Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője, 1909-1910 (1. évfolyam, 1-11. szám)

1910 / 5. szám - A birói és ügyészi szervezet és az előkészítő szolgálat módosítása. A titkos minősítés eltörlése. A kinevezési rendszer módosítása. Az egyesület 1908. évi, a mult hónapban újból megtett előterjesztése az igazságügyminiszter úrhoz [2. r.]

Az előadottak szerint két izbcn történt megválogatás mellett remélhető, hogy birói állásra csak arra igazán érdemes férfiak neveztetnek ki, a kik nem az előlépés reményében, hanem már jellemük alaptermészeténél lógva lisztükei, hivatásukat bived lógják betölteni. De ha a megválogatás maga még nem volna elég hiziosílék arra, hogy az automatikus előléptetés behozatala cselén a bírák szorgalma és önképzési törekvése csökkenni nem fog, ha a szorgalom és önképzési törekvés okát az előléptetési reményben keressük is. a nagygyűlés által elfogadott szervezési indítvány törvényerőre emelése esetén ez az indító ok sem fog hiányozni. Az indítvány szerint a birák csak ugyanabban a fizetési csoportban lépnének automatikusan elő. Az alsóbb fizetési csoportból a magasabb fizetési csoportba csak kinevezés cselén juthatnak. Az indítvány szerint pedig az első fokú birák és ügyészek 10%-a a magasabb fizetési csoportba volna kinevezendő, abba a fizetési csoportba, a melybe kir. törvényszéki elnökök, a táblai birók, főügyészi helyetlesek és a kir. törvényszéki tanácselnökök neveztetnének ki. Számos előléptetéssel járó kinevezés útján betölteudő állás volna tehát, a mely az elsőfokú birák szolgalmát és önképzési törekvéséi fokozni alkalmas. Mindezeket egybevetve már az előadottak elég biztosítékot nyújthatnak .ina, hogy az indítványozóit automatikus előléptetés a birák munkásságát és önképzését csökkenleni nem fogja, s minden aggodalom eloszlatására elégségesek, melyek felmerülhetnek az ellen, hog) a birói függetlenség megvalósításának ezt az alaptételét elfogadjuk s alkalmazásba vegyük. A nagygyűlés állal elfogadóit indítvány azonban még tovább ment. A vélt hátrányok elhárítására más módot és biztosítékot is kereseti és talált is. Indíványozla ugyanis, hogy azt a birót vagy ügyészt, a ki a tervezeti fizetési csoportok közül a II. láblázat .1) csoport I 4 fokozatába tartozik', fegyelmi vétséget non képelő érdemetlenségi ok min// az illetékes kir. Ítélőtábla teljes tanácsa a magasabb fizetési fokozatba lépésből időről-időre, a hányszor ennek szükségéi fennforogni látja, 6 — 6 hónapi időtartamra kizárhassa Az indítvány szelleme szerint azokat az okokat, a melyek alapján a kizárás történhetik, meghalározni egyáltalán nem kell. Tisztán a kir. itélőtálba teljes tanácsának a belátására kell azt bizni, hogy azt, a kinél; az előléptetésből kizárásál a kir. törvényszéki elnök vagy főügyész bármi okból indítványozza, az előléptetésből kizárandónak találja-e vagy sem. Az indítvány az eljárási teljesen egyszerűen tervezi. A kir. ítélőtábla a lerületén alkalmazol! elsőfokú birák és ügyészek működéséi és éli*tét eléggé ismeri s határozatát minden bizony íiásfelvétel nélkül meghozhaija. A határozat titkos szavazással hozatnék és a lanács ezt indokolni sem tartoznék. Az indítvány a kizárás idejét egyszer-egyszer hal hónapi időben állapította meg. Ez részletkérdés s annak esetleg hosszabb időben meghatározása a törvényhozás bölcseségének a feladata. 01) intézkedés volna ez, mely míg egyfelől a kormányhatalom esetleges önkénvétől mentes, másfelől alkalma? arra, hogy minden megválogatás daczára saját belső buzgalmából szorgalomra, önképzésre s a birói álláshoz méltó magatartásra nem törekvő birót a szorgalomra, önképzésre és megfelelő éleire az előlépés reményénél inkább serkentse, mert a kizárás nemcsak egyébként bizlos anyagi előnyöktől fosztja meg. hanem némileg büntetésszámba is megy és erkölcsileg sújtja a kizártat. Ezekkel az óvintézkedésekkel, kapcsolatban a birák első kinevezése, sőt már a joggyakornok véglegesítése és újból a jegyzővé kinevezés körül gyakoriandi') fentebb ismertetett óvatossággal és kérlelhetetlen kiválasztással, teljesen elejét vehetni annak a veszélynek, a melyei némelyek az automatikus előlépés rendszerében Iáinak. Ma a kötelességmulasztások - a nagyobbak fegyelmi, a kisebbek rendbüntetés útján — az előlépésből kizárással is büntethetők, akkor tetemesen csökken az az aggodalom, hogy az elsőfokú biró biztos előlépésének tudatában kevésbbé fogja teljesíteni hivatali kötelességét, arról nem szólva, hogy az első fokon működés mellett is magasabb czímnek, jellegnek és javadalmazásnak elérhetése a nagy többségnél a becsvágyat sohasem fogják lohasztani, még kevésbbé elaltatni és arról sem sző va", pedig első helyen érdemeli volna fölemlítést, — hogy a birák túlnyomó többségének egyénisége kizárja a bizottság érzetéből való visszaéléseknek még gondolatál is — a kötelességnek minden körülmények közepette hajthatatlan teljesítése