Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője, 1909-1910 (1. évfolyam, 1-11. szám)

1910 / 5. szám - A fegyelmi törvény módosítása. Az egyesület előterjesztése az igazságügyminiszter úrhoz [2. r.]

44 Visszatérve azonban az automatikus előlépésre és összehasonlítva a magyar viszonyokat a poroszokkal, szembetűnő, hogy mennyivel több Poroszországban a magasabb fizetésű elsőfokú állás, mini nálunk. Viszont az egyes fizetési fokozatokban Poroszi rszágban nincs meg az arányosság, a melyet mi az automatikus előlépéssel elérni óhajtunk és a melyet csakis a VII—IX. fizetési osztályokba, ÍM. ezek fizetési fokozataiba (3 évenkint 600 koronás emelkedéssel) sorozol! bírákra kiterjesztve, úgj vélünk megvalósílandónak, hogy az egész létszám — természetesen a már szerzett jogok épségbenlartásával - egyenlően oszoljék meg ezekben a fizetési fokozatokban. Ellenben nem véljük kiterjeszlhrtőnek az automatikus előlépési a kii-. ítélőtáblai, ill. kir. főügyészhelvettesi eím- és jcllcgadományozásával való előléptetésekre, mert a VI. osztálytól kezdve, az alább kifejtendő alakban a legszigorúbb selcktiól tartjuk csak helyénvalónak. Sőt. az automatikus előlépés rendszerének éppen az az egyik kiváló előnye, hogy bárom évenként kedvezőbbé levén az elsőfokú brró anyagi helyzetét: az átlagos képzettségű és alkalmassági! biró nem fog mellőzésről pauaszkodhatni és a kiváló erőknek a felsőbíróságok számára kiválasztása meg fog történhetni a nélkül, hogy az elsőibkon megmaradóknak jogos okuk lehetne az elégedetlenségre és az elkcdvtelenedésre, a mi ma, a mikor a magasabb fizetési osztályba előlépés (a IX—VII. fizetési osztályokon belül) külön-külön kinevezéstől függ, a mely az azt előterjesztő igazságügyminiszter kezében van, eléggé gyakran és sokkal is megtörténik, noha sietünk elismerni, hogy az 1908 : VI. t.-ez. az eddigi panaszok nagy részét tárgytalanná lelte. (Folyt, kőv.) A fegyelmi törvény módosítása. — Az egyesüld előterjesztése az igazságú>yininisztcr úrhoz. — (Folytatás.) 2. A hii ii vagy ügyész önmaga ellen is kérhesse-e a fegyelmi eljárás megindítását ? Most hatályos fegvelmi törvényünknek nagy hiánya, hogy a biró vagy ügyész önmaga ellen nem kérheti a fegyelmi eljárás megindítását. Nem kell attól lelni, hogy valaki vissza fog élni evvel a jogosultsággal és hogy ez fölöslegesen fogja szaporítani a fegyelmi birós;íg munkáját. Ellenben megtörténhetik, hogy az érdekeli' biró érzékenyebb, mint a felügyelő halóság és nem akarja, hogy a közvélemény a fegyelmi eljárás meg nem indítását is az ő hátrányára magyarázza, hiszen mennyire könnyű nálunk az ú. n. eltussolás gondolatát ébreszteni a mindig gyanakvó és bizalmatlan közönségben, különösen pedig a közvetcllenül érdekelt jogkereső félben! A kinek nyugodt a lelkiismerete, az nyugodtan fogja eltűrni a fegyelmi eljárás öss/es kellemetlenségeit a végből, hogy palám et publice bizonyuljon be hivalalivisclkedésének és egyéniségének teljes kifogástalansága, a mi különben a felügyelő hatóságnak is egyformán nagy érdeke, mert mindenképen alkalmas a jogszolgáltatásba vetett bizalom megerősítésére. Nem is tudjuk érthető okát adni annak, hogy törvényünk miért zárkózik el annak a lehetőségétől, hogy az érdekelt biró önmaga is kérhesse a fegyelmi eljárásnak ellene megindítását. Fölöslegesnek tartjuk, hogy ezt a kérdést is a külföld törvényhozásának világában mulassuk he: elégséges, ha néhány hazai példával igazoljuk, hogy ennek a rendelkezésnek nincs elvi alapja, mert különben egyéb állami alkalmazottaknak vagj pedig törvényhatósági tisztviselőnek nem lelt volna szabad annak ellenkezőjét megengedni. így pl. a ni. kir. állami számvevőszék alkalmazottjának kérelmére, önigazolás czéljából, megindítható a fegyelmi eljárás (1451/1898. állami számvevőszék eln. sz. fegyelmi szab. 2. §. 