Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője, 1909-1910 (1. évfolyam, 1-11. szám)

1910 / 5. szám - A birói és ügyészi szervezet és az előkészítő szolgálat módosítása. A titkos minősítés eltörlése. A kinevezési rendszer módosítása. Az egyesület 1908. évi, a mult hónapban újból megtett előterjesztése az igazságügyminiszter úrhoz [2. r.]

42 helyen előterjesztést tenni arra vonatkozólag is. hogy iró áthelyezése esetére, a köllözködési költségei bizonyos cselekben, vagy bizonyos megszorítással megtéríttessenek. — Többek hozzászólása után az osztály azl határozta, hogy bár méltányosnak tartja, miszerint megtéríttessenek azon biró áthelyezésével felmerüli kiadások, a kii különös méltánylást érdemlő körülményei áthelyezés kérésre kénvszerítenek, mégis azonban tekintettel arra. hogy ez a birói függetlenség elvéi érinti és visszaélésekre adhatna alkalmat, ennélfogva az oszlály ezt az alapos körültekintést és bővebb megfontolást érdemlő kérdést ezúttal esik felvetni kívánja, egyelőre azonban sem mellette, sem ellene állást nem foglal. Végül elnök indítványára az osztálygyűlés kimondotta, hogy az oszlály tagjai érdeklődésének felköltése czéljából jövendőben lehetőség szerint az osztálygyűléseket a törvényszék területén lévő és a bíróság által könnyen megközelíthető járásbirósági székhelyeken fogja váltakozva megtartani és ez alkalomból az egyesület tagjai részére társas ebédel fog rendezni. Egyéb tárgy hiányában elnök az iilé^i berekesztette. Kmft. Gálbor) József oszt. elnök, dr. Fraller Jenő jegyző. Hitelesítjük: dr. Nyisztor Adorján, Kurcz Antal egyleti lagok. 6. Zilah. Kivonat /(A birói és ügyészi szervezel és az előkészítő szolttálat módosítása. — A titkos minősítés eltörlése. — A kinevezési rendszer módosítása. S4r A7- egyesület 1908. évi, • az Országos Birói és Ügyészi Egyesület zilahi osztályának 1910. évi április hó 13 án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. 7. pont. Dr. Szánlhó Gyula kir. törvényszéki jegvző, a zilahi kir. törvényszék és ügyészség jegyzői karának megbízásából az ismétellen megindult jegyzői mozgalomra vonatkozólag a következő indítványt terjeszti elő : Válasz a szabadkai és szegszárdi kir. törvényszék és járásbíróságok jegyzői karának 1910 márczius hó 15 én kelt felhívására. Kétségtelennek tartjuk mi is, hogy hivatali helyzetünk a megromlott előmeneteli viszonyok miatt nagyon szomorú perspektívát mulat és hogy a meglevő állapotokon segíteni kellene, Elvben tehát kész örömmel csatlakozunk a szabadkai kartársak által megindítóit mozgalomhoz, azonban a kivitel tekintetében más álláspontot foglalván cl, a mozgalomnak általuk felvetett módon és időben történt megújítását örömmel nem üdvözölhetjük. Minthogy jelenlegi ügybeoszlásunk miatl kiküldöltel magunkat nem képviseltethetjük, arra kérjük a Szabadkán 1910. évi április hó 17-én meglarlandó gyűlés vezetőségét, hogy jelen válaszunkkal annak felolvasása által foglalkozni szíveskedjék. Visszapillantást vetve a jelenleg megújult mozgalom eredetére, ez abban leli magyarázatát, hogy a szabadkai és a hozzácsatlakozott kartársak nem látják kielégítőnek az Országos Birói és Ügyészi Egyesület elnöke által az igazságiigyminiszterhez beterjesztett memorandum tartalmát helyzetünk előbbrevitelére és javítására. Pedig ezen memorandum megszerkesztése czéljából az ország bírósági jegyzői karának teljhatalmú megbizoltai 1910. évi január hó 2-án ÍUidapesten az egyesület helyiségében megjelenlek és olt közös megbeszélés után bizlák meg az egyesület főtitkárát, hogy a megbeszéléshez képest a főtitkár javaslatát az igazgatóság elé terjeszsze s neki fáradozásaiért köszönetet is mondottak. A főtitkár javaslalát a megállapodás szerint az igazgatóságnak beterjesztette, ezl az igazgatóság elfogadta s így került az aztán az igazságügyniiniszler elé. Most indul meg a mozgalom ismét, mely ezt az eljárást helyteleníti, a benyújtott javaslatol csekélységnek tartja s mely az egész ország jegyzői karát csatlakozásra szólítja fel. Jelen esetben véleményünk az, hogy ha a bírósági jegyzők megbizotiai nem voltak azon az állásponton, hogy a főtitkár által benyújtandó javaslat érdekeinket kellőleg képviseli, akkor egyszerűen még mielőll beadalotl volna a javaslat, tiltakozni kellett volna annak beadása ellen s mivel láüák, hogy az Országos Birói és I gvészi Egyesület állal kívánalmaink nem kielégítőleg karollaltak fél, nevezett egyesület segítését a továbbiakban nem kellelt volna igein be venni, hanem önállóan, mint jegyzői kar kidolgozni egy javaslatot s ebben terjeszteni kívánalmainkat az igazságügyininiszler elé. Azonban akkor, midőn a tiltakozás, — daczára annak, hogy ez módunkban volt, — meg nem történt, sőt midőn az egész ország jegyzői karának megbizoltai egyenesen megbízták az egyesületi főtitkárt, hogv a benyújtottnak megfelelő javaslatot terjesszen elő az igazgatóságnak s mikor ez megtörtént, akkor még mielőtt