lévén mindenkoron a magyar birói karnak egyik legnagyobb ékessége. Nagyon szomorú volna és a biró egyéniségének erkölcsi eriékél fölötte csökkentené, ha csakis az esetleges elő nem lépéstől való félelem hatna buzdítóan a biró munkásságára es ha ezi egyéb módon nem leheln fokozni. Sőt tovább megyünk és azt állítjuk, hogy ha ez valóban így volna, a mint hogy nincs úgy. akkor az igazságügyi kormánynak sürgős kötelessége lenne olyan reformot kezdeményezni, a mely a birói munkásságot, léhát a birói függetlenséget is, teljesen függetleníti az előlépés esélyeitől — szóval a felhozott aggodalom sajátképpen csakis az automatikus előlépés rendszerével .szüntethető meg. De ha az automatikus előlépésnek hátránya valósággal az volna, hogy a hanyag biró is előléphetne, úgy, hogy senki sem iparkodnék kötelességeinek nagyobb mértékben és jobban teljesítésére, mint a mennyi a fegyelmi eljárás alá vonás kikerülésére elégséges: akkor lehetetlen volna megérteni, hogy miért tért rá Poroszország erre a rendszerre és miért alapította az 1908 április l-én hatályba lépeti új szabályozási is az automatikus előlépésre. Lehetetlen lídlenni, hogy Poroszország igazságügyi kormánya a melj évtizedes kísérletezés után iktatta csak törvénybe az automatikus előlépési, az összes figyelembe jöhető szempontok lehelő leggondosabb számba vétele nélkül határozta volna el magái erre a reformra és annak javított alakban fönntartására. Azt pedig önhittség nélkül alíthatják, hogy a magyar birák megbízhatósága miben sem maiad a poroszok mögött, úgy, hogy valóban nem találunk, a leglárgyiasább bírálattal sem érvet, a mely ennek a rendszernek hazánkban megvalósítása ellen szólna, annál kevésbbé, mert ez annak sem gáija. Iiogj a valóban kiváló erők ne kerüljenek soron kivül a felsőbírósághoz. A Poroszországban 1908 április 1. óta hatályos új lörvény értelmében az első fokon működő birák és ügyészek (Anjlsrichter, Landrichter, Staatsanwálte) összes száma 1931. Ezeknek állásaiból belöltellen volt ugyanakkor összesen í6. A többiek a következőképpen oszollak meg az egyes lizelési fokozatokban, megjegyezvén, hogy a feltünletetl fizetések a lakpénzl nem foglalják magukban : 863 biró (ügyész) 267 « 8 440 « « 571 « « 625 « « 719 « « 706 « « 712 « « illetménye 7200 márka G600 a 6000 « ._ 5400 a . _ 4800 « '.200 a . _ 3600 « _ 3000 « Ebből az összeállításból kitűnik hogy 1570 elsőfokú bírónak van 60ÓO márkánál (tehál 7200 koronánál nagyobb illetménye, tehát az összes elsőfokú létszám kétötöd részének. Az illetmények nagyobbak, mint a magyar biráké, sőt aránytalanul nagyobbak, ha figyelemmel vagyunk élelmezésünk, lakásunk és iparczikkeink rendkívüli drágaságára, szemben a megfelelő porosz árakkal és ha ludjuk, hogy egy nemei márka vevőképessége fölér 2 koronáéval Az is kitűnik ebből a táblázatból, hogy az egyik fizetési fokozatból a legközelebhig mindig 600 márka (720 K) az emelkedés. A magyar állapotot, az 1908: VI. I-ez. és az 1908. évi költségvetés előirányzatának alapul vételével, a kir. törvényszékeknél és járásbíróságoknál működő birák, továbbá a kir. törvényszékek mellen működő kii. ügyészek és alügyészek tekintetében együttesen a következő adatok tüntetik föl (pótlékok és lakáspénz nélküli: 38 biró (ügyész) illetménye 37 « « « 75 « « « 'i Ö « « 32 « « « 914 cc « a 1000 8 8 8 380 a 8 8 _ 8000 korona 7200 « 6400 8 eooo (i _ 5400 8 4800 a ... 3C00 a 2600 a Nem akarván ezúttal az illetmények kérdését érinteni, evvel nem is foglalkozunk bővebben. De utalni akarunk arra, hogy az anyagi javadalmazásnak a tényleges megélhetési viszonyokkal aranyers megállapítása elsőrendű állami érdek, meri az eszményi czéloknak annyira kívánatos ápolása biztos anyagi existenlia hiján lehetetlen vagy legalább is csak kivételésen teljesíthető feladat Még kevésbbé kívánatos állami és társadalmi szempontból, hogy a birói pálya csak a vagyonos osztálybelieknek jusson osztályrészül, meri ez az egyoldalúság — nem is tekintve, hogy lényegében homlokegyenest ellenkezik az általános hivatalképesség alapvelő elvével — okvetlenül a kínálat minőségének rosszabbodására log vezetni, kizárván a birói pályáról nagyon sokakat, a kiket tehetségük egyenesen arra prsedestinálna, a kikel azonban magánvagyon hiánya arról eleve leszorít, már pedig nem könnyű feladat oly sok ezer kitűnő hiról találni, a mennyire szükségünk van. Mivel pedig nyilvánvaló, hogy az állani pénzügyi viszonyai szükségképpen halárt szabnak a javadalmazás tetemes és kielégítő emelésének, ezt a magunk részéúgy véljük lehetségesnek, ha az eljárás és ügyvitel egyszerűsítésével a létszám csökkentésére fogunk gondolhatni — oly czél, a melyet ismételten bátorkodunk Nagyméllóságod figyelmébe ajánlani, most inkább, mini valaha, meri a polgári eljárás és a birói szervezet átalakítása erre valóban olyan kivételesen kedvező alkalmat nyújt, a melynek elmulasztása egyhamar nem lesz pótolható.