1809. Rendeletek Tára I. k. 840. I.); a székesfővárosi államrendőrség fegyelmi szabályainak 3. S"a szerint az illető saját kívánságára is elrendelhető a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálat (114. 534M896. sz. belügyin, rend., 1896. R. T. II. k. 834. I.); az állami néptanítók számára az 1907: XXVI t.-cz. 1í. íj a alapján kibocsátott fegyelmi szabályzat 10. §-a hasonlóképpen megengedi a fegyelmi vizsgálat elrendelését a tanító indokolt kérelmére, önigazolás czéljából (73,776/907. sz. vallás- és közokt. min. rend, 1907. R. T. 1111. I.); a törvényhatósági tisztviselő kívánságára is elrendelhető a fegvelmi eljárást megelőző Wzsgálat (1886: XXIII. t.-cz. 2. §.) stb. stb. Ma a szóbanforgó köztisztviselőknek meg van az a joguk, hogy önmaguk ellen kérjék a fegyelmi eljárás megindítását: nem lehet komolyan ellenezni ugyanezt a jogosultságot a bíróval és ügyészszel széniben sem. 3. A fegyelmi eljárás megindítása okából a hivatali működéstől felfüggesztés nonja e maga utan az illetmények leszállítását? Az ÍS7I : VIII. L-cz. 62. §-a szerint a fegyemi bíróság hivatalától'felfüggeszti a 'vádlottat Ca) ha ellene a büntető'bíróság által bün\i/>gálat rendelletik el; b) ha a felfüggesztés a feljelentéit legyeimi vét*ég súlyos voltánál vagy természeténél fogva szükségesnek mutatkozik ; e) ha az e (. fegyelmi biróság a vádlottal hivatalvesztésre ítélte s ez ellen a vádlott felebbvitellel élt ; d) ha ellene esőd nyittatott, vagy pazarlás miatt gondnokság alá helyeztetett. A lörvénj 63. §-a szerint különösen sürgős cselekben a biróság elnöke is felfüggesztheti az alatta álló bírósági tagokat és közegeket. A 64. § értelmében pedig a felfüggesztésnek az is következésé, hogj «a felíüggesztell biró fizetésének felét, csőd esetében pedig csak egv harmadát húzzaÍ. A felfüggesztésnek ilyen vagy hasonló hálását a többi köztisztviselő ellenében is ismerik a hatályban levő hazai fegyelmi szabályzatok — de már pl. a franczia vagy a német birodalmi jog a bíróval szemben ilyen rendelkezést nem tartalmaz. Az. is in ápr. 20. franczia lörv. az igazságügyi szakma szervezetéről és az igazságszolgáltatás igazgatásáról (Loi sur l'organisation de Tónire judiciaire et l'administration de la justice) VII. lej. 50. cz. ismeri a fizetésnek megvonását is a felfüggesztés kapcsán és a nélkül, de csakis mini fegyelmi büntetést. («La censure avec réprimande — a másodfokú legyeimi büntetés emporlera le droit de privaiion de traitement pendant un mois; la suspension provisoire - a harmadfokú fegyelmi büntetés — emporlera privaiion de trailement pendant sa durée.» A ném. bírod. 1*77 jan. -11. Gerichlsverfassungsgesetz 129. czikke szerint a birodalmi törvényszék bíráját ideiglenesen föl kell függeszteni hivatalától, ha ellene bünteti vagy vétség miatt (a ném. bűnv. prdls. 