Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője, 1909-1910 (1. évfolyam, 1-11. szám)

1909 / 1. szám - Az igazgatóság jelentése az 1908-1909. egyesületi évről

absohri megbízhatósága, annak minden képzelhető befolyás lehető­ségétől (á\ol állása és az, hogy határozatait minden melléktekin­tettől és mindenkitől függetlenül, csakis lelkiismeretes meggyőző­dése alapján, tőrvény és igazság szerint hozza meg, mindmegannyi természetes tulajdonságai és elemi kötelességei a bíróságnak, a me­lyekéi! semmiféle külön elismerés meg nem illeli. Vagy mit szól­junk ahhoz, hogy legkiválóbb és tiszteletre legméltóbb egyik bíránk pervezető működésével meg nem elégedve, a bírói függetlenség va­lóságos letiprásával intéztek ellene támadásokat, olyan intézkedé­seket követelve a bíró ellenében az igazságügyi kormánytól, a me­lyek meglételének lehetőségére alkotmányos országban még gondolni sem volna szabad! Avagy mit szóljunk ahhoz, midőn az ország legfőbb bírósága ellen indult meg a képzelhető legszenvedelmesebb támadás azért, meri valamelyik büntető határozatát kifogásolták, sőt ennek kapcsán már különböző javaslatok is voltak olvashatók arról, hogy miképpen lehetne administrativ uton elejét venni annak, hogy a in. kii\ Curián hasonló ((igazságtalanságok)) elő ne fordulhassanak! Ezek a példák szomorú bizonyságai annak, hogy a biró füg­getlensége iránt való igazi érzés, fájdalom, még mindig nem hatolt mindegyik polgártársunk lelkének mélyére. A gyanúsított biró persze méltóságán alul valónak tartja, hogy az elféle támadásokkal szem­ben védekezzék, annál is inkább, mert tudja, hogy azoknak forrása nem mindig kristálytiszta. A hallgatás azonban és a védelem teljos hiánya könnyen félrevezetheti a hozzá nem értőket és a mindenki­ben kételkedőket. Kell tehát, hogy legyen a bíróságoknak olyan szervük, amely - a nyilvánosság előtt lefolyó, tehát fokion ellen­őrizhető működésüknek tárgyias bírálatához való feltétlen és korlát­lan jogosultság elismerése mellett — az efféle sajnálatos kinövé­sekre megfelelő alakban reámutatva, a közvéleményt állandóan kitanítja az igazi bírói függetlenség lényegéről és arról, hogy az a bírónak nem eselről-esetre változó és alkalmazkodó tulajdonsága, hanem jellemének állandó és meg nem ingatható alkoló része, nem különben arról, hogy ez a függetlenség az alkotmányosságnak és a közrendnek olyan biztosítéka, a melylyel más értékben fól nem érhet. S ha egyesülésünknek egyéb czélja nem volna, mint az, hogy működésével kizárja a lehetőségét annak, hogy a biró lelkiismeretes, komoly és önfeláldozó munkálkodása fejében az efféle gyanúsítá­soknak \áljék áldozatává: már ez a törekvés egymagában is iga­zolná létezésének jogosultságát. Az eddigiekben vázolt elvek irányították egyesületünk második esztendei működését is. Még mindig csak az előkészítő munkálatok folynak, — hiszen alapos és maradandó, tehát sok időbe kerülő munkál akarunk végezni, arról nem is szólva, hogy tevékenységünk eredményessége nemcsak a mi óhajtásunkon múlik, hanem főképen rajtunk kívül álló tényezőkön, a melyeket meg kell győznünk törek­véseink igazságosságáról és közhasznosságáról. De függ ez az ered­ményesség attól is, hogy egyesülésünk mindegyik tagja vegye ki részét munkásságunkból, mert csakis az ilyen együttes közreműkö­dés biztosíthat sikert, csak az számíthat arra, hogy a bírói és ügyészi kar összességének közvéleményeként gyakorolja mindenfelé a maga imponáló hatását. Az igazgatóság szíves készséggel vállalja minden kérdés kezdését és végrehajtását, ürömmel buzgólkodik azok sikeres megoldása körül, de az ügy igaz érdekében valónak azt látná, ha minden osztály és annak körében mindegyik tag a maga tudásával és tapasztalataival állandóan hozzájárulna egyesületi mű­ködésünk értékének fokozásához. Az igazgatóság a lefolyt esztendőben iparkodott anyagot szol­gáltatni erre a működésre és támogatásra, olyképen, hogy kikérte az osztályok és egyes tagjainak véleményét az ügyvitel egyszerű­sítése, a nyugdíj- és a fegyelmi tőrvény módosítása körül. Nagy sajnálatunkra ezekre a kérdéseinkre csak kevés helyről jött válasz, noha éppen az ügyvitel gyökeres reformja nemcsak a bíróságok belső szervezete szempontjából valóságos életkérdés, hanem azért is, mert az annak nyomán lehetséges egyszerűsítés a létszám csök­kentését és ezen a réven a javadalmazás javítását is