ez elintéztetett, vagj elintézése megsürgettelett volna, olyan szellemben indílani meg az újabbi mozgalmai, hogy a főtitkár szereplése lebecsüllessék : a mi véleményünkkel nem egyeztethető össze. Különben a szabadkai jegyzők állal I—18. pontok alall felvetett javaslatok közül csak az 1—5. pont alaltiak tartoznak a Lulajdonképeni mozgalmunkhoz olyan értelemben, mint a melyekről már korábban is szó volt; s ezek pedig lényegileg majdnem megegyeznek az igazságügyminiszterhez felterjesztett javaslat tartalmával. Ezek szerint a mozgalom újat nem jelent. Csak időelőtli és czélra nem vezető, hanem attól eltávolító elvekel hirdet, meri addig, míg az Országos Birói es Ügyészi Egyesület támogatása által valamit elérni remélhetünk, addig van reményünk helyzetünk javítására ; s ezen javaslat elbírálása után van lehetőségünk a kormányhalalomra egy tekintélyes szavú testület által esetleges további kérelmeink cselen újra befolyást gyakorolhatni, de ha a saját egyesülelünktől is elszakadva, a létező viszonyok felől teljes tájékozatlanságot árulunk el, igazán magunkra maradunk s szavunk kiáltó szó lesz a pusztában. — Áz osztálygyűlés örömmel elfogadja az előterjesztett javaslatot s az abban foglaltakat a maga részéről is helyesli. Kmf. Benkő József sk., elnök. Dr. Szánthó Gyula sk., jegvző. Hitelesítettük: (íjöngyössi Lajos sk., kir. törvényszéki biró. Medgyesi Géza sk., kir. törvényszéki biró. mull hónapban újból megtett előterjesztése az igazságügyininiszler úrhoz. — (Folytatás). A nagygyűlés állal elfogadott indítvány azonban számolt az előbb említett félelemmel. Nem abból az alapból indult ki, hogy az egyén az előmenetel reménye nélkül is egyaránt dolgozik és képezi magái. Feltételezte, hogy igazságul ez nem fogadható el egészen. Épp azért óvintézkedéseket állított fel, hogy a félt esetleges hátrányok elkerültessenek. Mindenekelőtt biztosítani kívánta azl. hogy a birói pálvára a jogász-nemzedék képzelt és szorgalmas eleme nyeressék meg. Egyrészt éppen ennek a czélnak az elérése végett indítványozta, hogy a joggyakornokok és a jegyzők javadalmazása akként állapítlassék meg, hogy annak elégtelensége az ifjakat a birói pályára lépéstől vissza ne riassza, Ebből a czélból indítványozta, hogy azt a joggyakornokol, a ki a birói képesítést meg nem szerezte és két évi szolgálatot még be nem töltött, az igazságügyminiszter az illetékes kir. törvényszék teljes tanácsának a javaslatára a szolgálatból minden kárpótlás nélkül elbocsáthassa. Ennek az indítványnak a czélja az, hogy mindazok, a kikben a birói pályához megkívántató szorgalom, képzettség, önképzési hajlam, avagy más kellékek fel nem találhatók, a birói pályáról már a kezdet kezdetén eltávolíttassanak s a birói pályára csak az arra alkalmasak léphessenek. Az indítvány által elérni óhajtóit ennek a czélnak a biztosítására kell az alkotandó törvényes szabályoknak irányulni. Szabályozandó lenne ugyanis, hogy a felügyeleti hatóságok nemcsak jogosítottak, de kötelezettek is legyenek a teljes tanácsülés elé mindazoknak az elbocsátásához hozzájárulás iránt, a kiket a birói pályára alkalmasaknak nem találnak, kellő időben indítványt tenni. A teljes tanácsülés a felügyeleti hatóság indítványa nélkül is feljogosítandó volna az elbocsátás javaslatba hozására. Az igazságügyminiszternek az elbocsátási jog esetleg önállóan is megadható volna. E/.ek olyan részletkérdések, melyek megállapítása az alkotandó törvény feladata s a mely részletkérdések megállapításánál az ismertetett czél elérésének a biztosítása kell, hogy irányadó legyen és az e végből alkotandó szabályok korlátjait csak az önkény kizárása képezheti. A jegyző biróvá csak kinevezés útján lehet. Ez a második idő és alkalom, a melynél a megválogatás ismét foganatosítható és foganatosítandó is akként, hogy biróvá csak arra hivatott egyének neveztessenek ki. Nézetünk szerint ennek a megválogatásnak meg kell történni, azt méltányossági tekinteteknek sem szabad korlátolni. A jegyzői fizetést akként kell megállapítani, hogy abból bár szerényen, a jegyző abban az esetben is megélhessen, ha biróvá ki nem neveztetik. Az igazságügyminiszter felhatalmazandó lenne, hogy azl a jegyzői, a kii biróvá előléptetésre érdemesnek nem talál, erről bizalmasan értesíthesse s ezzel az illető szabad választására bízza, hogy a bírósági szolgálatban marad-e inkább az előléptetés reménye nélkül, vagy más életpályát választ. Ily Qgyelmeztelés mellett az állam erkölcsi kényszerhelyzetbe nem jönne azért, mert valaki hosszú idő óta szolgál, biróvá kinevezését méltányossági okból sem kívánhatná. A birói kinevezéseknél a most fennálló kinevezési rendszer megvolna változtatandó annyiban, hogv a kijelölést az első lökő bírói állások betöltésénél első fokban a kir. törvényszék teljes tanácsa, másodfokban a kir. Ítélőtábla teljes tanácsa három egyén kijelölésével gyakorolná s biróvá csak az ajánlottak valamehike volna kinevezhető.