviteli szabályoknak módosítására az informácziól illet" rendelkezéseiben, — az egyesület előterjesztését a fokozatos előléptetések foganatosítása iránt. Mindezek a beadványok az egyesület hivatalos lapjában is megjelentek. Jelenti még a titkár, hogy a hazai fürdőkben a lőévad idejére elnyerendő kedvezmények végett az igazgatóság a balneologiai egyesülettel lépett összeköttetésbe, valamint megismételte a vasutaknál azt a kérelmét, hogy a birák, ügyészek és jegyzők családtagjai útirány megjelölése nélkül évre szoíó vasúti igazolványt nyerjenek a családfő részére kiadandó arezképes igazolványnyal egyeidejüleg. Jelenti továbbá, hogy a jegyzői mozgalom már ismertetelt adatain felül az egyesület igazgatóságához beérkeztek: a szabadkai és szekszárdi jegyzők felhívása, a nagyváradi jegyzők felhívása, továbbá a zilahi osztály határozata, mely az igazgatóság álláspontjában osztozik, a szombathelyi osztály határozata, mely a jegyzői kérdés megoldásának felszínen tartását tartja szükségesnek, a kecskeméti és a fehértemplomi osztályok határozata, melyek a jegyzők helyzetének javítása érdekében különböző javaslatokat tartalmaznak. Titkár a lenti felhívások és határozatok tartalmát ismerteti. A jelentések tudomásul szolgálnak. Titkár jelenti továbbá, hogy az igazgatóság mull ülésének ama határozata következtében, hogy kívánatosnak tartja, hogy az összes vezető birák és ügyészek a VII. fizetési osztályba neveztessenek ki, az elnök a VIII. fizetési osztályban lévő vezető birák és ügyészeknek a VII. fizetési osztályba sorozása iránti kérelmükéi nevezettek küldöttsége élén az igazságügy miniszternek átadta. Ebből folyólag jelenti, hogy a pécsi osztály határozatot huzott, mely szerint az igazgalóság ezen intézkedését nem helyesli, miután az automatikus előlépés elvét sérti, hanem azt tartja szükségesnek, hogy a VII. fizetési osztály a VIII. fizetési osztáiyban levők automatikus előlépésére szolgáljon kizárólag. A pécsi osztály határozatát teszi magáévá a karánsebesi, valamint a zilahi osztály. Az igazgatóság intézkedését sértőnek találják továbbá az aradi osztályból Nagy Dezső, Ornstein Árpád törvényszéki, és dr. Kálmán Ferencz járásbirák is. A szegedi osztály a pécsi osztály határozatát fogadja el, különösen azért, mert az egyesület kari, nem pedig egyéni érdekeket (22 vezető) pártolhat. (A szegedi osztály határozatát Somlyódy István részletesen ismertelte.) A kalocsai osztály az igazgatóság álláspontját helyesli, továbbá szükségesnek tartja annak kimondását, hogy a VII. fizetési osztályból az előlépés a VI. fizetési osztályba ne automalikusan történjék, hanem selectio útján a táblák elnöki tanácsának jelelölése alapján. A soproni