201. §-a alapján) a főeljárás megindul vagy íia vizsgálati fogságba helyezik, de ez [ nem érinti jogát fizetésének élvezőiére («Durch die vorlauííge Enlhebung wird das Recht auf den Genuss des Gehalts nicht berührl))). A ném. bírod lisztviselőkről szóló 1907 máj 18. Ív. 128. és 120. cz. kifejezetten a helyettesítés és az eljárás költségeinek fedezetére rendeli a felfüggesztés kapcsán az illetmények felének (szegénység esetén negyedének) visszatartását, a mi kitűnik abból, hogy hivatalvesztés kimondása esetén a költségre föl nem használt összeget a tisztviselőnek részletes számadás kapcsán vissza kell fizetni. Nézetünk szerint hazai jogunk ebben a kérdésben iálságosán szigorú és igazságtalan. Az magától értődik, hogy a sűlyos okból fegyelmi (illetve bármily okból büntető) eljárás alatt álló közlisztviselő ne végezzen semmiféle hivatali tennivalót és természetes az is, hogy a fegyelmi eljárás tartama alatt előléptethető sem legyen. A felfüggesztésnek ilyen hatása ellen nem is tehető kifogás. De a hivatalvesztést kimondó jogerős fegyelmi határozat meghozataláig a felfüggesztett bíró is (ép úgy, mint a többi köztisztviselő) még állami szolgálatban van, és ezen a czimen az 1893 : IV. t.-cz. 2. §-a éneimében is, fizetésre és lakpénzre, esetleg külön intézkedéseken alapuló egyéb illetményeire (pl. 1904:1. t.-cz. 1. §.) törvényes igénye van; a felfüggesztésre okul szolgáló indító okokat nem jogerős határozat állapítja meg, és — az 1871 : VIII. t.-cz. 62. g-ában felsorolt esetekből indulva ki — a bünvizsgálat elrendelése meg nem okoltnak sőt minden alap híján levőnek bizonyulhat, a felebbviteli biróság pedig a hivatalvesztés-büntetést enyhébb büntetéssé változtathatja át. Már pedig a biró a felfüggesztés tartama alatt képtelen lévén családjával a félfizetésből a legszegényesebben is megélni (hiszen az egész fizetés is alig elégséges erre!), anyagilag talán teljesen tönkre megy és az esetleges felmentő vagy enyhébben büntető fegyelmi itélet már nem teheti jóvá a felfüggesztés okozta anyagi bajokat. Egyáltalában ennek a fizetésleszállításnak semmiféle elfogadható belső indító oka nincs. Olyan fajta némileg a lellüggesztésnek anyagi hálása, mini az alaptalanul elrendelt vizsgálati fogságé, amely óvóintézkedéssel nálunk még mindig nem bánnak az egyéni szabadság kellő tiszteletben tartásával, holott annál jobban meg kellene fontolni annak alkalmazását, mert a letartóztatottra nézve az — minden elméleti tanítás ellenére — valóság, erkölcsi hatály és megbélyegzés, de a lelki kinok szempontjából is, csakúgy szabadságvesztés-büntetés, mint a milyen az elítéltetésnek a következése, hiába mentik föl a főtárgyaláson vagy szüntetik meg ellene korábban az. eljárást. De hasonlíthatnánk a felfüggesztésnek az illetményekre vonalközéi hatását ahhoz a képtelenséghez is, hogy az elsőfokú büntetőbíróság kiszabta, még nem jogerős szabadságvesztés-büntetési félig végrehajtják, félig nem. De mivel is lehel komolyan és elfogadhatóan megokolni az illetmények csökkentését a felfüggesztés idejében .' Legfeljebb azzal, hogj az állam eleve büntetni akarja az illetőt, a mi azonban ellenkezik minden erkölcsösséggel és igazságossággal, de a bűnvádi eljárás elemi alaptételeivel is. Ep úgy ellenkezik mindezzel, ha az állam anyagi hasznot akar húzni annak a szerencsétlen, valóságos szolgálatot nem végző tisztviselőnek a helyzetéből, a kit a törvény föltevése már-már elitélt és az így visszatartott illetményekből akarja ledezni az eljárásnak és a felfüggesztés okából szükségessé válható helyettesítésnek költségét, a mint azt az 1852 július 21-iki porosz törvény 51. czikke (épp úgy. mint a ném. birod. tisztv. törv. már id. czikke) a nem bírói tisztviselők dolgában nyíltan meg is mondja. (Folyt köv.) FRANKUN-TÁR8ULAT NIOMDÍJH.