maga után vonná. S bár az igazgatóság immár munkába vette ezt a nagy mü­vet, mégis örömmel látná, ha annak folyamim is támogatnák tag­jaink vonatkozó javaslataikkal, a melyeknek nem kell kiterjedniük az ügyvitel egész körére, hanem éppen csak azokra a kérdésekre, a melyek körűi tagjaink a legtöbb és a legalaposabb tapasztalatot szerezték. Kidolgozta az igazgatóság u nyugdíj- és fegyelmi törvény módosításának irányelveit, gondos figyelembevételével az összesen tíz osztály köréből érkezeti véleményeknek is. A l közgyűlésnek módjában lesz ezekkel ma foglalkozni és határozatához képest fog­juk azután az illetékes kormányhalós'igoknál bőven megokolt javas­latainkat előterjeszteni. Ezeknek megvalósítását nemcsak belső igaz­ságosságuk okából reméljük, hanem azért is, mert különösen a nyugdíjtörvény módosítása dolgában előlerjesztendő javaslataink ­azoknak kivételével, a melyek különös jellegüknél fogva éppen csak a bírákra és ügyészekre alkalmazhatók — az Állami Tisztviselők Országos Egyesületének ily irányú javaslataival jórészt megegyez­vén, a nyugdíjtörvény elavult és méltánytalan rendelkezéseinek megváltoztatása immár mint az állami alkalmazottak egyetemes és egyhangú óhajtása nyilatkozik meg, a mely elől a kormány annál kevésbé zárkózhatik majd el, mert javaslataink elfogadása esetén ez a megváltoztatás az államkincstárnak semmiféle megterhelésével sem járna. Hasonlóképpen nem ró az államkincstárra anyagi áldozatot a fegyelmi törvénynek általunk javasolt módosítása sem, úgy, bogy ennek a reformnak sem állhatja útját a pénzkérdés örökös akadálya Azokkal az előadásokkal, a melyeknek osztályaink körében megtartását kezdeményeztük, ugyancsak tagjaink érdeklődésének fel­keltését, a kollegiális együttműködés fejlesztését és a közvetetlen munkásságban részvételüknek elérését czéloztuk. A mellett reméljük, hogy ezek az előadások a bíróságok és az ügyészségek tagjainak állandó és nélkülözhetetlen továbbképzést is fogják szolgálni, mert hiszen a biró és ügyész hivatását az teszi különösen nehézzé, hogy minden képzelhető életviszonyt ismernie, minden újonnan keletkező élet- vagy jogviszonyhoz azonnal alkalmazkodnia kell, mert csakis így es jogi tudása körének folytonos kibővítésével, általános művelt­ségének és emberismeretének szünetlen fokozásával képes ezekről az élet- és jogviszonyokról lelkiismeretesen, megnyugtatóan, igaz­ságosan és méltányosan határozni. Nem is ajánlhatjuk eléggé a vitatkozással kapcsolatos ilyen ismeretterjesztő előadásoknak mennél gyakoribb és mennél változatosabb tartalommal megtartását és jelent­jük azt is, hogy az idei tél folyamán az igazgatóság a maga köré­ből is fog ilyen előadások tartásáról gondoskodni. Működésünk körébe tartozik az a kérvényünk is, a melyet az igazságügyi kormányhoz a végből intéztünk, hogy az igazságügyi törvénytervezeteket olyan időben közölje egyesületünkkel, hogy azok­ról végleges szövegezésük előtt mondhassunk véleményt. Örömmel jelenthetjük, hogy kérésünkre kielégítő választ kaptunk. Hasonlóképpen sikerrel járt a rangsor közzétételére irányuló kérésünk is. Az ügynevezett informatio megtiltását kérő beadványunkra azt a választ kaptuk az igazságüsyminister úrtól, hogy ezt a kér­dési törvénynyel óhajtja rendezni, a mi ellen természetesen nem lehet kifogásunk. Úgy véljük azonban, bogy addig, míg ez megtör­ténhetik, rendelet útján is véget lehetne vetni ennek a rendelettel megengedett, viszont bizonyos ügyekben ugyancsak rendelettel meg­tiltott visszaélésnek, a mely a bírói függetlenség egyik legséitőbb támadója, a mellett, hogy a legsúlyosabb gyanúsításoknak is tág kapuját nyitja meg. Éppen ezért tavalyi kérésünket legközelebb ismételni fogjuk. A bírói és ügyészi kai' régi és jogos óhajtásának adott kifeje­zést az. a még el nem intézett előterjesztésünk, a melylyel minden biró és ügyész rés/érc kértük n törvények és rendeletek tárának azonnal, megjelénése mán ingyenes megküldéséi Ez karunk oly természetes követelése — hiszen a bírónak és ügyésznek minden jogszabályt hatálybaléptének időpontjától ismernie és alkalmaznia Kell, — hogy annak nemteljesítésél lehelellennek kell tartanunk. Az 1908 : VI. /.->•:. végrehajtása és az abban megszabott létszámnak a lehetőség szerint állandó betöltöítsége érdekében telt előterjesztésünknek is volt eredménye az igazságügyi kormány-

Next

/
Thumbnails
Contents